Tiltott tartalom vagyunk

Amikor valamelyik amerikai illetőségű, egyébként az amerikai kormányzat ellenőrzése alatt álló techcég, amely a technológiai környezetet biztosítja szerte a „szabad” világban, vagyis a Meta, vagy a Google letiltja a PestiSrácok.hu-t vagy a PSTV-t, vagy csak egyes műsorokat, cikkeket, akkor nem csak az elemi szabadságjogokat tiporja sárba, hanem a gazdasági szabadságot is.

Vagyis szinte az emberi létezés teljes spektrumát, ráadásul úgy, hogy cserébe a szabadságunkból sem ad vissza, a telefonunk, bármely „okos” eszközünk ugyanúgy lehallgat bennünket, mint korábban, amikor még használhattuk az általuk biztosított technikai környezetet, ahová az elmúlt pár évben a fél emberiséget költöztették. A helyzetet tovább rontja, hogy a technológiai óriások legalább annyira ellenőrzik az amerikai kormányzatot, törvényhozásostól, hadseregestől, mint az őket viszont.

Ezt a törlést, elnyomást, szabadságmegvonást általában nem ilyen látványosan csinálják, csak korlátozzák az eléréseinket, az általuk meghatározott buborékban tartanak minket, hogy ne érjük el azokat, akiket érdekelne a mi véleményünk is. Ezen az is-en van a hangsúly.

Magyarországon csak és egyedül azért működik még a szabadság, mert a magyar emberek nem költöztek még olyan mértékben a virtuális valóságba, mint a nyugatiak. Arról persze a YouTube és a többiek is a lehető legnagyobb alapossággal gondoskodik, hogy a jobboldaliakhoz, a valóságfüggőkhöz, minden liberális szemét eljusson. Jobboldali buborék nincs, nagy szerencse ez, mert a buborék hiánya teszi életrevalóvá a jobboldalt.

Az, hogy nekünk mindenért meg kell dolgoznunk, ugyanazért a szabadságért többet kell tennünk. A liberális szabadság Fekete-Győr Andrásokat terem, a jobboldali pedig olyan nőket és férfiakat, akik képesek felhasogatni egy szezonra való tűzifát maguknak. Meg azt is tudják előre, hogy lesz tél.

A PSTV, a Pestisrácok.hu sorsa is azon múlik majd, hogy mennyi kényelmetlenséget hajlandóak vállalni a szeretett olvasóink és nézőink azért, hogy megtaláljanak és olvassanak és nézzenek minket. Észbe kell tartani, hogy létezünk, mert egyre kevésbé fogunk szembe jönni a neten, a Facebook-on sem. Aki minket akar olvasni látni, annak kényelmetlenségeket kell vállalnia, magának kell rákattintania az oldalainkra. Mert azok még léteznek, a nagy szabadság jegyében. Mindenféle milliónyi más tartalom közé dugva, mindent megtéve azért, hogy elfelejthetőek legyünk a nagy kattintáskényelem világában, de azért még meg lehet minket találni.

Nem szabad senkinek hagynia, hogy a techcégek kiszervezzék a maguk számára a valóságérzékelését, a hírigényét, a gondolatai, a logikáját, a valóságát. A PSTV nem a teljes valóság, csak annak egy olyan része, amelyet nem korlátoz teljesen semmi, persze meggondoljuk, hogy mit mondunk, de nem tagadjuk, hogy meggondoljuk mit mondunk. Nem vagyunk függetlenek a saját meggyőződésünktől és ezt tudjuk és hirdetjük is.

Nem tökéletesnek áruljuk magunkat, hanem annak, amik vagyunk, valóságos emberek, egy beszélgetés a presszóban, a krimóban a szomszéd asztalnál, ahol a résztvevők azt mondják amit tényleg gondolnak, mert ott az a természetes, még a diktatúrában is az volt, mert ott és akkor az emberek megbíznak a szomszéd asztalnál ülőkben.

Az amerikai techcégek világában azonban a szomszéd asztalnál mindig egy gonosz gennyláda ül, aki „realtime-ban” írja a feljelentéseket.

Ez a képződmény ma már nem a DK-ás ötvenes alkeszre hasonlít, hanem egy momentumos, párbeszédes országgyűlési képviselőre, akinek tényleg csak az az egy öröme van az életben, hogy végre tényleg árthasson valakinek.

Amíg szabadon lehet az internetre tartalmat föltenni, nekünk is, jobbereknek is, addig mi is fent leszünk. Sosem lesz annyi pénzünk, mint másoknak, de mindig valóságosak maradunk. Az evolúció arra tanított bennünket, arra képzett ki bennünket százezer éveken át, hogy rosszakaratot mindig közvetlenül csakis más emberekben keressünk. A felénk repülő puskagolyóról tudjuk, hogy milyen emberi indulatok indították az útjára. A képernyőt viszont csak képernyőnek látjuk, nem tulajdonítunk rossz szándékot annak, ami rajta megjelenik.

Pedig a telefonunk, a laptopunk képernyője tele van rosszindulattal, üzleti és politikai befolyásolási szándékkal. Hiába tudjuk ezt, mi jobberek, mert a tipikus liberális szavazó számára, maga a teljes és totális igazság testesül meg például a Telex nyitóoldalán, vagy abban amit az FB felkínál nekünk, akkor is használjuk, mert kényelmes és mert a kor nem ad más lehetőséget.

Pedig a lényeg az, hogy nem mindenki elmebeteg a neten, de minden elmebeteg fent van a neten. A techcégek pedig nagyon szeretik az elmebetegeket, na nem a szimpatikus hóbortosakat, hanem az igazi destruktív elmebetegeket. Azokat, akik hatékonyan rombolnak le mindent, ami normális és ember. Lényegtelen, hogy miért csinálják ezt a techcégek, pénzért, hatalomért, szimpla rosszindulatból, sima elmebajból, de csinálják.

A valóság PestiSrácok.hu és PSTV nevű szeletének túléléséhez annyi valóság kell csupán, illetve annak a töredéke, amikor a régi szép időkben, reggelente leszaladtunk a postaládához az újságért, vagy elugrottunk a sarokra a pavilonhoz, hogy legyen mit olvasni a reggeli mellé. A techcégek elhozták nekünk a majdnem tökéletes kényelmet és most ezzel zsarolnak minket.

A Kedves Olvasónak, Nézőnek azonban módja van kitolni a az összes rohadékkal. Nem egy kattintás hanem több, de életet ment. Kérlek keress minket és ha kedvedre való cikket, műsort találtál, azt minden módon oszd meg hasonszőrű felebarátaiddal. Szerencsére nem kell „kinyomtatni az internetet”, ahogy a belpesti hülyék gondolják, elég elküldeni a linket. Ezt a módszert még nem korlátozzák.

Remélem találkozunk még.