Az Európai Unió elindult az egypártrendszer felé

Schaller-Baross Ernő és Trócsányi László EP-képviselők írása nem különösebben rendítette meg a magyar közvéleményt tegnap. Az EU vezetői már nem tudnak akkora baromságot kitalálni vagy annyira antidemokratikusat csinálni, hogy valaki is különösnek találja. Az EU fura urai ugyanis azt találták ki, hogy mi lenne, ha az úgynevezett unió alapját képező értékeknek való megfelelés kötelezettsége nemcsak az európai politikai pártcsaládokra és pártalapítványokra vonatkozna, hanem azok tagpártjaira és tagszervezeteire is egyaránt.

Magyarul nemes egyszerűséggel kicsuknák az európai politizálásból azt, akinek nem tetszik a pofája.

Aztán rögvest a nemzeti színtű politikai életből is, hiszen hogy venné az ki magát, hogy valaki a gyarmatokon kritizálja a gyarmatosítást.

Erről a szovjet birodalomépítés korszakából, az úgynevezett „helsinki folyamat” idejéből jutott eszembe egy kedves emlék, ami mindent elmond az élénk szellemű Brezsnyev elvtárs és az ő főhülyéi közötti végzetes hasonlatosságról. Brezsnyev elvtársnak legalább megvan az a mentsége, hogy már viszonylag fiatalon is mutatta az öregkori elhülyülés jeleit, de az EU vezetői még erre sem hivatkozhatnak. B. elvtárs és szélesebb bűntársi köre ugyanis azt találta javasolni a Helsinkiben zajló bizalomerősítő tárgyalássorozat egyik fordulóján, hogy az országok sajtója csak a kormány álláspontjával egyezően írhasson. Nyilván a szovjetek otthon ezt szokták meg és rohadtul zavarta őket, hogy a nyugati országok újságjaiból nem lehetett megtudni pontosan a helyi kormány álláspontját. Tök káosz, nem?

A nyugatiak meg magyarázták nekik, hogy az ő rendszerük lényege pont az (akkor még), hogy mindenki szabadon kifejtheti az eltérő értékeit, véleményét, ítéleteit. Diktatúrafejlesztési szempontból persze tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy a más álláspontokat képviselő pártokat vagy a kritikus sajtótermékeket tiltják be először. Ami a szabad sajtó vegzálását illeti, tulajdonképpen a Facebookkal meg a net ellenőrzésével már meg is vannak. Németországban a fősodortól eltérő sajtótermékek már régóta csak a második, sőt, a harmadik nyilvánosságban létezhetnek csak.

A javaslat annyira gáz, hogy az EU különböző sóhivatalai is kifejezték aggályaikat, pedig ők aztán tényleg helytálló jogi meg logikai érvekkel ritkán jönnek elő. Ha jól értem az EU-s zsargonban és illogikában megfogalmazott javaslatot, arról van szó, hogy az EU kedvenc fegyveréhez nyúl, miszerint  az eredeti szerződésekben nagyon szűkre szabott jogosítványait egy bravúros jogi trükkel kiterjeszti mindenre. Például egy bizonyos, szűkre szabott pénzügyi jogosítványból vezeti le azt, hogy miután mindenkinek vannak pénzügyei, ezért a pénzügyi ellenőrzési jogosítványai alapján mindenkire és minden szervezetre rámozdulhat. Ebből meg szerintük az következik, hogy nemzeti szervezeteket, pártokat is feloszlathat, magyarul betilthat, ha azok szerinte az EU híres értékeitől eltérőeket képviselnek. Ja, és mindezt majd egy ember intézi valahol Brüsszel-belsőn.

Hogy érthető legyen: ennek simán az lehet a vége, hogy ezek lazán betilthatják a Fideszt Brüsszelből, úgy, hogy az sem EU-s, sem a magyarországi választásokon nem indulhat utána.

Tudják, az oktatás nemzeti hatáskör, de sérti a piaci versenyt, hogy a CEU nem működhet a magyar szabályozást figyelmen kívül hagyva Magyarországon.

Szerintem egyébként abból lehet tudni, hogy ezek elmebetegek, mert az ilyen érveléseket úgy tudják elővezetni, komoly arccal, hogy nem röhögnek közben.

Szerintem meg az Európai Parlamentet kellene megszüntetni, tokkal-vonóval, és ki kellene jelenteni, hogy a továbbiakban minden ország bármikor visszaveheti a szuverenitása azon részeit, amelyeket ideiglenesen átadott az Európai Uniónak. Egy szerződés alapján, amit ezek nem tartanak be. Semmiféle szuverenitást nem adtunk át az Európai Parlamentnek.

De ha adtunk volna is, aki megnézi ezt a körülbelül ötszáz dühöngő, gyengeelméjű, gonosz elmebeteget tartalmazó entitást, nemcsak a maradék kétszáz emberi lényt félti ott, hanem konkrétan a saját életét is.

Tehát az EU és az EP a Bizottsággal karöltve tulajdonképpen belengette az egypártrendszert, még csak nem is országosan, hanem az egész unióra nézve. Illetve persze lehetne több párt, csak teljesen egyforma elveket kellene vallaniuk. És a színük alapján választhatnánk közülük, esetleg a szexuális identitás szerint tagozódhatnának. Aztán persze végül a következő fordulóban a heteroszexualitás esne majd a híres értékeiken kívül, meg a gyerekszülés, hiszen a család már most ott van.

Tehát, kedves olvasó, ha Ön úgy gondolja, hogy a férfiak nem szülhetnek objektív, biológiai okokból, akkor két-három év múlva Ön is törvényen kívüli lesz az EU-ban. És még az anyjukat sem lehet szidni, mert a nagy részének nincs is.

Vezető kép: Szavazás a Kínai Kommunista Párt XIX. kongresszusának záróülésén a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2017. október 24-én. Fotó: MTI/EPA/Vu Hong