RSZ-24 Jarsz típusú hadászati ballisztikus rakéta a moszkvai Vörös téren. MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Atomcsapás, üdv újra a hatvanas években!


Miután Putyin taktikai atomtölteteket telepített Belorussziába, egyébként az amerikaiak is így csinálják, tesznek ide-oda, nincs ebben semmi szokatlan, érdemes elgondolkozni azon, hogy vajon tényleg közelebb vagyunk-e az atomháborúhoz, mint tegnapelőtt?

Az oroszok, már a tőlük megszokott vehemenciával reagáltak arra a hírre is, hogy holmi hágai bírák el akarják fogatni Putyint. Némely lelkesebb figurákban, például az orosz állami tévében, felmerült az az ötlet is, hogy atombombákat kellene hajigálni arra az országra, amely ezzel a feladattal megpróbálkozik. Mondjuk egyelőre nem látom, hogy ki fog elfáradni Moszkvába és berúgni Putyin dolgozószobájának ajtaját.

Még szerencse, hogy az orosz elnök hágai elfogatóparancsra történő levadászására pontosan annyi esély van, mint arra, hogy valamelyik járásbíróság köröztesse Joe Bident. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy miért is fogják ledobni az atomot?

Az “acsás” (a boldogult Néphadsereg zsargonjában az atomcsapás) három alapesetben következhet be. Véletlenül, hirtelen ötlettől eltelve, illetve megfontoltan, egy olyan esemény bekövetkeztekor, amelyre az adott ország katonai doktrínája atomfegyverrel elkövetett ellencsapást ír elő.

A véletlenül, illetve az első nekibuzdulásból elkövetett atomcsapás ellen minden atomhatalom jól bebiztosította magát, hiszen senki sem szeretné, hogy mondjuk az elnöki palotát egy pár kilotonnás kis atommal, vagy ha csak nagyobb van kéznél, akkor azzal, valami lelki válságban lévő vagy hatalomvágyó katonatiszt megkínálná. Ahogy azt sem, hogy egy rakétatechnikus véletlenül indíthasson egyet.

Sajnos van egy nagyon vékony, de létező mezsgye, amikor az egyik vagy esetleg mindkét fél úgy alkalmazhat, akár elsőnek is atomfegyvert, hogy az nem szükségszerűen vezet totális atomháborúhoz. Az külön szerencsénk, hogy a nyugati politikusok, meg az oroszok is, pont úgy viselkednek, mint ahogy azt bármelyik világvége sci-fi novellában a hatvanas években megírták.

Például akkor, ha az aktuális ellenség nem rendelkezik atomfegyverrel, csak a szövetségesei.

Be lehet vetni kisebb bombákat a harctéren, illetve az ellenség hátországában kiemelten fontos célpontok ellen, illetve bármekkorát, ha azokról a fontos célokról pontosan nem tudjuk, hogy hol is vannak. Az ilyen felszámoló, és tulajdonképpen nem megelőző csapás ugyan végtelenül rontaná a nemzetközi helyzetet, de nem váltana ki azonnali atomfegyverekkel végzett ellencsapást, hiszen például NATO területet nem ér támadás. Főleg akkor, ha csak egy bombát vetnek be.

Ukrajna van a legnagyobb veszélyben, a háború eszkalálódása őket biztos leradírozza a térképről, míg az USA és az oroszok viszont egy Ukrajnára mért orosz atomcsapás vagy akár atomcsapások után is megegyezhetnek abban, hogy ezért már csak nem hamvasszák el egymást, meg a bioszférát, és nem mellesleg az egész emberiséget.

Szimpla agyatlan provokációból nem lesz atomháború, de abból viszont lehet, ha valakik, akár a helyzetfelismerés teljes hiányából következően, túlprovokálják a másikat. Egy Putyin személye elleni támadás biztos ilyen lenne. Ha Zelenszkijjel végez egy kóbor hyperszónikus rakéta, abból nem lesz atomháború, de Putyin ukránok általi likvidálásából, vagy egy Biden elleni orosz támadásból nagy valószínűséggel lehetne olyan feszültség, ami elvezethet egy ilyen kimenethez. Mondjuk, ha Putyint éri fizikai támadás (bárkihez is köthető a támadás), azért bizonyosan az ukránok fizetnek meg a legjobban, valószínűleg a teljes árat. Ha túléli, akkor Putyinnak, ha nem, akkor az utódjának kell példát statuálnia. És az ukránokon a legegyszerűbb, mert Ukrajna megbüntetése, tömegpusztító fegyverekkel való elpusztítása sokkal kevésbé vezet atomháborúhoz, mint bárki másé.

És akkor még nem beszéltünk az olyan “piszkos” eszközökről, amelyek formailag nem atombombák vagy nukleáris fegyverek, nem is tömegpusztító jellegűek, de ha valaki akarja, akkor annak tekintheti őket. Ilyenek nem csak a nem feltűnően bevett vegyi és biológiai fegyverek és a kifejezetten az élőerő és a polgári lakosság lassú megölésére szolgáló piszkos bombák, amelyek sugárzó anyagot szórnak szét, hanem a nehézfémként “szegényített uránt” tartalmazó páncélosok ellen használatos lőszerek is. Ez utóbbiak szintén határozottan szennyezik a környezetet. Nem egy “piszkos bomba”, de az urán benne van a nevében. Ahogy ez látszott is, az oroszok már ugrottak is az urán szóra a britek bejelentésekor, hogy ilyen lőszereket adnának az ukránoknak a páncélosaik mellé.

És miután lehet, hogy később már nem lesz már alkalmam rá, szeretnék minden tárgyalást ellenző, tehát háborúpárti politikusnak jó egészséget kívánni, abban a reményben, hogy majd a lehető leglassabban döglik meg és módjában áll kiélvezni a sugárbetegség minden pillanatát. Új szlogen van a placcon az “utolsó ukrános” után: Ukrajna teljes pusztulása nem túl nagy ár Ukrajna megvédésért!

Ha tetszett a cikk, kérlek minden módon juttasd el a linket felebarátaidhoz, mert a nagy techcégek nem szeretnek bennünket.


A szerző: Paranoid Android

Élek, ami egy droidtól szép. Remélek, ami optimizmusra vall, viszont idegen a karakteremtől. A jól kompenzált paranoia előny.

Ez is érdekelhet

Gelencsér Feri, a “nyomakodó”!

  Bizonyára Önök is észrevették, hogy a szégyen nevű érzület kezd kikopni a társadalmunkból. Nyugaton egészen …

9 hozzászólás

  1. De mi ebben a megdöbbentö, ha lehet az amerikaiaknak már év tizedek ota atomtölteteket telepiteni europában, akkor miért ne lehetne az oroszoknak is.

  2. aladin
    A varsói szerződés keretében telepítettek is egykor az általuk (szovjet) megszállt területeken. Többek közt Magyarországon is,ámbár titkolták erősen.

  3. Elmebeteg mindegyik….

  4. Szergej szergejevics szergejev a rakéták rettenthetetlen őrének kabinjában sok-sok éves út után megszólal az orifon, sz.sz.sz eftárs megérkeztünk, rakétákat kipakolni, jöjjön a hídra.Sz.sz. sz eftárs periszkóphoz lép és elképedve mondja: mégis nagy dolog ez az ötéves terv, mekkora hatalmas város lett a mi leningrádunk és micsoda hatalmas szobrot kapott lenin eftárs, azt még értem miért van nála fáklya, hogy utat mutasson a kommunyistáknak, de hogy miért növesztettek neki ilyen furcsa szögletes hajat?

  5. Mikor lesz már béke?

    Még élni szeretnék 🙁 :))

    • csakafidesz

      Amikor jön az atombomba az asztal alá kell bújni. A semminél több védelmet nyújt. 🙂

  6. Inkább a nyolcvanas évek voltak a durva atompánik évei, kb. 1985-ig.

  7. Olyat is tanacsoltak, hogy nedves lepedőt kell a bőrünkre teriteni, az megvéd a sugárzás ellen.
    Rettentően sajnálom, hogy vannak külön kontinensek, ahol egyesek túl nagy biztonságban érzik magukat.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.