Macron, te hülye, nem hadüzenet kell, hanem nyilvános tárgyalási ajánlat!

Macron, a franciák legújabb Napóleonja azon elmélkedik egy rakás másik idiótával közösen, akik sajnos részben más európai országok vezetői, hogy csapatokat kellene küldeni Ukrajnába. Nyilván hadüzenet nélkül, mert az az európai módi.

A hülyéknek külön jelezném, hogy nem vagyok ruszofil, tehát nagyon nem szeretnék az orosz birodalom határvidékén élni, sem kívül, sem belül, de realitás anyánk, az a rohadt k*rva azt osztotta, hogy vagy Ukrajna lesz egy félig független, orosz befolyás alatt álló ország, vagy az orosz határ ott lesz, ahol a szovjet.

Lehet, hogy ez húsz év felőrlő háborúba kerül nekik, de ők olyanok, hogy képesek ilyesmibe belemenni. A Szovjetunió lehet, hogy sokkal erősebb volt a teljes birodalommal, mint a mostani Oroszország, viszont ennek a mai országnak nem kell viselnie a birodalom fenntartásának iszonyatos költségeit. És az oroszok most nem is egy hidegháború miatt csúcsra járatott nyugati haderővel állnak szemben.

A háború jelenlegi állása mellett lassan illene hozzászoknia minden eddigi optimistának, hogy az amerikaiak nem tudják megtartani az ukrajnai pozícióikat. Ez a tipikus kisgömböctempó volt a részükről, az orosz birodalom legfontosabb részére akarták betenni a lábukat. Az oroszok meg nem hagyták. És két év után most új helyzet van: az ukránok kezdenek elfáradni, és ez úgy látszik, új ötletekre sarkallja a nyugati vezetőket – például lehet, hogy érzékeny gazdasági pozíciói vannak a franciáknak is Ukrajnában.

Vajon milyen következményei lennének annak, ha bilaterális megállapodások alapján az unió tagállamainak egy csoportja, akik NATO-tagok is, harcoló alakulatokat küldenének Ukrajnába, mondjuk megtámogatni a frontot? Kárpátalján értelemszerűen nincs értelme első vonalas alakulatokat állomásoztatni, tehát marad a front. Oroszország például hadüzenetnek tekintene-e egy ilyen lépést? Miután nem Oroszország támadná meg Franciaországot, ezt csak nem lehetne mondani, tehát ez nem lehetne NATO-beavatkozás alapja. Csak egy sima orosz–francia háborúé. Teljesen értelmes háborúé persze, hiszen hány ezer kilométer is van a két ország között?

Még ha nem is képzeljük magunkat tábornoknak, azért az alapvető számokkal és tényekkel tisztában lehetnénk. Vajon hány olyan francia, német, holland, belga stb. hivatásos katona lenne hajlandó elmenni egy olyan hadszíntérre, amelynek a halálozási és súlyos sebesülési rátája 20 és 60 százalék között van, hát még, ha kiemelt célpont az adott alakulat az oroszok számára? Az eredeti azovosok hány százaléka élte túl?

Egyáltalán mit szólnának a nyugati országok közvéleményei, hogy potenciálisan ezzel a lépéssel hadat üzennek az oroszoknak? Az fel sem merül egyetlen országban sem, hogy sorozzanak, arról nem is beszélve, hogy hány hónap, inkább év egy sorállományt kiképezni az ukrajnai háború viszonyaira. Egyszerűen nincsenek olyan harckész alakulatai egyetlen európai országnak sem, amelyek alkalmasak lennének rövid távon arra, hogy keleten bevessék őket. Ilyesmire helyből az idegenlégió sem képes – az egy alapvetően gerillák elleni hadviselésre, tisztogató hadműveletekre alkalmas erő. Igaz, arra nagyon, de nem tudom, hogyan hatna a harcértékükre, ha napi szinten lőné és rakétázná őket az orosz nehéztüzérség.

Ha nyugati csapatok keverednének a keleti frontra, az oroszok biztos nagy áldozatokat is vállalnának, hogy ezerszámra gyilkolják le őket, tekintet nélkül a saját veszteségeikre. Vajon hány száz német vagy francia halott kell ahhoz, hogy Macront és azt a másik hülyét kihámozzák a hivatalából és meglincseljék? Csak egy megjegyzés a háború szociológiájáról: Európában az őslakosok között az egygyerekes, maximum kétgyerekes családmodell az uralkodó, ha van család még egyáltalán. Képzelje el a kedves olvasó, hogy az egyetlen 20 éves fiát egy Macron-szerű képződmény el akarja küldeni Ukrajnába harcolni. Én a francia apák helyében biztos kipróbálnám, hogy a Macron golyóálló-e. A liberális és zöld politikusokat biztos könnyebb agyonverni, mint bevenni Moszkvát.

Az EU-nak nyilvános és világos béketárgyalási javaslatot kellene tennie Oroszországnak. A javaslatnak tartalmaznia kellene azt, hogy a békeszerződés garantálja Oroszország számára Ukrajna semlegességét, amennyiben Oroszország is garantálja azt a nyugat számára. Aztán majd a titkosszolgálatok elbabrálnak egymással, de legalább már nem ölik egymást tovább. Elsőre ennél többet nem ajánlhatunk, de az oroszok sokkal többet akarnak majd. És jelentős részét meg is fogják kapni, attól tartok. Ha nem tárgyalásokon, akkor véren fogják megvenni. Ha lenne szuverén Európa és annak lennének értelmes államférfiai az országok nagy részében, akkor ezt tennénk. Nem akarnánk vért.

De ezek a barmok csapatokat akarnak küldeni. Macronnak biztos bejönnek az egyenruhás fiatal fiúk. A totális háborúkhoz általában elég egy-két őrült. Amerika messze van, egyre messzebb. Tajvant valahogy sokkal közelebb érzik magukhoz, mint Európát.

A liberálisok krokodilkönnyeket ejtenek Navalnijért, de szerintük az ukrán katonáknak kötelességük meghalni a fronton. Csak abban lehetünk biztosak, hogy közülük egyet sem találnánk a fronton: ha jönnének az oroszok, ők menekülnének először nyugatra vagy ők adnák meg magukat először az oroszoknak, és adnák aztán a magját az új pufajkásoknak.

Na, kidühöngtem magam. Ilyen lehetett 1939 tavasza. Remélem, az ősze nagyon más lesz.

Vezető kép: Emmanuel Macron francia elnök sajtótájékoztatót tart az Ukrajna megsegítésére összehívott támogatói konferencia végén a párizsi államfői rezidencián, az Élysée-palotában 2024. február 26-án. Fotó: MTI/EPA/Reuters/Gonzalo Fuentes