Bármely tetszőlegesen kiválasztott liberális hülyébb, mint bármely kiválasztott liberális. Nem akarom matekkal terhelni a kedves olvasót, de ez az állítás sajnos akkor is igaz, ha ugyanazt az illetőt választjuk ki újra az alapsokaságból. A liberálisok maguknál is hülyébbek, amely ténykörülmény sajnos kivezet a mi univerzumunk játékszabályaiból és sajnos a teremtésből …
Bővebben »
Bármennyire különösnek is tűnik, az adófizetés alapjában véve nem csak egy kényszer, hanem egy emberi viselkedési stratégia is. Az adó megfizetésével közvetlenül nyugalmat vásárolunk, azt az örömteli érzést, persze csak az adóellenőrök látogatásáig, hogy rendben vagyunk az állammal, akik aztán persze megmutatják nekünk, hogy mégse (haha). Akinek volt szerencséje adóznia …
Bővebben »
A XX. századi magyar történelem egyik alapvicctípusa arról szól, hogy nem jöttek az angolszászok, a szövetségesek, az amerikaiak. A magyar közvélemény a negyvenes években katonai nagyhatalomnak tartotta Angliát – a számoktól függetlenül – és sokan tényleg komolyan azt hitték, hogy a nyugati szövetségeseknek szándékában és módjában áll a szovjetek előtt felszabadítani …
Bővebben »
Nem elég a járvány, a háború és az aszály, újra a saját és Gréczy Zsolt saját érdeklődése középpontjába került Ferenc, az etalon miniszterelnök, aki valószínűleg a sáskajárást helyettesíti a Sátán terveiben. Érdemes egyébként felsorolni, hogy az elmúlt húsz évben kik és milyen összefüggések mentén képzelték már magukat miniszterelnöknek a balliberális …
Bővebben »
Az ukrajnai háborút övező szájkarate részeként most az orosz parlament házelnökének agyában bukkant felszínre az az ötlet, hogy esetleg be lehetne mondani egy renonszot is ebben az üzletben. Valószínűleg a világtörténelem legrosszabb üzletét kötötte 1867-ben az orosz cár, amikor eladta Alaszkát némi apróért az amerikaiaknak. Értéktelennek és főleg megvédhetetlennek tűnt …
Bővebben »
Nyugi, Gömbös Gyuláról beszélek. Állítólag Párizsban is szépen keresztezik egymást a kommünt leverő tábornokok és a forradalmárokról elnevezett utcák. Milyen szép dolog is a megbékélés ugyebár? Szeretett ellenzékünk, amely elvileg irányítja Budapestet, úgy gondolta az apokalipszis négy lovasa közti bolyongásában (A négy lovas: Orbán Viktor, globális felmelegedés, Putyin, LMBTQ+ jogok …
Bővebben »
Nehéz kérdés ez az anyukánkon túli világban. Az óvónénik általában jók, de szinte mindenkinek volt olyan, akit nem kedvelt és aki nem kedvelte. Szociopatáknak az is összejöhetett, hogy a dadusok közül sem csípte senki, sőt, az elsős tanító nénije is rühellte. A szerencséseket nemcsak az apukája szerette gyerekkorában, hanem boldog …
Bővebben »
A rendszerváltás után is volt egy hasonló javaslata az Antall-kormánynak, de azt is akkora balliberális hiszti követte, hogy a végső változatba már nem kerültek be a magyar múltból származó ilyen kifejezések. A szimbolikus politizálásra különösen érzékeny ellenzékünk a főispán és vármegye kifejezések használatát reakciója alapján a felnégyelés visszavezetésének közvetlen előzményeként …
Bővebben »
A rasszista új jelentése: alacsonyabb rendű ember. Igen, jól érzékeli a kedves olvasó a logikai problémát, amit az angol szurkolók, a szigetországi sajtó és a brit elit láthatólag nem. A birodalmi tudatát a Brit Birodalommal együtt úgy látszik nem elvesztő ánglius ember továbbra is azt hiszi, hogy ő csücsül a …
Bővebben »
Az ukrán vezetés saját elmondása szerint naponta 100-200 katonájuk esik el a fronton. A sebesültek számát csak becsülni lehet, de az az ide adaptálható háborús statisztikák alapján 400-600 fő körül lehet. Ez a két adat nem tartalmazza a hadifogságba eső katonákat, a dezertőröket, illetve az eltűnteket. De akárhogy is nézzük, …
Bővebben »
Ki ette meg? Ki ette meg a misszionáriust? (Mi.)