Vigyázat! Áltudósok rasszista, illetve strukturálisan férfiellenes irományokat terjesztenek „kutatási eredményként”!

Az elmúlt hetekben  több tudós nő is felbukkant a magyar liberális propagandaoldalakon, elképesztő baromságokkal traktálva a szerencsétlen és gyanútlan olvasókat. Természetesen a CEU és hasonló minőségű áltudományos intézmények támogatásával és hátterét felhasználva történik mindez. Az egyetemi áltudomány természetesen mindig társadalomtudomány címkével fut és nettó ideológia. A marxista-leninista esti egyetem újjászületése ez, de Magyarországon még a kommunisták se gondolták komolyan ennyire a saját baromságaikat, mint a CEU feminista kvótán hizlalt áltudósai, álszociológusai és álnői.

A nősovinizmus és a fehérellenes rasszizmus kéz a kézben járnak. Áltudósok, álnőként olyan világszemléletet terjesztenek „tudományként”, ami minden létező társadalmi csoport sérelmeit a férfiakból és a fehérekből vezeti le.

Minden fehér ember elnyomó és minden férfi is elnyomó. Ha fehér vagy, csak az ad némi felmentést a fehérséged alól, hogy nő vagy, ha pedig férfi vagy, csak úgy menekülhetsz az elnyomó címke alól, ha nem vagy fehér.

Ezért ennek a két gyűlöletideológiának, amely a világot teljesen elnyomásként leíró modern liberalizmus ideológiai pakkjának a része, a képviselői  sajnos nagyon sokszor nők. A céljuk pedig társadalmi konfliktusok kirobbantása, elmérgesítése, agresszióvá konvertálása szélsőséges „következtetésekkel” és lehetetlen követelésekkel, és természetesen a tudomány nevében.

Első elkövetőnk egy Kende Ágnes nevű ideológiai segédmunkás, aki az ELTE-n éppen doktori fokozatot szerez. Természetesen szociológus és a „cigányokat” kutatja. Akiket egyébként rasszizmusból és férfisovinizmusból romáknak nevez. A roma szó ugyanis a számtalan cigányok által használt nyelv és nyelvjárás egyikén leginkább cigány férfit jelent.

Manapság a szociológus olyan ember, aki a fehér férfiak által tudatosan, az idők kezdetén, világ-összeesküvés keretében létrehozott patriarchális és strukturális elnyomást kutatja. A szociológus manapság nő, vagy olyan férfi, aki még nem elég érett ideológiailag ahhoz, hogy comingoutoljon, mint transznő. A szociológusnak valamelyik képzetes kisebbségi csoport az örökbe fogadott gyermeke, annak az elnyomását kutatja, jobb ügyhöz méltó elhivatott buzgalommal, természetesen azt a férfi világ-összeesküvés nagyobb kontextusában elhelyezve.

Mindig mély tisztelettel néztem azon felebarátaimat, akik az ilyen ideológiai dolgozatokat, megnyilvánulásokat tudományos szempontból képesek kritizálni, pontosabban fogalomról fogalomra, mondatról mondatra kimutatják, hogy az egész mekkora baromság. Ez a megközelítés azonban azt az illúziót kelti, hogy tudósok, szakemberek vitatkoznak egymásközt. Ez azonban egy veszélyes tévedés.

Itt asztrológusok vitatkoznak asztronómusokkal, kommentelők, mondjuk például O1G666, a természettudományban professzori címet szerző szakmai tekintélyekkel.

Kende Ágnes baromságsorozata ugyanis olyan áltudományos hamuka, ami nem cáfolható vagy megvitatható a tudomány keretein belül. Ő nem tudományos vitapartner, hanem társadalmi jelenség, és tudományosan csak így, divatos és kurrens áltudományként vizsgálható. Ő csak egy igazi kommentelő, aki a maga sekélyes eszközeivel visszaböfögi, amit a CEU és az ELTE ideológiafejlesztési óráin számtalanszor elismételtek neki.

Az asszimiláció arra utal, hogy van egy többségi normarendszer. Te jössz valahonnan, valamilyen kultúrával, háttérrel, és kutya kötelességed is, másrészt akkor tudsz abban a világban boldogulni, hogyha ezt feladva alkalmazkodsz a normához, bármilyen idegen is az tőled.

Az inkluzió, az integráció, a befogadás szemléletében a rendszer alkalmazkodik a különböző hátterű gyerekekhez. Óriási különbség, amikor a rendszerhez kell neked alkalmazkodnod, hogy boldogulj, vagy a rendszer képes alkalmazkodni ahhoz, amilyen vagy.

Szerencsénkre Kende Ágnes abban nagyon tehetséges, hogy egy-egy mondatába mindazt az összes baromságot belezsúfolja, amelyet egyébként a doktorijában táblázatokkal és diagramokkal több száz oldalnyira duzzaszt. És az sem mond semmivel sem többet, mint ez a kettő.

Az első mondat mindközönségesen azt mondja logikailag, hogy minden kultúra és normarendszer, amely bármilyen kontextusban többségi, etikailag rossz, mert alkalmazkodást követel meg. És azt, hogy ha a többség alkalmazkodik a kisebbséghez, az viszont jó. A második mondat pedig azt mondja, hogy a kultúra nem is lényeges, a rendszernek és mindenkinek egyenként alkalmazkodnia kell az (egyébként bármilyen) egyénekhez, egyenként és teljesen.

Miről is beszélünk ennyire nonszensz keretfeltételek után?

Ez itt teljes mértékben ideológia, olyan ideológia, amely a mindenkori tradicionális többség teljes önfeladását követeli és megalapoz bármilyen erőszakot, amely a többséget, annak kultúráját, nyelvét, társadalmát el akarja tüntetni. Kende csak egyféle kultúrát ismer, a sajátját, amely a folyamatos pusztulás projektje, és semmiféle terve nincs arra a helyzetre, amikor minden többséget, normát és kultúrát sikerült már elpusztítani. Mondom, nem tudós, legfeljebb hasznos idióta.

Ide is leírom, pedig általában mindenkit hidegen hagy: olyan etnikum, hogy cigány, nincsen. A világon élő, cigánynak hívott etnikai és/vagy nyelvi, illetve kulturális csoportok genetikailag, nyelvileg és kulturálisan teljesen különbözőek, és sok száz, ezernyi van belőlük. A letelepedett vagy erőszakkal letelepített vándorló csoportok elmúlt száz éve Európában pedig szinte mindig nyelv- és kultúravesztésre ítélte ezeket a csoportokat, ennek a folyamatnak a különböző állapotaiban vannak a közép-európai cigánytelepek lakói is. Törzsi jellegű közösségeik felbomlottak, egymás mellett élnek, de nagyon sokszor már nem egymással. Magyarországon például a beás és a kolompár cigányok különböző csoportjai között olyan mértékű antropológiai, kulturális és nyelvi különbségek vannak, mint a falusi kínaiak és az afrikai feketék között. A cigányság közös vizsgálata mindig értelmetlen egyszerűsítés. És Kende Ágnes semmit nem ért a cigány kultúrákból és a közöttük lévő viszonyokról, ahogy egyetlen liberális sem, soha semmit. Nincs generális megoldás, csak helyi, mert ezek a pusztuló széteső kultúrák, „struktúrák” még haldoklásukban is lokálisak és egyediek.

Másik versenyzőnk Vásárhelyi Orsolya „adattudós”. Visszafogott öndefiníció. Nagy felfedezése, hogy az algoritmusok diszkriminálnak, sőt, a mesterséges intelligencia is (fog). Ja, és az „etikus adatelemzés”. Meg a „transzparencia”. És az első programozó nő volt, és a férfiak kiszorították a nőket a programozásból, meg mindenhonnan. (Szerintem pár hónap és Einsteinről is ki fog derülni, hogy fekete nő volt.)

Tehát az első lépés, hogy feltételeznünk kell, az általunk írt program akár diszkriminálhat is, és erre fel kell készülni.

Plusz sok nő, köztük én is, mindig attól fél, hogy nem akar ún. token woman lenni. Azaz olyan nő, akit azért vesznek fel, hogy ki tudják tenni a kirakatba. Tavaly, amikor állást kerestem, több helyre is hívtak senior data scientistnek, mert kevés van belőlünk, főleg itthon. Sok mindent ígértek, és aztán sokszor kiderült, hogy egy nő sincs az adott cégben. Én viszont jól marketingelhető lennék, és nekem kéne felépíteni a csapatot. Amivel nincs gond, meg klassz, hogy egyáltalán elkezdtek dolgozni ezen. De bennem azért ott motoszkált, hogy azért ajánlottak-e állást, mert jó vagyok, vagy azért akarnak felvenni, mert szemmel láthatóan nő vagyok.

Figyelemre méltóan logikátlan önreflexió. Gondolom ennek az álproblémának a kezelésére találták ki a nemváltást. Vásárhelyi Orsolya persze sokkal okosabb, mint az előző delikvens, de a strukturális elnyomás az ő világát is felzabálta már. De nem szabad, hogy ellágyítson bennünket az, hogy neki esetleg olyan szaktudása is van, amit haszonnal lehet művelni, vagyis ért is valamihez.

Eredetileg erről többet akartam írni, de szerintem már elértem az egészségügyi határértéket. Az adatok diszkriminálnak. Nem a valóság diszkriminál, hanem a program. Haha.

Javaslom annak tudományos kutatását és sürgős kiderítését, hogy a karrierista ostoba nők hogy a francba szorították ki az okos nőket szinte mindenhonnan? A női kvóta törvénynél erősebb divatja elképesztő károkat okoz. Még viszonylag okos emberek is elkezdik használni ezeket az értelmetlen fogalmakat és ideológiával itatnak át emiatt mindent.

Amúgy az egész tipikus: a férfiaknak kellene teljes egészében alkalmazkodni a nőkhöz, mint képzelt kisebbséghez.

Szerintük női szempontból teljesen mellékes, hogy a férfiak milyenek és hogy ők mit szeretnének.