Most, hogy megjelent a Republikon Intézet legújabb közvélemény-kutatása, amelyből kiderült, hogy tüntetés-sorozat ide, Putyin-bérencezés oda, jottányit sem csökkent a Fidesz népszerűsége, érdemes elgondolkodni azon, miért ilyen tökéletesen eredménytelenek a baloldali mozgalmárok újabb és újabb megmozdulásai. Egy apró tünet A magam részéről egy aprócska, szinte jelentéktelen tünetre lettem figyelmes már a …
Bővebben »
Ha valakit érdekel, hogy milyen lehetett a hetvenes évek végén egy cikk a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) nevű szélsőbaloldali terrorszervezetről az akkori Népszabadságban, az részesülhet az élményből, ha az Index „Tudomány” rovatában elolvassa Hegyeshalmi Richárd „Vörösterror az NSZK-ban” című írását. A szöveg elvileg a közelmúlt történelméről szól, de olyan mértékben …
Bővebben »
A többszörös csalással megválasztott osztrák zöldpárti államfő olyan tüneteket produkál, amelyeket a legsúlyosabb liberopátiás elmezavar jelének kell tekintenünk. Emlékezhetünk, Van der Bellent a centrista jobboldali jelölt ellenében kellett megválasztatni, aki azzal érdemelte ki a „szélsőjobboldali” jelzőt a liberálisoknál, hogy nem tartotta szégyellni valónak, hogy osztrák, fehér, férfi és nem akar …
Bővebben »
Elterjedt nézet szerint a kormány nem, illetve nem jól mérte föl a CEU érdekérvényesítési képességét, majd megdöbbent azon, hogy az amerikai külügy, az európai belügy az ENSZ BT és a galaktikus tanács is szóvá tette a mikroszkopikus magyar-amerikai egyetemecske dolgát. Az állítás szerint tehát egyfelől a kormány elszúrta, másfelől – …
Bővebben »
Franciaországnak vége. Nem az elnökválasztás első fordulójának eredménye miatt, hanem azért, mert négy olyan jelölt szerezte meg a szavazatok nyolcvan százalékát, akinek nincs válasza az országa problémáira. A maradék húsz százaléknál meg futóbolondok szavaztak futóbolondokra. A hagyományos pártok nyugat-európai haldoklására és a jobboldal előretörésére Ausztriában a nyílt választási csalás …
Bővebben »
Szeretném gyorsan leszögezni, hogy sem független, sem objektív nem vagyok. És újságíró sem. Ez ugyebár egy indulatblog, ahol igyekszem kerülni még az objektivitás látszatát is. Vannak érzelmeim, kötődéseim, szimpátiáim, valamint szembe kellene néznem a feleségem haragjával, ha jót írnék a liberálisokról. A Simicska? Ugyan, ti semmit sem tudtok a tulajdonosi befolyásolásról. …
Bővebben »
Most, hogy újra forradalmárok járnak köztünk, itt az ideje, hogy elkezdjünk azon dolgozni, hogy jó ellenforradalmárokká válhassunk. Először is tisztáznunk kell a fogalmakat. A forradalom kifejezést már régóta kisajátította, a Nagy Francia Tömegmészárlás óta, a haladó baloldal. Így normális ember csak ellenforradalmár lehet, küzdjön akár a Tanácsköztársaság vagy Rákosiék ellen. …
Bővebben »
Divatja lett a korrupció elleni harcnak. Na, persze inkább az ellenzék körében hódit az antikorrupciós módi – annak rendje szerint –, míg a hatalmon lévőket oly igen nagyon nem hozza lázba ez a divat. Hacsak nem lehet nyakon csípni általa az előzőleg hatalmon lévőket… És persze tegyük hozzá, ezt a …
Bővebben »
Ez a CEU, egy janicsárképző. Magyar viszonyok között rendkívüli anyagi juttatások és a multinacionális vállalatokkal történő kifinomult együttműködések révén biztosítja az ideológiai utánpótlást azokban az országokban, ahol a liberális médiajelenlét még nem elég az agymosáshoz. Érdekes volt megfigyelni, hogy egyébként normálisnak tűnő emberek, akik pontosan tudják, hogy a jelenlegi liberális …
Bővebben »
A Kedves Olvasó nyilván úgy töltötte a múlt hetet, mint afféle normális ember, nem aggódott a CEU-ért, nem gondolkozott azon, hogy jó ötlet volt-e a fiát fiúnak, a lányát lánynak nevelni és az iszlám vallás felvétele sem fordult meg a fejében. A házastársát sem cserélte egy fiatalabbra vagy valamilyen „szellemes” …
Bővebben »
Ki ette meg? Ki ette meg a misszionáriust? (Mi.)