Új közvélemény-befolyásolási intézetet alakít az ellenzék

A közvélemény-befolyásolási intézetek némely esetben közvélemény-kutatási intézeteknek szokták magukat hívni, mert joggal gondolják, hogy a köz nehezményezné, ha a valódi céljaik is kiderülnének. Nem mellesleg érdemes megjegyezni, hogy ez az egész azon a feltevésen alapul, hogy van közvélemény, annak vannak mérhető paraméterei és ezek alapján előre lehet jelezni bizonyos közösségi viselkedéseket, például választási eredményeket.

Mint bizonyára emlékszik a kedves olvasó, az ellenzék rettenetesen kikapott a tavaszi országgyűlési választásokon. Ezen örömteli eseményt számukra nem csak az eredmény árnyékolta be, hanem az is, hogy a közvélemény-befolyásolási intézeteik teljesen tudományosan megállapították, hogy győzni fognak. A legbájosabb poén egyébként az egészben az, hogy még a választás napján készült exit-polljuk szerint is megnyerték a listás szavazást. És ezért még fizettek is. Régi és igaz mondás, hogy nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választást. De legalább a választást.

A számtalan megoldatlan ellenzéki kognitív disszonancia egyike például az, hogy a Fidesz szerintük a közvéleménynek kormányoz, mérések alapján! És ez szörnyű populizmus. Vagyis nekik, saját maguk szerint úgy kellene megnyerniük a választást, hogy nem az embereknek kampányolnak, annak alapján, hogy kikutatják mit is akarnak a szavazók, hanem annak ellenére kellene megszerezniük az emberek szavazatát, hogy mást ígérnek nekik, mint amit azok akarnak.

Ennek alapján viszont az is nyilvánvaló, hogy lehet közvéleményt jól is mérni, csak ez a Fidesznek sikerült, nem az ellenzéknek, hiszen ők nagyon nyertek. Persze minden nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás bizonyos értelemben befolyásolási eszköz. Miután csak kevés olyan társadalmi cselekvés van, amelynél valamiféle objektíven mérhető emberi cselekvés eredménye alapján meg lehet ítélni, jól mérték-e meg, amit meg akartak. A választás pont ilyen szerencsétlenségünkre, tehát ez az iparág él és virul, még akkor is, ha tele van kóklerekkel. Az ellenzéki közvélemény-kutatók fiaskója után persze a kormánypártiak a háttérben elsuttogták, hogy ők ugyan mértek nagy különbségeket, de ők meg speciel nem hitték el. Meg hát nem is lett volna jó ötlet 20 százalékos vezetéssel elbizakodottá tenni a Fidesz-tábort. Itt ugye egyébként azokról a kutatói műhelyekről beszélünk, amelyek az elmúlt 12 évben szinte mindig olyan adatokat szolgáltattak a kormánynak, ami alapján az jó döntést hozott.

Nem is akarom minősíteni azt az elemzői és politikusi gondolkodási szintet, amelyben az Orbán-Márki-Zay 80-20-as miniszterelnöki alkalmassági arány mérése mellett be tudták nyalni azt az adatot, hogy listán meg majd az emberek majdnem fele, sőt esetleg többsége az ellenzéki listára fog szavazni. Ahogy az ellenzéket nyilvánvalóan domináló Gyurcsány elutasítottságát bőven 80 százalék fölé helyező adatot sem találták gyanúsnak. De ez mind nem számít, mert most az ellenzéki közvélemény-machinációs szakma is megújul és új mérési technikákat fognak bevezetni. És itt válik érdekessé a dolog, mert az erősen rejtjelező fogalmazás sem tudja a 444.hu cikkében elrejteni, hogy ez nem pont az a közvélemény-kutatás lesz, amit érteni szoktunk a kifejezés alatt:

Saját online panelt fejlesztenek, amibe idővel 35-40 ezer embert próbálnak bevonni. Hosszú távon, újra és újra egy lazább kérdéssorral, nem csupán a pártszimpátiát és a választási hajlandóságra fókuszálva, hanem például a fogyasztási szokásokat, az életmódot is vizsgálva mélyebb kutatást végeznének.

Ja, és a válaszadókat kuponokkal és utalvánnyal motiválják majd. És egészen véletlenül az egyik első célpontjuk a magyar pedagógustársadalom lesz majd. Mondom, kutatni fogják őket, nem befolyásolni!

Ez első hallásra egy rendkívül drága buli lesz, ezt bízvást kijelenthetjük, nem lehet Magyarországon piaci alapon megfinanszírozni. De a világ tele van önzetlen filantrópokkal, társadalmi felelősségvállalástól majd kicsattanó multinacionális nagyvállalatokkal, elkötelezett norvég nagykövetségekkel, úgy általában főfoglalkozású mikroadományozókkal. Biztos lesz köztük sok, aki a magyar stratégiai ágazatok dolgozóit, beleértve az életmódjukat és a politikai nézeteiket is, a lehető legbőkezűbben akarja megismertetni az ellenzék fő kampányembereivel.