A gyalogördögök nagyon félnek Istentől


Liberális felebarátaink annyira tökéletesek, hogy buzgó ateistaként is jobb kereszténynek gondolják magukat bárki másnál. Bibliamagyarázatból meg professzor mind. A képet némileg árnyalja, hogy mint az közismert, az SZDSZ-t a pokolból rosszindulatúságuk, aljasságuk és undorítóságuk miatt kikergetett ördögök alapították, akik még a Pokolban is tagadták Isten létezését. Legutóbb az “Isten nem ver bottal!” közmondás értelmezésébe tört bele az intellektuális bicskájuk. Pszichopatológiai elemzés következik. 

Paranoiás Androidként nem igazán illik nekem vallási kérdésekben megnyilvánulni, de az Univerzum jelet küldött nekem a kora hajnali órákban, amikor is kávézás közben beletekintettem “Az újonc” című amerikai indoktrinációs sorozat egyik epizódjába. A szovjet megszállási övezet egykori lakójaként nagyon fejlett vörösfarok-felismerő rendszerrel rendelkezem.

Tudják, a “vörös farok” nemcsak az a hatalmas szivárvány színű, de alapvetően piros, szabadon lengedező broki, amit a mentálisan teljesen egészséges LMBTQ-aktivisták viselnek a lábuk között, amikor meséket olvasnak fel az Ön gyermekének az óvodában, hanem bármely művészeti és tudományos alkotás azon része is, amelyben a haladó szerző(k) hitet tesz(nek) az ideológiai elkötelezettségük mellett.

Tudom, hogy nem szabadna reggel tévét nézni, mert ártalmas még a fém alkatrészekre is, de különben honnan tudhatnánk, ha nem az amerikai sorozatokból, hogy a liberálisok éppen mennyire vannak megőrülve? Jelen esetben az USA-ban ahhoz az általános esethez hívják ki a rendőröket, amelyben a keresztény fundamentalista anya éppen ördögűzést tart az ágyhoz kötözött fia felett éppen, mert az egy muszlim lánnyal találkozgat. A rendőröket a barátjáért aggódó, kedves és aranyos fejkendős muszlim lány hívta egyébként. Hétköznapi eset. Hiszen közismert, az iszlám a befogadó, az emberbarát vallás, nincsenek is szélsőségesei, és reménytelen harcot vív évszázadok óta a keresztény fundamentalistákkal. A hithű muszlim leányok viszont azzal randiznak, akivel akarnak. Ez annyira így van, hogy aki az ellenkezőjét állítja, azt letiltja az algoritmus. Amely, mint tudjuk, az egyetlen és igaz entitás az univerzumban és sohasem téved. És ugyanúgy ritkán beszél bárkivel is, mint Isten. Persze mostanában a liberálisoknak már Allahhal van aláírt szerződésük, nem csodálkozhatunk rajtuk.

Valamiért tehát a liberálisok, vagyis a gyalogördögök, nem szeretnek arról hallani, hogy megbünteti őket Isten. Bonyolult dolog ez, hiszen már az is egy komoly büntetés, nem tudom másnak látni, hogy liberálisként kénytelenek élni.

Liberálisnak lenni pedig igazi aszkézis, a legrosszabb értelemben, hiszen minden emberi örömről le kell mondani, amit a világ ad, örökké rosszkedvűnek kell lenni, a globális felmelegedésben és az anális szexben kell hinni, illetve abban, hogy a külső (biológiai) nemi jellegzetességeink levagdosása segítségével más társadalmi neművé válhatunk, mert biológiai nem nincs is. A nyolcvanas évek második felében volt sláger egzaltált városi lányok körében az a hiedelem, hogy ők boszorkányok. Könnyű volt őket még jobban összezavarni, de a könnyű siker lehetősége ellenére én mindig elmagyaráztam nekik, hogy a boszorkány a legalacsonyabb rendű varázsló, aki minden egyes gonosz varázslatával csúnyább és öregebb lesz. Érdekes, hogy ezek a nők a kilencvenes években a pszichiátrián kötöttek ki, a súlyosabb esetek pedig SZDSZ-esek lettek. De mindkét típuson nagyon látszott, hogy sokat “varázsolt”.  

Egyszerűen nem is értem, ha valakinek a liberális kánon összes darabja megvolt, miért zavarja egy árvíz? Hiszen már rég megsült, levagdostak róla ezt-azt, évek óta hiánycikk az aranyérkenőcs, ilyenkor direkt megváltás a társadalmi igazságtalanságokat mind eltörlő özönvíz. Helyi özönvíz ugyan, de özön.

Háromféle vallásos ember van pszichológiailag. Olyan, aki hisz Isten létezésében, olyan, aki nem, és olyan, aki pánikba esik mindkét lehetőségtől. Ők a liberálisok. Gyávák a valóságban élni és álomvilágok gyártásába menekülnek előle. Korszaktól függő, hogy kommunisták vagy nácik lesznek éppen belőlük; a lényeg az, hogy a valóságot el kell pusztítaniuk ahhoz, hogy az ne kerüljön ellentmondásba a tüneteikkel.

Ha a liberális arra gondol, abban hisz éppen, hogy nincs Isten, kénytelen szembesülni azzal, hogy akkor ő nem isten. Ezt ezek az emberek nagyon nehezen viselik el. Feldolgozhatatlan számukra, hogy nem ők vannak a világ közepén. Mindig oda törekedtek és akkor hirtelen rájuk tör az érzés, hogy az ő számukra nincs is a világnak közepe. Ettől agresszívek lesznek és törni-zúzni kezdenek, el akarnak pusztítani mindent maguk körül. A Pokol feladata nemcsak a rossz lelkek megbüntetése, hanem az ilyen ördögnek való lelkek tárolása is. Szegény liberálisok annyira szörnyűségesek, hogy még ördögként sem tudják élvezni a saját gonoszságukat. Isten sohasem mondta, hogy a teremtés tökéletes lenne, talán pont ezért, mert ennyire tökéletlenre és mégis hatékonyra sikerült a gonosz.

Ateista pillanatai elmúltával sem lel megnyugvást a liberális lélek. Amikor rádöbben, hogy van Isten és nem ő az, iszonyú gyűlölet gyúl a lelke helyén. Egyszerre gyűlöli és féli Istent. Nem veszi észre, hogy a maga teremtette félelme és gyűlölete a büntetése, hanem azt várja élete végéig, sőt utána is, hogy Isten haragja majd lesújt rá és örök időkig úgy kell majd léteznie, hogy nem bánthat másokat. Istennek nincs dolga a liberálisokból lett gyalogördögökkel, megbüntetik azok magukat saját embervoltuk totális megtagadásával.

Viszont nagyon nem szeretik azt, ha valaki emlékezteti őket arra, hogy fennáll a büntetés lehetősége. Időről időre feltámad bennük a régi emlék, amikor ott álltak a gőzölgő üst körül és attól próbálták meg jól érezni magukat, hogy visszalökik a szerencsétleneket a forróságba.

Amikor a kánikula felidézi bennük a régi lincselések emlékét és újra szóba kerül a büntetés, rádöbbennek, hogy az elkárhozott lelkek sikolya tulajdonképpen az ő szájukból hallatszott mindig is. Ilyenkor aztán körbeállnak valakit és visítanak. Még együtt is gyávák, de miután embernek tűnnek, akár félhetnénk is tőlük. De nincs értelme. Ugyanis sem Isten, sem Belzebub soha nem adott olyan parancsot a gyalogördögöknek, hogy a bűnös lelkeket benne kell tartani az üstökben. Ezt a gyalogördögök maguktól csinálják, mondhatni, a liberalizmusukból következik. Vagy a liberalizmusból keletkeznek a gyalogördögök, de mindegy is.

Annak lényegtelen a gyűlölete is, aki soha senkit és semmit nem szeretett saját magán kívül.

 

Fotó: MTI/EPA/Mike Eliason


A szerző: Paranoid Android

Élek, ami egy droidtól szép. Remélek, ami optimizmusra vall, viszont idegen a karakteremtől. A jól kompenzált paranoia előny.

Ez is érdekelhet

A diplomákat is eltörli az ellenzék?

  Márki-Zay Péter megjelenése a csúcson több sztárt is letaszított onnan. Szegény Jakab Péter és Fekete-Győr …

18 hozzászólás

  1. Szép eszmefuttatás ez így reggeltájban. 🙂
    Gratulálok.

  2. Brindzás Vojto

    Ha az ember elővesz néhányat a tengernyi liberális “művészfilm” stb közül, az ott felvonultatott szadizmus, perverzió, erőszak stb képi sorai tán csak nem feleltethetök meg egyenes ágon liberós felebarátaink valós tudattalanjának?

  3. A 21. században csak azok hisznek ebben az “Isten” nevű fantazmagóriában, akik sem a tudomány alapvető tényeivel, sem a logikával nincsenek tisztában. Minden valaha megalkotott istenérv (ontológiai, teleológiai, kozmológiai, valószínűségi, első mozgató, moralitás-érvek stb.) ellentmondásos, mert abszurd, egymást kizáró attribútumokra épül (mindentudás vs. mindenhatóság, jóság vs. bűn, determináltság vs. szabad akarat stb.). És logikailag nem lehet koherensen levezetni őket, sem pedig fizikai, empirikus tényekkel igazolni. A hívők lemondanak arról, hogy bizonyított, tesztelhető állításokra alapozzák az életüket, ezért szellemi gyerekkorban töltik életüket. Kitéve magukat a vallásos kifejezésekkel dobálózó politikai manipulátorok kénye-kedvének.

    • ” A bolygótól, mely fényét szórja fenn / a sár titkáig, mit nem lát a szem, / kezem között minden csomó kibomlott, / csupán a Lét mestercsomója nem. ” A teremtett világ, és a volt egyszer egy nagy robbanás, és abból kialakult a világmindenség, az öröktől létező, egyaránt felfoghatatlan az ember számára. A hit nem logikára épül, viszont egy olyan keretet ad az életünknek, amelyet ha elfogadunk, bizakodva nézhetünk a jövőbe. Ezt egy aberrált nem teheti meg, mert ha megvalósul az álma, azzal vége is a jövőnek.

  4. csakafidesz

    Kedves írás! Szodoma és Gomorra is elpusztult, kénköves lángokat bocsájtott rájuk az Úr. Addig is védeni kell ezektől a gyerekeinket, sőt a kutyáinkat és a macskáinkat is.

  5. Vajon milyen tudatmódosítót fogyasztott a szerző, hogy ilyen durván delirál?

  6. gondolkodó majom

    “Semmiféle Isten nincs a valóságban, bármit értsünk valóság alatt, amiben persze a mi számunkra, a gondolkodó elmék számára az lesz a legborzasztóbb, ha megértjük, hogy ez azt is jelenti, hogy minden, a teljes emberi kultúra hamis alapokon épült fel, egy hitre alapozta önmagát, sőt ebből a hitből táplálkozott.”

    Krasznahorkai László

  7. Fássy Erdő

    Na, szuper. Déltájban megynyitottam ezt a cikket a verőfényes szobámban és rögtön éjféli sötétség lett….
    Végigolvastam és fájdalomcsillapítót kellett bevennem….
    Most mennem kell MRI-re, hogy nem okozott-e agysorvadást, mint a megírójánál…

  8. Ernyei Bálint

    Én az ördögök helyett inkább a pegazusoktól félnék.

  9. Gratulálok, Android.

    Remélem igaza van.

  10. Jó írás.
    (Lassan kéthete akadozik a kommentelés.)

  11. “Gyávák a valóságban élni és álomvilágok gyártásába menekülnek előle. “
    Erről szól a történelem!
    Csak átcímkézték magukat, így próbálták a szavatosságukat mindig meghosszabbítani!

  12. Szuper írás! Nem olvasnak ezek Bulgakovot?

    Városi legenda, hogy a szocializmusnak hazudott állammonopolista rendszerben a legfőbb elvtársat mindenhova el kellett kísérnie a testőröknek, így a vécére is. De mielőtt a főelvtárs a nagydolgát elvégezte volna, a testőrnek alaposan bele kellett néznie a vécécsészébe is, nehogy egy ott rejtőző gonosz fasiszta merénylő onnan előugorva, megölje szegény főelvtársat. Persze a budiból még soha senki sem ugrott elő, de a rettegés a főelvtársat halála közeledtével a teljesen szellemi leépülés, és kétségbeesés elmebajjal határos állapotába juttatta.

  13. Bocs: teljes szellemi leépülés

  14. “A világ mulandó, nem isteni eredetű,
    Nem hatja át részeit az isteni szellem
    Én is, mint követője nyomának, folytatom ismét Szómat, s elmondom, meg kell mindennek az önnön Létrejövésekor elrendelt rendjébe’ maradni,
    S nincs és nem lesz erő, mely által hágja e törvényt.
    Ebben a nemben először feltártuk, hogy a lélek Együtt jött a világra a testtel, s éppen ezért nem Tud fennállani épen mind az időknek a végezetéig,
    És csak üres képek csalják álmunkban eszünket,
    Amikor úgy tetszik, megholtak járnak előttünk.
    Most még az van hátra, haladva az értelem útján,
    Hogy kimutassam múlandó voltát e világnak,
    S egyszersmind megokoljam, mért mondják születettnek,
    És hogy az ősanyagok vegyülése miként alakított Földet, eget, tengert, napot és csillagsereget meg Gömbölyű holdat: majd mily lények jöttek e földön Létre, s miknek nem lehetett sohasem születésük;
    És hogy az emberi nem mint kezdett változatos hang Által a tárgyaknak közös elnevezéseket adni,
    És hogy az istenfélelem is mint vert a szívében Fészket, melynek alapján szentként tisztel e földön Templomot és oltárt, ligetet, tavat, isteni képmást.
    Majd azt tárom föl, hogy a természet mily erővel Hajtja a hold és nap járását, mint vezetőjük.
    Ám nehogy azt gondold, hogy az ég s föld közt ezek önként És szabadon futják éves pályájukat által,
    Hogy növekedjen a termés és szaporodjon az állat.
    Vagy hihető-e, hogy isteni ész útjuk kiszabója?
    Mert kik jól tudják, mily gondtalan élet az égi Isteneké, s mégis bámulnak, hogy lehető így Folynia mindennek, főképp ama dolgok ügyében,
    Mik fönt – úgy látjuk legalább is – folynak az égben,
    Újból ósdi hitek, babonák csapdáiba esnek,
    S balga hitükben zord urakat tesznek fel, akik meg Tudnak tenni akármit, – közben mit se törődnek Azzal, hogy mi lehetséges, mi nem az, s a „lehet” hol Végződik mindenben, mélyire rejtve öröktől.”

    Lucretius: A természetről

  15. Nagyon szorakoztato,telitalálat.

  16. A SZABADSÁG

    A szabadság bíz hatalom,
    Istent vagy az ördögöt akarom?
    Bennem él, mind a kettő,
    A szent és a rettentő.

    Ki választani gyáva,
    Nincs annak szabadsága.
    Ki választani bátor,
    Csak az él szabadságból.

    De Isten, ha nincs,
    Se benn, se kinn,
    A lét azzal lakol,
    Hogy marad csak a pokol

    Az élet csak úgy teljes,
    Ha Istentől rejtelmes.

  17. angelblind652

    A magyar szocializmusban ezeket a tarkafarkakat megvédte a hatalom, úgy, hogy nem akarta meghallani azokat, akiket ezek a tarkafarkak eltaláltak. Mondjuk Szegeden a színházakban, a Szabadtérin – nem a színpadon – ja nem a WC-ben. Most, hogy fényt kaptak és a nap rájuk sütött, azt hiszik, hogy értük süt a NAP. De nem, nagyon nem, majd meglátják… tudjátok az a bot, az nem bot…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük