Tapolczay Gyula Döbrögi szerepében a Madách Színház bemutatóján. A Ludas Matyi című darabot - amelyet Fazekas Mihály irodalmi művéből Móricz Zsigmond dolgozott át színpadi alkotássá - Bálint György rendező vitte színre az 1942-ben elhunyt Móricz emlékére. MAFIRT felvétel

Sokkolta az ellenzéket a vármegye és a főispán kifejezés felbukkanása a magyar joganyagban


A rendszerváltás után is volt egy hasonló javaslata az Antall-kormánynak, de azt is akkora balliberális hiszti követte, hogy a végső változatba már nem kerültek be a magyar múltból származó ilyen kifejezések.

A szimbolikus politizálásra különösen érzékeny ellenzékünk a főispán és vármegye kifejezések használatát reakciója alapján a felnégyelés visszavezetésének közvetlen előzményeként tekinti. Ennek oka például az, hogy a főispánoknak és a vármegyének tekintélye volt, ami a progresszívek szerint csak Horn Gyulának lehet, esetleg még manapság transzaktivistáknak. Az, hogy valami magyar nemzeti történetiséggel bír, gyakorlatilag elviselhetetlen lelki kínt okoz a liberálisoknak, mintha napalm lángolna a bőrükön.

Hiszen a felmerülő szavaink az ezer éves és bizony sokszor sikeres és folytonosságában megőrződött magyar államiságra emlékeztetik őket, ami szerintük egyébként soha nem is létezett.

Mostanában amúgy is rájuk jár a rúd, kiderült, hogy az agyon ajnározott finnugor magyar eredettörténetük genetikai bizonyítékok alapján megdőlt, a magyarság története a Kárpát-medencében hosszabb és bonyolultabb mint az eddigi “elméletek” sugallták. ez is képes zavarni őket, pont úgy, mint bármelyik magyar katonai győzelem bármikor, hiszen azok eleve gyengítik azt a narratívájukat, hogy mindenben mindig mi magyarok voltunk a legrosszabbak.

És most jut eszembe még a 0-4-et sem heverték ki. Négyet rúgtunk a multikulturális szivárványos ángliusoknak Angolhonban. Szerintük a fociban is eddig voltunk a helyünkön, és felháborító hogy betartunk a nagy futball-nemzeteknek, főleg tétmeccsen.

És nem csak simán ispán, hanem egyenesen fő!!! Ez nem csak az ispánok közötti egyenlőséget sérti, hanem bizonyosan az általános emberi jogokat is a sárba tapossa. A vármegye szóval is valami hasonló lehet a helyzet. Alapvetően ugyebár egy militarista kifejezésről lehet szó, a vár kifejezés már eleve a várba zárkózott Döbrögikre utal, akik a nincstelen proletárok és szegényparasztok elöl menekültek oda, hogy aztán onnan járjanak le közéjük sanyargatás céljából. Ahogy azt a sugárzó értelmű és a hányattatásoktól egyre csak szépülő Szabó Tímea volt szíves kifejezni.

Mi persze pont annyira tudjuk, hogy mi is a Fidesz és drága Doktorminiszterelnök Úr! mesterterve ezzel az akcióval, mint amennyire az ellenzéki politikusok nem értik. Ezek most hetekig ezen fognak vergődni. Mind a három viccet (Döbrögi, első éjszaka joga, kündü) elsütik ezzel kapcsolatban amit Langley-ben ki bír találni a két fős magyar ügyosztály és a szuperszámítógép.

Donáth Anna, meg a Tímea, meg a Klára, meg az Anett pedig a nyári melegben hetekig azt fogja álmodni, hogy éjszaka főispánok komor csapata jön el értük lefüggönyözött, a vármegye tulajdonát képező hatlovas hintóval és reggel ötre kiviszi őket a földekre dolgozni. Ennél a résznél sikítva ébrednek majd.

Páva ellenes atrocitások lesznek majd a Pride-on (az első éjszaka jogának elszenvedésébe történő bevonásuk követelése mellett), mert azok köztudomásúlag a Vármegyeházára szállnak, amelyek alatt meg vasgolyós láncos börtönöket fognak keresni az Amnesty International aktivistái. Ungvári Krisztián ki fogja mutatni, hogy a vármegye eleve náci-nyilas képződmény, illetve azt is, hogy a főispánok tulajdonképpen a nyilas kerületvezetői intézmény jogelődjei és jogfolytonosai. Továbbá azt is, hogy a tanácsrendszer, illetve a párttitkár pozíciójának létrehozása a modernizáció hatékony és nyugatos eszköze volt, amit a barbár magyarok nem voltak képesek felfogni.

Én személy szerint alig várom, hogy végre főispánnak szólíthassak valakit. Elvégre gyakorlásnak tökéletes lesz a főméltóságúra. Hogy megfeleljünk haladó felebarátaink minden pszichotikus, mélyben rejtező félelmének is.


A szerző: Paranoid Android

Élek, ami egy droidtól szép. Remélek, ami optimizmusra vall, viszont idegen a karakteremtől. A jól kompenzált paranoia előny.

Ez is érdekelhet

Elásni jött a Jobbikot, élve temetni és sikerrel járt

  A Jobbiknak már mindegy, de ha a maradék egy ezred százaléknyi esélyt is el akarják …

79 hozzászólás

  1. mi nem sokkolja a baloldalt

  2. “a főispánoknak és a vármegyének tekintélye volt,”

    Mert egyúttal helyi hadúr is volt. Aztán a 16. században a király a két tisztséget: közigazgatás és hadúr, szétválasztotta.
    ” A vármegye különböző járásokra volt felosztva, ezeket egyenként egy főszolgabíró kormányozta; szintén választotta őket a vármegye nemessége, a vármegyei törvényhatóságnak kültisztviselőjei voltak, és az alispánnal közvetlenül érintkeztek.”

    Legfeljebb az országgyűlési képviselői megnevezést változtathatják meg, magát a tartalmat nem állíthatják vissza.

    • A régebbi időkben a dézsmát, adót is ők szedték és tárolták az udvar részére.

      A közigazgatás pedig a bíráskodáson kívül, a rendvédelmet – rablók, bandák, idegen behatolók elleni fellépés – is tartalmazta.

      A katonai pedig a kiképzést és fegyverzet biztosítást is.

      • atörökszultán

        @Namond Drága barátom! Köszönjük lelkes és megszokott rendkívül precíz forrásmegjelölö dolgozataidat a témában. A téma maga rendkívül szórakoztató egyben. Bevallom,nekem sincs ellenemre,amennyiben Orbán Viktor és stábja valóban a monarchia rövid idön belül történö visszaállítását vette tervbe. Ízlelgessük! Magyar Királyság. Ungarisches Königreich.Kingdom of Hungary.Royaume de Hongrie. Regno di Ungheria.Reino de Hungria. Aztán mindenki bekaphatja! lol
        A döntö kérdés azonban. Ki legyen az uralkodó? Ki legyen a király? Szerénységem megakadályoz benne, hogy magamat javasoljam. Néhány írígyem talán ellenezné. höhö…
        Mégis. Habsburg ivadék inkább ne legyen. Túl sok a ressentiments. Nagy múltú arisztokrata családok leszármazottjai jöhetnek csak szóba. Eszterháziak? Velök mindjárt fél Ausztria is a miénk lehetne.lol Batthyányiak? Széchenyiek? Legnagyobb eséllyel tán a Bethlenek? Igen. Az megvalósítható. Az erdélyi zseniális huncutok,nagy fejedelmek utódai fölülhetnének a megújult magyar trónra. Ez ügyben azonban gyorsan kell lépni. Már 2023 január 1-vel ki kell hirdetni a Magyar Királyságot. Ezt támogatom. öszinte híved atörökszultán

        • Én a Széchenyiekre szavazok. – példás közélet, tiszta kéz a közpolitikában, humánum az elesettekkel

          DE esetleg, ha az ámbituson csibukolás közben megfontolnál néhány más lehetőséget;

          Teleki – a család jeles érdemekkel bír a közéletben és példamutató a közpolitikában?

          Nopcsa – (hiszen egyikük – egy homokos – csak a nagyhatalmak és a Habsburgok fintorgása miatt nem lett király) ?

  3. “mindenben mindig mi magyarok voltunk a legrosszabbak.”

    Ja!
    Azért élünk itt már jó 10 ezer éve.

    :DDD

  4. Jut eszembe!

    FŐSZOLGABÍRÓT IS AKAROK!
    Meg kisbírót, dobbal. 😀

    Ha lúd, legyen kövér (sic!).

    • Győző elvtárs! Tudjuk neked elég lenne a párttitkár elvtárs és a munkásőr parancsnok elvtárs is! Akkor végre kielégülnél!

    • Én meg derest es hajdút, mogyorófavesszővel. Neked.

      • csakafidesz

        A deres jó eszköz. A 10 alkalommal is lebukott bolti tolvaj nem lesz többé visszaeső, ha egyszer jól elnáspágolják. Durva módszer, de jobb, mint a sokszor kiosztott ejnye-benye bírói ítélet.

  5. A román (és francia) joganyagban a prefektus szó nem sokkolja őket?
    Ki is a prefektus? Aki a központi államhatalom felsőbbségét jeleníti meg egy “önkormányzatban”. Mert nem önkormányzat igazán egy olyan megye, amelyik fölött egy prefektus áll.

  6. Pszichológiai hadviselés gumicsontja, hagy játszanak vele.

    Amúgy meg semmi jelentősége, míg az állami közigazgatási közpénz védelmét nem védik a főispán alá rendelt közigazgatási bíróságok, akár a főispán elnökletével.

    A fejedelemség é az Árpádok idején az egész országban voltak ispánok várispánok, akikhez fel lehetett lebbezni – ingyenesen – a birtokosok ítélkezési gyakorlata, az úriszék döntései ellen.
    Akár a költöző jobbágy helyben hagyott vagyona, vagyonfejlesztése ellenében a földesúr által fizetendő kártérítésért is.

    • Namond.
      Árpás házi királyok alatt (1301-ig bezárólag) ‘úriszék’ döntött? Tetszik tudni milyen sületlenséget (egészen pontosan anakronizmust) próbál a a torkunkon lenyomni? (amúgy az Árpád ház uralkodása alatt senki sem nevezte őket Árpás háziaknak,, ők a Turul dinasztia voltak, előbbi megnevezés jócskán későbbi eredetű.) Azt még külön szeretném, ha megjelölné milyen forrás tudósít erről, különösen a nevezett fellebbezés ingyenességéről. III: Béla a XII. század végé felé vezette be az írásbeliséget, azt megelőzően leginkább csak egyes okleveleink állnak rendelkezésre, aok is gyakran későbbi másolatban.
      Történész:
      Az igaz tényeken túl egy zagyvaság. Ha olvasta miről van szó, arról, hogy a kormánymegbízott neve főispánra, a megye megnevezés vármegyére változik semmi többről. Az utolsó mondata jól lekáderezi magát, nem kell többet mondanom Ildikó? (Hogy klasszikust idézzek)

      • Bocs, mielőtt szolás szerint ebbe kötnének bele: Árpás =Árpád: III: Béla = III. Béla

        • Ja, értem én.
          + Árpás házi királyok=Árpád házi királyok

          A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET
          TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI 120
          http://real.mtak.hu/71206/1/120_baan_koczy_gazda_csaladtort_jav.pdf

          Gömör-Kis-Hont vármegye
          Bartholomaides L a d i s l a u s U n g a r i a Comit Gömöriensis—Kis—Hont historica.
          Lőcse 1805—8.
          Borovszky Samu: Gmör-Kis/hont vármegye m o n o g r á f i á j a . (Magyaror-
          szág vármegyéi és városai. Budapest 1900.)

          Hont vármegye
          Fejérpataky László: Magyarországi városok régi számadáskönyvei. Sel-
          mecbánya stb. levéltárából. Budapest 1885.
          Gyurikovits György: Diplomatarium. Hont. Megyék oklevéltára. Kézirat.
          3598. Fol. Lat.
          Kubinyi Ferenc ifj.: Monumenta H u n g á r i á é historica. II. Oklevelek Hont
          vármegyei magánlevéltárakból. Budapest 1888.

      • N Ó G R Á D V Á R M E G Y E T Ö R T É N E T E AZ 1544-1K ÉVIG.
        HIVATALOS KIADÁS. A VÁRMEGYE TULAJDONA.

        IRTA : N A G Y I V Á N MAGY. TŰ I). AKAD. R. TAG.

        http://real-eod.mtak.hu/6135/1/000912284.pdf

        B E V E Z E T É S

        Részlet:
        Már a hóditás korában kellett, hogy a kormányzatnak valamely
        reudszere uralkodjék az elfoglalt területen. Ez eleinte csakis a hadi
        rendszer lehetett. Midőn pedig a hóditás bevégezve és annyira-
        mennyire az uj hazának határai megállapítva lőnek, szükségszerűleg
        a közigazgatási kormányzat is bizonyos területi beosztást igényelt.
        A vezérek korszakában ez mindvégig a hadi szerkezeten alapúit.
        Milyen volt azonban e beosztás úgy földrajzi, valamint polgári vagy
        politikai tekintetben? Milyen fejlődéseken, átalakulásokon esett át1
        1 A n o n y m u s , E n d l i e h e r u é l : R e r u m l l u n g a r i c a r u m M o n u m e n ta A r p a d i-
        a n a . S a n g a lli 1849. 30. 1.
        1*
        4
        századok vagy rövidebb korszakok folyamában a kiszabott tagozatok
        beosztása; a helyhatósági élet rendszere? Mindezeket történetíróink
        Kollár Ádámtól kezdve máig el nem döntliették.1
        Az újabb nyomozások azon következtetésre jutottak, hogy a
        fejedelemség idejében vagyis a vezérek egész korszaka alatt csupán
        a vár-rendszer, az úgynevezett vár-ispánságok alkották a kormány
        zati hatóságokat. Csak I. István király osztotta fel polgári közigaz
        gatás érdekéhen vármegyékre az országot, fennhagyva mégis hon
        védelmi tekintetből a vár-ispánságokat is.12
        Ezen vélemény alapján Nógrád is nagy ideig, I. István király
        koráig, csak vár-ispánság volt, és mint ilyennek terjedt ki hatósága
        a megyére is.
        Akár a vár-ispánságok, akár a vármegyék intézményének szer
        kezetét, politikai és közjogi életét vegyük szemügyre, amint az az
        Árpádok korszakában fejlődött, módosult, alakúit és hatott, annak
        teljes képét híven s a maga egészében elégséges adatok hiányában
        visszatükröztetni többé lehetetlen.

        1 K o l l á r : A d . H i s t o r i a e ,J u r i s q u e p u b lic i R . H u n g . A m o e n ita te s . V in d o b .
        1S73. — K o v a c h i c h M. G. N o tio C o m it a tu u m o lim e t h o d ie . V ién . 1814.
        B o t k a T . N o t i t i a d i p lo m a tic a v e te r is C o n s t i tu t i o n is C o m ita tu u m . P e s t. 1831.
        P a l u g y a y I m r e : M e g y e re n d s z e r h a jd a n é s m o s t. P e s t 1844—47. 4. k ö te t.
        H a j n i k I m r e : M a g y a r a lk o t m á n y é s j o g a z Á r p á d o k a la tt. P e s t 1872. stb .
        2 P e s t y F r i g y e s : A M a g y a r o r s z á g i V á r – is p á n s á g o k . B u d a p e s t 1882.
        B o t k a T iv . J o g t ö r t é n e t i t a n u l m á n y o k a m a g y a r v á r m e g y é k s z e rv e z e té rő l.
        B u d a p e s ti s z e m le 1865.1., I I . k ö t., 1865. IV . k., f o l y ta t á s S z á z a d o k 1870., 1871.
        é s 1872. é v fo ly a m .
        3 L á s d e ls ő k i a d á s á t : « R itu s e x p lo r a n d a e V e r ita tis , q u o H u n g a r i c a
        n a ti o in d ir im e n d is C o n t r o v e r s ii s a n t e a n n o s t r e c e n to s e t q u a d r a g i n ta u s a
        e st, e t e iu s t e s t i m o n i a p l u r im a in S a c r a r io S u m m i te m p li V a r a d ie n s is r e p e r ta .
        C o lo s v a r ii 1550.» — E z e n e ls ő k i a d á s u t á n k i b o c s á t o t t a B e l M á t y á s
        « A d p a r a tu s a d H i s t o r i a m H u n g á r i á é . . c z in iű P o s o n ii 1735 – 4 6 . fo r r á s
        g y ű j te m é n y e 191—278. la p ja in . L e g u t ó b b k ö z ié E n d 1 i c h e r : « M o n u m e n ta
        A r p a d i a n a , . .» S a n g a ll i 1849. c z im ű k ia d v á n y á b a n .

        A várnak (Castrum), — mely mintegy katonai tábornak törzs
        szállásául szolgált, — főnöke a V ár-ispán (Comes castri) volt, akit a
        király nevezett ki és aki a vár-ispánsághoz tartozó összes területnek
        és ezen terület lakosságának is úgy a hadi, mint a polgári ügyek
        ben legfőbb parancsnoka és intézője volt. Utána következett az
        U d v á rb író (Comes Curialis), a Vár-ispánnak a magánjogi s köz-
        igazgatási ügyekben helyettese és mintegy segédbirája.’ Ez intéz
        kedett a vár benső és külső népének mindennemű kisebb jelentőségű
        ügyeiben, mely birtok, rang, személyi és vagyonjogi kérdésekben a
        vár-ispánság területén élők közt támadt; a jelentékenyebb és nyoma
        tékosabb ügyeket azonban tartozott a vár-ispánnak előterjeszteni. Az
        Udvarbiró után a B ilo tu s következett. Ez kizárólag bírósági tiszt
        volt; hatásköre leginkább a vagyoni kérdések elintézésére, tolvajsági
        ügyekre “terjedt.
        Egy hivataltiszt volt még, a P ris ta ld u s , mely név már 1093-
        ban előfordul.- Hivatalos ténykedésénél fogva E s k ü d tn e k vagy7
        Végrehajtónak nevezhetnők,11 mert kiküldetési szerepköre ilyenféle
        minőségre vall, s mert Kálmán király Decretumából is azt látjuk,
        hogy a bíráknak és az önálló hatósággal bíró főbb uraknak közege
        és képviselője volt. A Pristaldus nem viselt vármegyei jelzőt, amiből
        az következik, hogy nem tartozott a vár-ispánság vagy vármegyei
        hivatalos rendszer keretébe. Atalában székhelyéről, valamely községről
        (ahol lakott) vagy uráról, feljebbvalójáról neveztetett, mert a királynak,
        trónörökösnek és egyes főpapoknak is voltak Pristaldusaik.1
        A várnak gazdászati és belrendészeti őre a V á rn a g y (Castel
        lanus) volt. Hivatali köre később, midőn a várispánság a vármegyei12*4**
        1 A z U d v a r b iró s á g b ó l f e jlő d ö tt u tó b b az A l is p á n s á g , v a g y is a C o m e s
        C u r ia lis l e t t u tó b b V ic e -C o m e s .
        2 F e jé r : C o d . P i p i . I. 4SI.
        :l l ’a u le r G y . A M. N e m z e t T ö r té n e t e az A r p á d h á z i k i r á l y o k a la tt.
        B u d a p e s t, 1803. I. 522. la p já n H n n f a l v y r a h i v a t k o z v a ( E t h n o g r a p l i i a 273. la p ),
        p e d ig o t t a P r i s t a l d u s r ó l n in c s szó , a P r i s t a l d u s t P o r o s z l ó n a k
        f o r d ítja f o n á k u l ; m e r t P o r o s z l ó a l a t t c s a k is « h a j d ú t » é r t e t t e d d ig a
        m a g y a r. P á r iz P á p a in á l is fi 70S. k ia d á s ) P o r o s z l ó L i c t o r . U g y a n o t t
        P a u l e r a « P ra e c o » s z ó t » b ö rtö n .-r e a k a r j a m a g y a r á z n i a lip c s e i v e n d é g e k
        1261. é v i k i v á lts á g le v e lé b e n « P r a e c o , q u i b é r t e n dicitur»» h ib á s a n o l v a s o t t
        m a g y a r á z a t a l a p j á n ; m e r t a b b a n a k i v á lts á g le v é lb e n a » P r a e c o , q u i
        h e r t e n d i c i t u r » o lv a s a n d ó , a z a z h í r te v ő — h í r ( v a g y h é v ) h ir d e tő .
        P r a e c o a la t t s o h a se m é r t e t t a la tin b ö r t ö n t , h a n e m h í r te v ő t , h i r d e tő t,
        h ir n ö k ö t. L. S z e n c z i M o ln á r A lb e rt, P i c t i o n a r i u m H a r to v ia e 1611. p. 657.
        P ra c c o k ik iá ltó , h ir d e tő . P á r iz P á p a i P i c t i o n a r i u m . L e u t s o v i a e 1708. 452.
        la p o n u g y a n a z .
        4 A P r i s t a ld o k r ó l S z e g e d i u t á n i r t tü z e te s e b b e n K o l l á r H is t . J u r i s
        P u b lic i id. h. T o v á b b á B a r ta l C o m m e n ta r ii a d H i s t o r i a m S t a t u s e t j u r i s
        p u b lic i. Ú ja b b a n tö b b e n m e llé k e s e n é s n e m is b e h a t ó l a g .
        törvényhatóságba beolvadt, helyenként kisebb-nagyobb mérvben
        tágult és kiterjedt a várkerület népének polgári jogügyeire is,
        amig tudniillik fölébe később a várkapitánysági tisztség fel nem
        állíttatott.
        Az első időszakban is — mintegy a XIV. század második
        feléig — a vár-ispánság népsége több osztályból állott. Az első
        osztályba tartoztak az úgynevezett v á rs z o lg á k vagy v árjo b b á g y o k
        (serviens castri, jobagio castri). Ezen osztály nemzedékről-nemzedékre
        élethosszig katona volt és nemcsak a vár védelmére, de szükség
        esetén a váron kívül is hadi szolgálatra köteleztetett. Ellátásukra
        földjeik voltak a vár-ispánságokhoz tartozó területeken és azonkívül
        is. A várföldek nem feküdtek mind azon vármegyében, amelyben
        maga a vár volt így Nógrád várának birtokai voltak: H a lá sz i
        helység egy része, K arancs-B erény, S z e rd á lie ly , 1 Zellő, R eudve
        és S zécsén y mind e vármegyében. Továbbá A gár vagy A gárd
        Fejérvármegyében, E e n g y e n d (ma puszta Dorog táján) Heves
        vármegyében; O szlár és Z ah o ra felerészben akkor Nógrád-, most
        Hontvármegyében és bizonyára niég sokkal több is, melyekről
        mostanig nincs adatunk.
        A vár-ispánsághoz, vagy mondhatjuk — székvárhoz tartoztak
        egyéb népek is, kik egyszerűen várnép (Castrenses, civiles) néven
        fordulnak elő és a várföldek jóval nagyobb fele ‘ezek kezén volt, a
        miknek használatáért nem hadi, hanem egyéb szolgálatot kellett tel
        jesíteniük. Mívelték a várföldeket, szekerészeti, épitkezési munkálatot
        végeztek; utat, hidat építettek; fegyvert és más szerszámokat gyár
        tottak, ács, kovács és más szükséges mesterséget űztek. Szóval a
        a vár érdekében különféle szolgálatokra alkalmaztattak. Őrizték a
        vár börtöneit, a várhatóság utazó embereinek szállást adtak és végre
        termény- és pénz-adót is fizettek.
        A várszerkezeten kívül állt a többi lakosság két nagy osztálya:
        a nem es és sz o lg a és az oklevelekben úgynevezett vendégek (hos
        pites). Ez utóbbiak nagy részben mester-ember (iparos) és kereskedő,
        részint belföldi, részint és nagyszámban idegen, vagy külföldi jöve
        vény, mely utóbbi magvát képezte a polgárságnak, városi lakosság
        nak és e korszakban részét tették a szabadosoknak (libertini).
        ‘. E z a S z e r d a h e ly , m e ly e t 1254-ben IV . B é la m in t N ó grácJ v á r a t a r t o
        z é k á t 1254. A n d r á s C o m e s n a k a d o m á n y o z o t t ( F e j é r C o d . IV . 2. 234.), a z o k le v é l
        s z e r i n t i u x t a M o n a s te r iu m p r o p e m o n te m B u lh a d S o m o g y v á r m e g y é b e n f e k
        sz ik . — A n é v te le n je g y z ő fö ld r a jz i i s m e r e té r e t e h á t n a g y á r n y a t v e t h e t az,
        h o g y m id ő n Z o a r d é s K a d o c s á n a k G ö m ö rb ő l N ó g r á d e lf o g la lá s á r a i n d í t o t t
        h a d j á r a t á t l e ír ja (lá s d fe n n e b b A n o n y m u s M . F ló r i á n k i a d á s a 28. la p já ró l), o t t
        B u 1 h a d u h e g y e t e m le g e t. V a g y k é t B u l h a d n e v ű h e g y is v o l t ? A rró l
        n e m t a l á l o k a d a t o t

        ” I István ispánjának – az Árpád-házzal rokon – Csanádot nevezte ki. A 10. püspökséget itt szervezte meg Gellért püspök 10 szerzetes segítségével. Az itt levő ortodox barátokat áttelepítette Oroszlámosra. Gellért iskolát és székesegyházat épített e helyre. 1046-ban a vértanú püspököt itt temették el.”

        Hova szólt a kinevezés és ki helyét foglalta el Csanád?

  7. Történész

    A Pest-Pilis-Solt egyesült vármegye történelmünk fontos közigazgatási egysége volt. A vármegye élén állt a főispán (alatta az alispán, járási főszolgabíró) Pest-Pilis-Solt vármegye kivételt képezett, mert a Jászkun Kerület legfőbb méltósága, a Nádor töltötte be itt is a főispáni tisztséget, ezért Pest vármegyénkben csak alispánt választottak.
    Manapság okafogyottá vált már a vármegye. A trianoni békediktátum szétszabdalta a vármegyéket is. Igen furcsa lenne, ha Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéről beszélnénk, jóllehet 3 csonkított vármegye “egyesítéséből” hozták létre Az viszont nevetségesen hangzik, hogy “Bács-Kiskun vármegye”. Ezt az új közigazgatási egységet a kommunista hatalom hozta létre 1950-ben Pest vármegye déli részéből, (Kecskeméti járás), Solt vármegyéből, Bács-Bodrog vármegye maradványából, valamint a nemesi kiváltságokkal rendelkező Jászkun Kerület kiskunsági részéből.
    A vármegye valójában nemesi közigazgatás volt. Szükséges volna a nemesi jogrendet rehabilitálni, a Magyar Királyságot vissza állítani. Horthy csak kormányzó volt, az államformánk királyság, de ma is lehetnének méltó utódjai. Annál is inkább, mivel egyesek kezén óriási nagyságú földbirtokok, vagyonok halmozódtak fel, megközelítve, sőt lepipálva a történeti arisztokráciánk nagyságait is. Nyilván lenne “kormányzó”, aki nemesi címeket osztogatna (természetesen jó pénzért).

  8. Ha a főispán kifejezést hallom akkor egy irányító pozíció ugrik be a szükséges jogosítványokkal (meg Jókai regényei),

    ha a pufajkás kifejezést hallom Horn Gyula képe ugrik be, meg a dobtáras géppisztoly a munkásőr nyakában meg az ávó!

    A főispán jöhet, a munkásőrről, ÁVH-ról meg a többiről nosztalgiázók meg mehetnek … utánuk!

  9. Eleinte mindenkinek furcsa lesz az “ispánozás” de egy idő után megszokhják az emberek. Úgy mint ahogy a rendeszerváltás után, hogy tanácselnökből polgármesterek lettek.

  10. Lengyelországban megmaradt a vajdaság a kommunista érában is. Igaz a gazdaságok is megmaradtak. Tudomásom szerint nem verték be őket puskatussal a TSZ-be.

  11. Èn mint Fidesz fiatalabb szavazó nem sokat értek ezekhez az elnevezésekhez és nem értem a jelentöségeit, de amit a Fidesz csinál abban én bizok és biztos jónak találom.

  12. Szerintem néhány baloldali “államnő” örülne is az első éjszaka jogának.

  13. Kiss Yóska

    Nemcsak az ellenzéket, hanem Lázár Jánost is.

  14. Ami magyar, vagy magyar sajátosság, vagy bármi ami jobb lehet mint az aberált nyugati valami az a ballibeknek nem jó!
    Igen is állítsuk vissza a mi történelmünknek megfelelő elnevezéseket. Ha nem tetszik nekik, ahogy egy “nagyokos” mondta: “el lehet menni!”.
    Rajta, kezdhetik, bár jónéhánynak jönni sem kellett volna!

  15. Látom megy már egymás csesztetése a kommentekben.
    Már az is bolsi aki nem az, és fordítva.
    Azért álljon meg a menet.
    A világ átalakult,megváltozott. A múlt az történelem. Maradjon is annak.
    Jobban örülnék ha Zágráb vármegyét is kellene mondanunk.
    Egyébként ennek az ispán titulusnak semmi értelme.
    Nem értem kormányunkat. Egy mai fiatalnak már problémás ezt használni.
    Egyértelműen : NEM

  16. Schenkhyalfonz

    A vármegye használata már ’90-ben is időszerű lett volna, hisz az az önkormányzatiság letéteményese volt (lsd. Ugocsa non coronat.). Csak ezt a libsikommancsok (SZDSZ) nem tudták értelmezni és szellemi végtermékeik láthatólag manapság sem tudják.

  17. Inkább a gyermekvédelmi törvényt egészítsék ki büntetőtörvényi szankciókkal, mert szt se ér így. Alföldi, az egyetemek, középiskolák, főiskolák intézményesen nyomják a genderfasiszta nevelést! Állami és ökormányzati támogatással!

  18. Nekem ez nem tetszik – persze értem azért dobták be, hogy legyen min pörögni meg hörögni a baloldalnak elnézve az itteni ballal fikagépeket ez be is jött.

    Sajnos a tapasztalat az, hogy akiket kineveznek azoknak nagy többségében nem, hogy a tekintélye, de az intelligenciája sem a műveltsége mondjuk úgy alulról sem súrolja azt a szintet ami elvárható lenne. Ez persze nem olyan nagy baj 2022-ben amikor a szakértelem / hozzáértés (lenne) az egyetlen elvárás ez néha összejön, noha nem, de a felsőoktatás tömegessé válásával a diplomához amúgy sem kell / jár több.

    Egyébként a jelen állás szerint betiltott ‘öröklött’ titulusokat is engedélyezik majd mert miért is ne? Használhatóak lesznek a gróf, herceg stb címek és onnantól, majd a munkatársaimtól megkövetelhetem, hogy használják a méltóságos úr megszólítást? 😀 Esetleg egy bürokrata nem így szólít, kirúgathatom?

    Félretéve az iróniát, a gond, hogy a tapasztalat szerint a legnagyobb tiplik fogják magukat valamiféle ‘őfőméltóságúnak’ képzelni ezt nagyjából a ‘történelmi’ családokból származók is megerősíthetik a saját rokonságomban is mindenki nevetségesnek, anakronizmusnak tartaná, ha ma úgy szólítanák ahogy anno a nagyfatert kivéve a rokonság 1-2 legostobább legprimkóbb tagját aki olyan névkártyát csináltat amire ráíratja…

  19. atörökszultán

    ” Ispán…..ispán!!! -Igenis, naccságos Döbrögi uram! – Mit mond a talján,ispán?( Il vedere ,lavoro)- Aszongya,hogy veder kell néki,meg lavór,naccságos Döbrögi uram.”

    Bakker, nyugaton a zöldek örültek meg,itt meg ti? Teljesen elment az eszetek? Ezt az avitt,minden nyomorúsággal terhelt ostobaságot akarjátok visszahozni, Mikszáth világát,a dicstelen kurtanemesi allüröket? Akkor már tessék a monarchiát teljesen visszaállítani! Királlyal,tokkal vonóval együtt. Erdély vissza,Felvidék,Bácska,Burgenland vissza. Barmok gyülekezete!

    • atörökszultán
      2022-06-22 : 12:27
      Elment az eszed??
      Magyarországon törököknek nincs szavazati joga.
      Annyi eszed sincs mint egy dühös kakasnak.

  20. nem csak a libernyákokat sokkolja…

  21. Megbízok a FIDESZ-ben, így semmi kifogásom a változtatással szemben, de ha valóban “sokkolta az ellenzéket a vármegye és a főispán kifejezés felbukkanása a magyar joganyagban “, akkor az külön jó.
    Ami az ellenzéket bosszantja az csak jó lehet.
    Amikor az erre való törvényeket beterjesztik és megvitatják, illetve az országgyűlési elfogadás után jót fogok szórakozni az ellenzék siránkozásán. Már előre behűtöm a sört a szurkoláshoz.
    Szuper.

    • atörökszultán

      @K Az igeragozás továbbra sem megy,mi? Suk-sük elvtárs. Megbíz…om a Fidesz-ben.

      • A FIDESZ az egy “alany ” és NEM TÁRGY.
        Tehát helyes a “megbízok” kifejezés és nyelvtani hiba a tárgyas igeragozás. Légy szíves menj vissza az általános iskolába és figyelj jobban.
        http://www.magyarnyelvtan.hu/igeragozas

        • atörökszultán

          @K Bunkó vagy Bugsy! Elsö személyben a határozott vagy tárgyas ragozás személyragja megegyezik az ikes ragozás személyragjával. Az ikes igéknek nincsen alanyi vagy tárgyas ragozásuk,csak egyféle ragozásuk van. Az ikes ragozás.

          Élöbeszédben elfogadható az iktelen ragozás is,de írásban,nyilvános megszólalásban helytelen és kerülendö. Helyesen és választékosan: alszom,eszem, lakom,bízom.

          Mondtuk neked már többször is. Bunkó vagy Bugsy! lol höhö…

          • atörökszultán
            2022-06-22 : 15:38
            A törökszultán ne magyarkodjon, mert sohasem lesz magyar.
            Inkább menjen vissza az általános iskolába.
            Protekciósan szerzett diploma nem diploma, a kommunista rendszerben minden lusta kommunista diplomát kapott.
            Bunkózik a bunkó.
            Te vagy a bunkó törökszultán .
            Érveid logikátlanok, ülj le 1-es.
            A tárgyas ragozás párja az alanyi és NEM a “határozott”.
            Ne csak nyelvtanórákra menj, hanem logikai órákra is, ahol megtanítanak téged logikusan gondolkozni.

          • atörökszultán
            2022-06-22 : 15:38
            Elvtárska:
            Ha a fejedre állsz és úgy pörögsz, akkor is :
            alszok, eszek, lakok, bízok.
            Érted bunkócska????

        • atörökszultán

          @K Látom megértetted,amit az ikes igékröl írtam. Ja nem! Jobb lesz,ha szólok Naprózsának is. Majd ö elmagyarázza neked rendesen. Agyam szétröhögöm. Írjál még ilyeneket! Csak a kannás bort….azt hagyd…. ma már inkább ne igyál többet! HÖHÖ…

          • Úgy látom csak a Naprózsa árnyékéban tudsz hőzöngeni, nélküle kisebbségi érzésed van.
            *****
            Tudom nehezedre esik már, de ha egy kicsikét is feljebb tekintesz akkor észreveszed hogy a téma “a vármegye és a főispán kifejezés ” és nem a te mániád ,: az “ikes igék nyelvtana”.
            Azt tudom hogy ti ketten Naprózsával képesek vagytok témát váltani, de most nyugodj meg, nincs itt.
            Reménykedj, hátha megjelenik Naprózsa troll-társad, elvtársad.

          • ” Agyad szétröhögöd ???
            nincs is agyad.

      • atörökszultán
        2022-06-22 : 12:52
        Már megint a szokásos ostobaságaiddal jössz.
        Azért gondold meg ha hozzászólsz, és lehetőleg a témához.

      • (Én mint személy)”Megbízok a FIDESZ-ben”.
        Ez így helyes nyelvtani szabályok szerint.
        Érthető???? “atörökszultán”-ka.

  22. Emberek !!A XXI. században élünk. Miért mennénk vissza a XIX-be, ami eléggé sokkolja a cselédsorban élő vidéki népet is. Ezzel még Lázár János is egyetért.

    • Nem a megnevezés számít, hanem a jogkör amit az takar a jogszabály szerint amit majd megalkotnak.
      NEM a régi jogkörök visszaállításáról van szó.
      A megnevezés az csak egy tisztelet a történelmünk iránt.
      Nem kell az ellenzék ostobaságához csatlakozni és azt kapásból elhinni.

  23. (Én mint személy)”Megbízok a FIDESZ-ben”.
    Ez így helyes nyelvtani szabályok szerint.
    Érthető???? “atörökszultán”-ka.

  24. Benkő László

    Érthető a komcsi pánik, az ő történelmi emlékezetük 1919-nél úgy megállt, mint pufajkagyuszi a szögesdrótnál.

  25. Látom félsz ettől.

  26. Erről Jokai Régi jo táblabirák,
    cimü könyve jut eszembe.Már
    Jokai idejében, jo értelem
    ben vett nosztalgiával,
    emlékeztek meg a táblabiroi
    rendszerről.
    Azok akik ettől a hirtől sokkot
    kapnak,ugynazok akik a
    bulvársajtoban hanyattesnek
    egy pénzen vett cimtől,
    vagy az angol királyi családtol.

  27. Persze, azután jöhetnek a régi címek is. Méltóságos úr, nemzetes úr, nagyságos úr, kegyelmes úr , “félkegyelmes” úr stb….

  28. Ah… jut eszembe:
    A középkor csak egy felvilágosult modern haladás a liberális diktatúrához képest ami az ókori rabszolgaságot jelenti.

  29. Gyurcsányok, Gyurcsányok, Gyurcsányok.
    Gyertek… , gyertek .., gyertek …, siránkozzatok, mondjátok hogy mi a baj,…és én megvigasztallak titeket.

  30. Figyelem elterelő gumicsont, pl az inflációról.

  31. Az infláció oka a háború, és a liberális ellenzék hazaárulása.
    Egyébként is : kit érdekel az infláció????…, az a gyagya ellenzék gumicsontja.
    Mindenhol van infláció, most különösen a háborús válságban.
    Az élelmiszerválság még csak most indul, az még jobban beindítja majd a globális inflációt.

  32. Gyurcsányok, gyertek, meséljetek, és mondjatok el mindent, hogy mi fáj,… tőlem ne féljetek,
    én majd vígaszt nyújtok nektek

  33. “Sokkolta az ellenzéket a vármegye és a főispán kifejezés felbukkanása a magyar joganyagban”

    Engem is, pedig a jelenlegi kormányra szavaztam!

  34. Mennyivel jobb volt a megyei első titkár!

    • csakafidesz

      A megyei első titkár akkor volt jó, ha éppen úgy henyélt a tornácon, mint Pató Pál úr! Amig ezeknek nem jutott az eszükbe semmi, no addig rendben mentek a dolgok maguktól is.

  35. Ha Magyarország demokratikus jogállam lenn;

    A közös listás ellenzéki összeborulás nem alkothatott volna hat frakciót, csak egyet.
    Llistás képviselők frakciót nem válthatnának, nem lehetnének függetlenek csak lemondhatnának, és csakis a lista következő helyezettje javára.

    De a fenteket már öt éve mondjuk, hiába.
    Úgy tűnik ez sem IV. sem V. Orbánnak nem érdeke.

  36. Bízom vs. bízok

    Tegnap két hozzászóló között némi vita alakult ki a “(meg)bízik” ige helyes ragozását illetően.
    Szabad legyen előtolakodnom a magam álláspontjával e témában:

    “Az ikes ragozás története” című, 2009-es keltezésű nyelvtudományi szakdolgozat 8. oldalának legelső soraiban található a következő két példamondat:
    „bízom a nekem hatalmat adott Istenben”, szenvedő: „bízom a nekem adott hatalomban”. Jóllehet, a példák itt az adott/adatott szó használatát kívánják bemutatni, de ez esetünkben lényegtelen, a fontos az, hogy egy igényes nyelvészeti tanulmányban is “-m” raggal használja a szerző a száz százalékosan analóg példában a bízik szó egyes szám első személyű alakját.
    https://mnytud.arts.unideb.hu/szakdolgozat/1645/popovics_e_1645.pdf 8. oldal, 6. sor.
    (Az említett tanulmány átolvasása azért is ajánlatos, mert tárgya éppen az ikes igék ragozásának változása az időben.)

    Meg kívánom még jegyezni, hogy bár az igekötő nagyon fontos eleme a magyar beszélt és írott nyelvnek, használata színesíti, változatosabbá, és főleg árnyaltabbá teheti mondandónkat, ezek túlburjánzó, egyben fölösleges használata éppen hogy megzavarja a kevéssé kiművelt felhasználót, különösen a mondat további részében előforduló ragok, ragozások, egyeztetések helyes használatát illetően. (Kirívó példa erre a mai köznyelvben a “be-” igekötő helytelen, ill. majdnem mindig fölösleges használata.)

    Röviden összefoglalva:

    • fölösleges a “meg” igekötő, elegendő a “bízom” (ld. pl. a híres, gyakran idézett mondást: “Bízzunk Istenben de tartsuk szárazon a puskaport!” – nem pedig ‘bízzunk meg…’, stb.

    • nem egyszerű eligazodni az ikes igék (egyes szám 1. személyű) ragozását illetően: se szeri, se száma az ún. ál-ikes igéknek, továbbá a gyakorlati, köznyelvi használat közismerten ÁLLANDÓAN változik (romlik?), ráadásul ezt követi némi késéssel a nyelvtudomány egyre megengedőbb “hivatalos” álláspontja is.

    • Én, a magam részéről csakis a “Bízom a Fideszben” mondatot vagyok képes leírni nyugodt lelkiismerettel ☺ .

    Ami pedig a vármegyéket illeti, szívesen írnék ilyesmit az egyik nyaralásomról küldött képeslapra valamikor a közeljövőben:
    “Idén nyáron nem mentünk külföldre, Máramaros vármegyében töltöttük a szabadságunkat.”

  37. atörökszultán

    Ne cizelláld,ne cizelláld róka koma! Senki nem tart igényt külön döntöbíróságra.Nem vita vala az. A K koma nem ismeri a magyar nyelvtan alapvetö szabályait. Az atörökszultán koma viszont ismeri. Nem kell ide külön akadémiai székfoglaló! Bízom benne, hogy a jövöben ájtatoskodás helyett inkább érdemi hozzászólásokkal gazdagítod jeles esszéistáink munkáit.

  38. Kocajogász

    Mi dőlt meg, hülyegyerek? “A honalapító magyarság – akik a honfoglalás korában a Kárpát-medencébe érkező elit népesség – genom összetétele a mai népességek közül legnagyobb hasonlóságot a baskírokkal, a szibériai és volgai tatárokkal mutatja, az ősi népességek közül pedig az ázsiai szkítákkal. A leszármazási viszonyok vizsgálata azt mutatja, hogy a honfoglaló elit jelentős része legközelebbi nyelvrokonainkkal a manysikkal (vogulok), a szamojéd nyelvű nganaszanokkal, szelkupokkal és enyecekkel közös ősökre vezethető vissza, és ezek közül legutoljára a manysiktól válhattak külön.” LEGUTOLJÁRA A MANYSITÓL VÁLHATTAK KÜLÖN. Forrás, nyomorult: MAGYARSÁGKUTATÓ INTÉZET: https://mki.gov.hu/hu/kutatasok-hu/karpat-medence-archeogenetikajanak-vizsgalata-hu/teljes-genom-vizsgalatokkal-deritettunk-fenyt-a-hunok-avarok-es-honfoglalo-magyarok-szarmazasara-2

    Ezt mi, nyelvészek régóta tudjuk, meg lennénk lepve, ha nem így lenne. Ugyanis a nyelvünk a dél-tavdai manysi nyelvjárásnak a legközelebbi rokona. Ez a nyelvjárás már kutatása kezdetén 2-300 éve levált a manysiról, tkp. külön – halott – nyelvvé vált. A másik öt nyelvjárásban VAN “kettős szám” – vagyis másként ragoznak, ha ketten csinálnak valamit -, nincs viszont társhatározós eset. A dél-tavdai manysíban a magyarhoz hasonlóan NINCS “kettős szám”, viszont VAN társhatározós eset…
    A kedvenc manysi példamondatom, amit akár magyarul is lehet érteni: Pegte lao lassinen menl tou szilna – Fekete ló lassan men(degé)l tó szélén, ahogy a 3, 5, 6, 20 számneveik majdnem ilyen tisztán érthetők magyarul is – HÁROMEZER ÉV távolából…

    Ősim Árpád-kori szállásterülete Karancsberény – a karancs moksa-mordvin (FINNUGOR) szó, hollót/varjút jelent, a berény pedig türk: meghódolt türk férfit/törzset…

    Szívesen.

    • Azért szívesen látnák egy-egy oszét- magyar, gagauz- magyar nyelv és genom összehasonlítást.

      Sőt ha már benne vagyok akkor egy hasonló felmérést Dihok vagy Dohuk esetleg Yazd kormányzóság területéről is célszerűnek tartok.

      Na most az ispán szó eredete kapcsán, mi van ha a szlávok tőlünk vették át és alakították zsupánná, egy kiejtéskönnyítő ZS-t téve, vagy hangzó sorrend csere után lett az ispán – uspán – uzspán szóból zsupán.
      Tekintve, hogy a honfoglalók beköltözését követő politikai játszmák jártak némi elvándorlással.

      tartomány perzsául: استان‎ (Ostān)
      helyi székhely a főváros perzsául: مرکز, (markaz)
      élén a főkormányzó áll perzsául: استاندار (Ostāndār)
      megye perzsául: دیار (sahrasztán)

    • Hogy érdekesebb legyen a nyelvészeknek;
      Az István keresztnevünk tényleg a Stefanoss Stephanusz, Stefán, Stephen, Steff, Stefi szó torz változata lenne, vagy inkább benne él ősi ispán szavunk, tájegységi becéző formáiban is Isti, Pisti?

      https://core.ac.uk/download/pdf/51306678.pdf

    • A berény szó, ber-ény vásáros helyet jelent; ber> csere (csere-bere)+ ény > valamilyen

  39. Én nemzeti érzelmű és világnézetű vagyok, és így is szavazok, de… ez a vármegye/főudvartartó elnevezés akkoris egy bolondság. Másrészt még a 19. században is nagyobb autonómiája volt egy vármegyének, mint a mai Magyarországnak… Inkább az ország szuverenizáséval kelleme foglalkozni. Tényleg ez a legnagyobb problémánk???

    • csakafidesz

      Méltóságos Uram! Kizárólagos problémánk, hogy a Vármegyénk az országos ülésen a király pártján áll-e vagy ellenzi a javaslatokat!

  40. Az én dédapám meg ” szógabíró vót ” Százszor hallottam. Akkor olyan is lesz újra, hogy szolgabíró?

  41. Liska Tibor

    Én úgy látom, a vármegyék és főispánok nemcsak az inflációról, és a romló gazdasági illetve szociális mutatókról, a megszorításokról próbálják elterelni a figyelmet. Hanem megágyaznak az önkormányzatiság radikálisan antidemokratikus átszervezésének. Azaz a direkt kormányzati irányítás alá helyezésének. A jelenlegi rendszer lényege a centralizált, autokratikus hatalomgyakorlás és a közpénzek magánvagyonokká alakítása. Ennek érdekében az autonómia minden meglevő maradékát igyekeznek felszámolni. Sajnos azt kell mondjam, nem sikertelenül.

  42. csakafidesz

    Mától kezdve engem mindenki “kegyelmes úrnak” hívjon, vagy beverem a fejét kegyelem nélkül!

  43. angelblind652

    Na és? Kit érdekel, hátha még a csendőrök is jönnek utána, akkor lesz csak haddelhadd!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.