Blogok

A FOCI csodája

Csak Isten tudja, hogy a focival mit helyettesítünk. Némelyek szerint a háborút, mások szerint általánosabban a kollektív közösségi őrület iránti igényünket elégítjük ki eme vicces játék iránti szurkolási szenvedélyünkkel. Józan ésszel tényleg nehéz megmondani, hogy miért érdekelnek a Ferencváros csapatának bajnoki eredményei, vagy miért tartom fontosnak, felemelőnek, hogy a nemzeti …

Bővebben »

Európa Trianonja

Meglehetős szomorúsággal szemlélem az eseményeket. Attól tartok, Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, és az unió szétveréséért felelős többi brüsszeli bürokrata nem, hogy az akasztást fogja elkerülni, de még lemondásra sem kényszerül, és így addig folytathatja ámokfutását, amíg (nemzetállami) nyugdíjba nem vonul. Mindig így …

Bővebben »

Britannia ünnepel!

Az Egyesült Királyság ugyebár nem egy nemzet. Annyi közös van bennük, hogy egyformán a korona alattvalói, ami egyre kevésbé jelent számukra bármit is, nem hordoz különösebb értéket. Közös történelmük nem más, mint egymás családjának gátlásmentes kiirtása a 16. századig, majd ugyanezt a tevékenységet folytatták a gyarmataikon, a munkaerő hatékony kihasználásának …

Bővebben »

A normális homoszexuálisok és a buzik közti különbségről

A Kocsis Máté és Ungár Klára (korábbi írásunk itt) közötti ügyben hozott másodfokú bírósági ítélet hatalmas győzelem a heterofób, homonormatív, akcionista csoportok számára. Első lépés egy homoszexuális társadalom megteremtése felé, amelyben üldözik a heteroszexualitást, kriminalizálják a biológiailag adott, tehát ciszhetero gyermekvállalást és ahol bűncselekmény lesz a velünk azonos nemű személy …

Bővebben »

A reménytelenség drukkerei avagy fekete epével

  Így, rögtön az elején, mintegy bevezetőként be kell vallanom, ahhoz a törpe kisebbséghez tartozom, amelyik nem ért a focihoz és nem is érdeklődik iránta. Mi több, a kisebbségen belül is egyfajta szűk extremitást képviselek: még a futball-közvetítés zaja is zavar. Ha tehetem, elkapcsolom a tévét, a rádiót, amit bármilyen …

Bővebben »

Orbán, a legyilkolhatatlan karakter

1989 óta isten tudja hány baloldali és liberális politikus reménységet felejtettünk már el. Az ideologikus csökönyösséggel „demokráciáknak” nevezett országokban nincs olyan politikus, aki folyamatosan meghatározó szerepben töltötte volna az elmúlt 28 évet. Valahol megértem a (most már) balliberális politikai és értelmiségi „elit” eszeveszett dühét, mert szörnyű érzés lehet nekik, hogy …

Bővebben »

Gyűlöletbeszéd

Kevesen vannak, akik manapság meg tudják különböztetni a káromkodást, az átkozódást és a szitkozódást. Pedig valamikor a régi időkben ezek közül kettőnek önálló büntetési tétele volt. Meglepő módon egészen más logika szerint. Míg szitkozódni nem illett ugyan, de lehetett, addig az átkozódásról úgy gondolták, legalábbis kísérlet arra, hogy rontást küldjön …

Bővebben »

Trianon utáni hétfő

Régóta nem olvasok el semmit Trianonról. Az ember a saját gyászjelentését nem sűrűn olvassa újra. Különösen nem olyan nekrológokat, amelyeket sok esetben olyan emberek írnak, akik számára a magyargyűlölet (az átlagos magyargyűlöléses hétköznapok után) ünnepe ez a nap. Emlékszem arra az érzésre, döbbenetre amit akkor éreztem, amikor a kilencvenes évek …

Bővebben »

Schiffer András politikai nekrológja

Schiffer Andrásnak vannak politikai nézetei. Miután a parlamenti képviselőket és a „politikusokat” manapság nem ezen az alapon válogatják, ezzel a tulajdonságával majdnem egyedül volt a mamelukok között. Ragaszkodott is a politikai nézeteihez, ami minimum felveti a gyíkemberség gyanúját, annyira egyedi jelenség a magyar parlamentben. Azzal pedig, hogy nagyjából képes volt …

Bővebben »