Sokkolta az ellenzéket a vármegye és a főispán kifejezés felbukkanása a magyar joganyagban

A rendszerváltás után is volt egy hasonló javaslata az Antall-kormánynak, de azt is akkora balliberális hiszti követte, hogy a végső változatba már nem kerültek be a magyar múltból származó ilyen kifejezések.

A szimbolikus politizálásra különösen érzékeny ellenzékünk a főispán és vármegye kifejezések használatát reakciója alapján a felnégyelés visszavezetésének közvetlen előzményeként tekinti. Ennek oka például az, hogy a főispánoknak és a vármegyének tekintélye volt, ami a progresszívek szerint csak Horn Gyulának lehet, esetleg még manapság transzaktivistáknak. Az, hogy valami magyar nemzeti történetiséggel bír, gyakorlatilag elviselhetetlen lelki kínt okoz a liberálisoknak, mintha napalm lángolna a bőrükön.

Hiszen a felmerülő szavaink az ezer éves és bizony sokszor sikeres és folytonosságában megőrződött magyar államiságra emlékeztetik őket, ami szerintük egyébként soha nem is létezett.

Mostanában amúgy is rájuk jár a rúd, kiderült, hogy az agyon ajnározott finnugor magyar eredettörténetük genetikai bizonyítékok alapján megdőlt, a magyarság története a Kárpát-medencében hosszabb és bonyolultabb mint az eddigi „elméletek” sugallták. ez is képes zavarni őket, pont úgy, mint bármelyik magyar katonai győzelem bármikor, hiszen azok eleve gyengítik azt a narratívájukat, hogy mindenben mindig mi magyarok voltunk a legrosszabbak.

És most jut eszembe még a 0-4-et sem heverték ki. Négyet rúgtunk a multikulturális szivárványos ángliusoknak Angolhonban. Szerintük a fociban is eddig voltunk a helyünkön, és felháborító hogy betartunk a nagy futball-nemzeteknek, főleg tétmeccsen.

És nem csak simán ispán, hanem egyenesen fő!!! Ez nem csak az ispánok közötti egyenlőséget sérti, hanem bizonyosan az általános emberi jogokat is a sárba tapossa. A vármegye szóval is valami hasonló lehet a helyzet. Alapvetően ugyebár egy militarista kifejezésről lehet szó, a vár kifejezés már eleve a várba zárkózott Döbrögikre utal, akik a nincstelen proletárok és szegényparasztok elöl menekültek oda, hogy aztán onnan járjanak le közéjük sanyargatás céljából. Ahogy azt a sugárzó értelmű és a hányattatásoktól egyre csak szépülő Szabó Tímea volt szíves kifejezni.

Mi persze pont annyira tudjuk, hogy mi is a Fidesz és drága Doktorminiszterelnök Úr! mesterterve ezzel az akcióval, mint amennyire az ellenzéki politikusok nem értik. Ezek most hetekig ezen fognak vergődni. Mind a három viccet (Döbrögi, első éjszaka joga, kündü) elsütik ezzel kapcsolatban amit Langley-ben ki bír találni a két fős magyar ügyosztály és a szuperszámítógép.

Donáth Anna, meg a Tímea, meg a Klára, meg az Anett pedig a nyári melegben hetekig azt fogja álmodni, hogy éjszaka főispánok komor csapata jön el értük lefüggönyözött, a vármegye tulajdonát képező hatlovas hintóval és reggel ötre kiviszi őket a földekre dolgozni. Ennél a résznél sikítva ébrednek majd.

Páva ellenes atrocitások lesznek majd a Pride-on (az első éjszaka jogának elszenvedésébe történő bevonásuk követelése mellett), mert azok köztudomásúlag a Vármegyeházára szállnak, amelyek alatt meg vasgolyós láncos börtönöket fognak keresni az Amnesty International aktivistái. Ungvári Krisztián ki fogja mutatni, hogy a vármegye eleve náci-nyilas képződmény, illetve azt is, hogy a főispánok tulajdonképpen a nyilas kerületvezetői intézmény jogelődjei és jogfolytonosai. Továbbá azt is, hogy a tanácsrendszer, illetve a párttitkár pozíciójának létrehozása a modernizáció hatékony és nyugatos eszköze volt, amit a barbár magyarok nem voltak képesek felfogni.

Én személy szerint alig várom, hogy végre főispánnak szólíthassak valakit. Elvégre gyakorlásnak tökéletes lesz a főméltóságúra. Hogy megfeleljünk haladó felebarátaink minden pszichotikus, mélyben rejtező félelmének is.