Ki ette meg a misszionáriust?

A trollok és az ogre

Kedves liberális barátaim, avatott tollforgatók, lelkesült mozgalmárok, tapasztalt utcai harcosok, apátiába süppedt kávéházi bölcsek, s mind, ti többi aggódó, szorongó, s most éppen felette bosszankodó, a köz- és önveszélyes tombolás felé rohanó filantrópok! Olvasom, hallom, látom, miképpen viselitek azt a rendkívül tanulságos leckét, amit az amerikai fehérektől, a teherviselő középosztálytól …

Bővebben »

Közlemény a cenzúra bevezetéséről

Az Index Tech rovatában eldugva jelent meg a következő című kis cikkecske: „Zuckerberg elismeri, hogy változtatni kell a Facebook hírfolyamán” Az a teljesen tűrhetetlen esemény, miszerint nem H. Clinton nyerte az amerikai elnökválasztást, szükségessé tesz bizonyos változásokat az Facebook működésében. Az írás ezeket az elengedhetetlen lépéseket és azok okait ismerteti …

Bővebben »

A Terry Black-es viccről

Végre van egy gyönyörű példánk arra, hogy miért van szükség kommunikációs tanácsadóra. T. Black, az ismert senki (valakiknek az Ungár Klárája), akinek egyébként általános meggyőződése, hogy mindenki rejtőzködő homoszexuális és még ez a legméltóságteljesebb körülmény vele kapcsolatban, valahogy megjelentette a sajtóban, hogy volt közös homokos orgián Vonával és tán meg …

Bővebben »

A liberálisok büdösek

Igazából inkább bunkók és buták, de valami olyasmivel akartam sértegetni őket, ami talán nem is igaz. De jól esik büdösnek gondolni őket. Mert az legalább emberi, illetve emberibb, mint bármi más tulajdonságuk. Most, hogy így kisértegettem magam, szeretném felhívni a figyelmet a H. Clinton negáció legjelentősebb tanulságára. Liberált (és büdös) …

Bővebben »

Az évszázad buktája

Óriási mázlink van, hogy az amerikaiaknak is elege van mindabból, amit mi is olyan alaposan megutáltunk az elmúlt 25 évben. H. Clinton 85%-os médiahátszéllel, a celeb világ totális, a demokrata elit minden erkölcsöt nélkülöző támogatásával, a közvéleménykutatók alig leplezett segedelmével, a gigavállalatok és a spekulánsok pénzén hasalt bele arccal valami …

Bővebben »

A nyugdíjhazugság alkonyán

Agresszív propaganda-hadjáratba kezdtek a nyugdíjalapok, biztosítási brókerek, kötvénykereskedők, s mindenféle egyéb vámszedői a boldogtalanságnak, a kiszámíthatatlan jövőtől való félelemnek. Lépten-nyomon olyan hírekbe, cikkekbe, elemzésekbe botlok, melyek mind arról biztosítanak: nekem már nem lesz nyugdíjam. Mosolyog ilyenkor az én szívem. Ízlelgetem a gyönyörű ígéretet. Borzongató melegség hömpölyög végig bőröm alatt, mint, …

Bővebben »

Genderabúzus

Most, hogy mindenki kellő méltósággal megünnepelte, illetve kellő elszántsággal széttrollkodta az októberi megemlékezéseket, most, hogy minden arra érdemes fel lett magasztalva, mint nemzeti hős, illetve más, arra érdemesek le lettek hazaárulózva, egyszóval most, hogy magunk mögött tudhatjuk a forradalmi emlékprogramokat, hadd hozzak ide egy másik – tulajdonképpen ugyancsak aktuális – …

Bővebben »

Gazdaság a fejekben

Még valamikor a kilencvenes évek elején került a kezembe jeles közgazdászunk és közírónk, Kopátsy Sándor tollából egy szellemdús Weber-remix, amelyben azt fejtegette a rendszerváltás hevében égő alkotó, hogy Magyarország jó hely (lesz), mert dacára a katolikus többségnek, még inkább dacára az ateista még inkább többségnek, mégiscsak protestáns lelkek vagyunk, mi …

Bővebben »

Van még forradalmár a városban!

1956 ellenforradalom volt, akcionalista értelemben mindenképpen, hiszen egy forradalmi úton hatalomra került rendszert kísérelt megdönteni. A fordulat évében, 1948-ban, a kommunisták forradalmi eszközökkel vették át a hatalmat Magyarországon. Igaz, a forradalomhoz szükséges tömegtámogatottságuk hiányát a Vörös Hadsereg pótolta, igaz, a forradalmárokat moszkovita bürokraták helyettesítették, de a változás tényleg forradalmi volt, …

Bővebben »