Ki ette meg? Ki ette meg a misszionáriust? (Mi.)
Minden liberálist utolér a saját hülyesége. Bizonyára Önök is észrevették már, hogy a nárcisztikus pszichopaták megpróbálnak első közelítésben kedvesnek látszani. A rendes első kategóriás zakkantak rámennek arra aki szembejön, vagy aki zavarja a nünükéjüket, távol áll tőlük a mimikri.
Még a náci és a kommunista tömeggyilkosok is igyekeztek kedvesnek látszani vagy úgy tenni, mintha a tömeggyilkosságokra vonatkozó döntéseiket nehéz szívvel hoznák meg, és csak a történelmi szükségszerűség előtt hajolnak meg ilyenkor.
A liberálisokra azonban egyik sem igaz. A liberalizmus néven futó elmebaj még fejlődő ideológia, egy hosszabb mosdószünet alatt járhat úgy valaki, hogy a fősodor állandó „fejlődése” következtében üldözendő ellenséggé válik, mert például 16 évvel ezelőtt lánynevet adott a lányának. És a fősodor, hasonlatosan a Szovjetunió Kommunista Pártjának a múlt század húszas, harmincas években megrajzolt pályaívéhez, állandó ellenségkereséssel és ideológiai harccal van elfoglalva. A dühöngő elmebajra nézve nem újítottak semmit, de pszichológiai értelemben azért hoztak valami újat. A liberálisok, már a woke pszichopaták előképeiként sem akartak senkihez kedvesek lenni, a jelenkori fősodor, a szexuális pszichopaták, a pedofilok, a hisztérikus rasszisták egymáshoz sem kedvesek, még egy kávészünet erejéig sem. Bárhol másutt pedig látványosan igyekeznek éreztetni mindenki mással, hogy ők már elérték a fejlődés legmagasabb fokát és mindenki más szellemi fogyatékos. És az állapotukat persze súlyosbítja az állandó félelemérzet, elég egy rossz mondat, egy áldozati csoportot ért aktuális bántalom alul- vagy túlértékelése, és máris „cancelelnek” (milyen szép szó) az elvtársaid.
Ma jött az az örvendetes hír, hogy Claudine Gay, a Harvard Egyetem rektora (igen az a Harvard) kedden levélben jelentette be lemondását, miután az utóbbi időszakban nyomás nehezedett rá az intézményében történő antiszemita atrocitások miatt, no meg mert maga is minimum lelkes antiszemitának mutatkozott egy kongresszusi meghallgatás során. Ja, és számolatlanul záporoztak rá a plágium vádak is, ami igen szép teljesítmény a csupáncsak egy doktori dolgozatot és 11 folyóiratcikket felmutató tudományos pályafutás (26 év) mellett.
Nemrég, decemberben fel is hívtam erre a figyelmet, a három amerikai csúcsegyetemet vezető három rohamnémber kongresszusi meghallgatásáról szóló videó kapcsán. Az egy dolog, hogy újra meg kell ismertetnünk magunkat a kontraszelekció fogalmával, amelyet olyan rendesen körüljártunk már a szociológiában a rendszerváltás tájékán, de arra is emlékeztetnünk kell magunkat, hogy a woke, ahogy a kommunista ideológia, korábban bármilyen régi és jól működő intézményt képes tönkretenni. És a tönkretenni nem üres szó, hanem pontos helyzetleírás, évszázados tudományos tradíció enyészik el pár év alatt az ilyen elmebetegek keze alatt. Ezek nem a szokásos opportunista karrieristák, hanem igazi destruktív zakkantak, akik pont emiatt kerültek a pozíciójukba. Tulajdonképpen rendes első kategóriás dilisek, akik azért csinálhattak karriert, mert aktuálisan egyéb tulajdonságaikban több áldozati csoportba is befértek és az elmúlt bő negyedszázadban, főleg Amerikában már nem volt elvárás egy elnyomott kisebbségi esetében, hogy ne legyen látványosan elmebeteg és buta.
Az elmúlt 50 év első négy évtizedében afroamerikaiak (magyarul négerek) tízezrei, százezrei csináltak érdem és tehetség és szorgalom alapján karriert az USA-ban. Az elmúlt 10 évben rohamtempóban alázták meg őket azzal, hogy érdem, tehetség és szorgalom nélküli álkisebbségi senkik tömegei nyomakodtak be, részben az ő helyükre is, a mindenféle diverzitási kvótákon. Claudine Gay saját jogán 40 évvel ezelőtt akkor sem kerülhetett volna a Harvardra, ha egy gazdag fehér család fiúgyermeke. Ugyanis alkalmatlan még valószínűleg diplomásnak is, nem hogy egyetemi oktatónak. A woke hullám azonban egy világhírű egyetem élére repítette, csak azért, mert ronda, fekete a bőre és bizonyára látványosan volt képes eljátszani az elnyomottat. Amúgy természetesen politikából doktorált, és természetesen a faji kérdés valamelyik facsarulatával foglalkozott.
A kényelmetlen az, hogy az első fő áldozati csoport a „nők” voltak, pontosabban a „boldogtalan” nők, akik a saját látványos örömképtelenségüket a társadalomnak, a boldog nőknek és általában a férfiaknak rótták fel. Ez a szűk, egyébként csak a nők egy jelentéktelen kisebbségét kitevő csoport mostanában ért az akadémiai szférában a csúcsra. Az áldozati csoportok burjánzásának hála mindegyiknek volt egy rakás egyéb olyan tulajdonsága még amivel kvótajogosult lett és a sokszínűség jegyében már mindig az ilyeneket nevezik ki. Ha nem vette volna észre a kedves olvasó, az elmebaj és a képzeletbeli elnyomottság megélése, és az abból következő agresszió is legitim része a „sokszínűségnek”. És persze olyan jó nekik megélni, hogy milyen is gyűlölni egy olyan csoportot, aminek most éppen ártani is lehet. Mert mindig is elitisták, rasszisták voltak és persze a saját személyük fontosságának kérlelhetetlen képviselői.
A társadalomtudományokban amúgy is általában már az az ember érzése, hogy a „tudósok” 90 százaléka már helyből kókler, imposztor vagy karrierista, aki az ideológiai elköteleződésével vásárolta meg már a diplomáját is, nemhogy a tudományos fokozatát.
De a saját hülyesége mindenkit utolér. Ezeknek a csökevényeknek az elméjében csak két szélsőérték létezik, az elnyomott és az elnyomó. Ez ebben az esetben a jó és a rossz, a tökéletes jó és tökéletes rossz szinonimája. Valahol valakik eldöntötték, hogy ki éppen mi és ahhoz alkalmazkodik a világ, kész passz. A zsidók eddig áldozatok voltak, mostantól tettesek, elnyomók. Ezeknek a nyomiknak a környezete is nyomikból áll, miután személyiségük sincs, nemhogy gondolataik vagy bármilyen értelemben vehető kritikai gondolkodásuk, semmiféle kétségük sincs afelől, hogy ők tudják jól, arra meg, hogy mi volt pár hónapja még, nem is emlékeznek.
De most rápacsáltak. Az egyik rémlényt már lemondatták korábban, mert az egyetem többi hülyéje rádöbbent, hogy ezen az antiszemitizmus dolgon eszetlen sok pénzt buknak, százmillió dollárokat. Egy okkal több gyűlölni a zsidókat, antiszemitáknak nem adományoznak. Claudine Gay is persze az adományok csökkenésébe bukott bele elsősorban, mert a százmillió dollárok még a woke-nál és a néger nőknél is fontosabbak.
Jól kell ellenséget választani, a fehér, ciszheteró nem zsidó férfiak becsicskultak már ennek a bandának, de a zsidók nem, különösen most lettek valahogy érzékenyek az antiszemitizmusra, mert Izraelben éppen az életükért küzdenek.
Biztos vagyok benne, hogy ebben a heves ellentámadásban rendesen benne van az, hogy ez a három zombi mennyire arcátlan volt, menyire nem igyekeztek úgy tenni, mintha nem néznének le mindenkit. Bicskanyitogatóan viselkedtek, minden negatív sztereotípiát felvonultatva, amitől egy liberális értelmiségi ellenszenvessé válik. Ráadásul teljesen biztonságban érezték magukat, látszott a pofájukon, hogy ők érinthetetlenek. És tulajdonképpen a legutóbbi időkig azok is voltak.
Reméljük ez már tényleg az ellentámadás a liberálisok és a woke ellen, és a sok agresszív sokszínű megkapja végre a magáét.
A címben feltett kérdésre persze igen, „Hogyne, nagyon is!” a válasz, a józan ész kicsike győzelme is ritkaság manapság, megérdemli az ünneplést.
A kontraszelekció témáját először Beke Kata vette elő a pedagógia témájában.
De valójában 1919-től kezdve napjainkig érvényes szinte minden területen.
Elég, ha az MTA történetét, elnökeit tekintjük. No, nem csak 45-től,
hanem már a „finnugor” elmélet erőszakolása óta, folyamatosan.
A romboló erők érdeke a kontraszelekció.
Az egész balliberális humanoid készlet is ezt bizonyítja.
Képességtelen, műveletlen, anarchista, debil prolik csürhéje.
először is tisztázzuk: a képen látható képződmény, kan-e, avagy nőstény ?
Ennek tényleg Gay, azaz buzi a családi neve? Óriási!
Kiváló elemzés, ennek a rémlénynek a kinevezéséhez szükséges egy további előnyös „tulajdonságát” azonban kihagyta a szerző: ez ugyanis nem más, mint a „családneve, vagyis GAY! Ezzel szerintem további pontokat gyűjtött magának másokkal szemben a kinevezése előtt. Ennél már csak az lett volna nagyobb telitalálat, ha a családneve mondjuk „Lesbian”, vagy egyenesen „LMBTQ+”!
Eszméletlen írás!
A magyar nyelv használatának gyöngyszeme!
„a saját személyük fontosságának kérlelhetetlen képviselői” írja. Vizesre röhögtem magam a „kérlelhetetlen” szó,
mint az egészet fokozó jelző belebiggyesztésén.
És igen!
Örüljünk minden apró intellektuális forradalomnak amivel a hitványak fölött győznek a színvonalas emberek.
Bárkik legyenek is azok.
komoly fejtörést okoz számomra, hogy milyen lény látható a fenti képen.
Remek a cikk, pontosan kielemzi miért és hogyan kerülnek akár Magyarországin is egyetemi tanári, főiskolai, meg persze művészeti, filmes, tudományos meg persze politikai vezető pozícióba komplett elmebetegek és/vagy szellemi fogyatékosok.
A módszerváltás idején ez még jobban rákapcsolt tendencia, hisz minden főiskolát átneveztek egyetemmé, és szükségtelen + 2 éves képzésben szükségtelen semmi tudást kalapáltak a hallgatók fejébe, mikor mondjuk színészképzéshez, művészképzéshez eddig is elég volt 3 év…
S akkor még nem említjük a magán „főiskolákat” ahol olyan semmit tanulnak amire még a hallgatók is azt mondják, hogy elpazaroltak drága semmire komplett életéveket, hogy a munkaadó harsányan kiröhögje a diplomájukat az állásinterjún.
Sose értettem meg, hogy az a szlogen, mint több főiskola, több művelt emberfőt eredményez egyszerűen nem igaz, ha ez a mennyiségi többlet áltudományok tenyésztésében nyilvánul meg. A munkától rettegők időhúzó elfekvői ezek a szülők pénzének terhére, s mivel úgysem adnak tudást, nem is okoz gondot, hogy vezetésük ilyen agyrémlényekkel van tele.
Kéne egy tisztulási folyamat, és sokkal több hasznos szakiskola kell az OKJ-s tanfolyamok helyére, és tucatjával megszűntetni ezeket az áltudományos köldöknézős libsi karokat, egész főiskolákat, amelyek nem kiművelt embereket, hanem komplet félbolondokat gyártanak okos diákokból.
„Mi az, hogy! Nagyon is!”
Ugyan ugyan! A Foxi Maxi is adott diplomát. Aztán a helyére került, a többi marxista/szenilista agyszüleménnyel együtt. Most egy másik viccen kéne röhögni, de az sem megy. Legalább tudjuk, hogy annak a helynek ahol ezt nem képesek kordában tartani hamarosan harangoztak. Ők még nem tudják. Mi igen. Hát nem egy franyesz dolog kelet-európainak lenni, elftársak? 😉
Remek cikk :-)) És igen, hulljon a férgese!
A Harvard-ot a marxista és perverz woke mozgalom a CEU szintjére fogja lezülleszteni. Talán még lejjebb.
„Hogyne, nagyon is!” – egyetértek.
Szép levezetés, különösen az elején szabatos. Később a következtetésekkel eléggé elkóricál. Elég az hozzá, hogy a felsőoktatás züllése a tömegesedésével vette kezdetét; hallgatókat folyóméterre vagy köbölre mérni egyenesen visz a tudás, a hozzáértés leértékeléséhez, s ha a közvélekedés megmanipulálhatósága a cél, akkor nincs mit csodálkozni azon, hogy a „Te csak ne akard nekem megmondani…” kezdetű mantrákat sulykolják naphosszat; s ez a mentalitás mára annyira eluralkodott, hogy épp a görgőkre szerelt hülyék lettek azok manapság, akik éppenhogy mindenkinek megszabni akarják, mit is gondolhatnak (ha az egzecíroztatni kívánt illető jót akar magának) gyakorlatilag akármiről, ami közbeszédbe keveredik.
Tényleg, ez az SZTK szemüveges figura micsoda?
Csöcse van vagy pöcse?
A bölcsésztudományok rákfenéje, hogy nem objektív egyik se. A nem objektív tudományok meg nem tudományok, hanem valami mások, a régi nagy rezgés megtestesítői, ami szerint „lehet így is, de lehet másképp is, sőt lehet az ellenkezőképpen is”. Az ilyen nem objektív tudomány kapaszkodók nélkül elveszti a stabilitását és a relativizmusa révén összevisszaságba, káoszba fullad. Ez a káosz mutatkozik meg abban, hogy magas egyetemi körök tartják elfogadhatónak a zsidók meggyilkolására tett felhívásokat. Európa és a Nyugat vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Vagy stabilitást ad magának a tízparancsolattal és a szeretettel vagy eltörli azokat és akkor válogatott hülyeségekbe fut minden. Ezek a bolondok ennek az eltörlési folyamatnak a reprezentánsai. (Valaki írta, hogy az igazi nagy kérdés az, hogyan kerülhettek ezek a személyek a hierarchia csúcsára? Ennek a kérdésnek a megválaszolása pedig oly sok egzisztenciát érintene, hogy teljesen biztosan nem fog történni semmi, minden megy a maga útján. Gender, noborder, drogliberó, abortusz, eutanázia, fejletthaladó-jogok, háborúk, pogromok, és mindegyik igazolt szerintük és a lista is „szabadon”(az elmebajok logikája mentén) fog még bővülni.
Micsoda zombi te jó ég!
+
Azok a baloldali ideológiák, amelyek ma meghatározzák a nyugati, különösen az amerikai elitet, a hatvanas-hetvenes években terjedtek el a tengerentúli egyetemeken. Ahogy Ben Shapiro írja A történelem jobb oldala című könyvében: a baloldali gondolkodók a társadalmi igazságtalanságok megszüntetését tűzték ki célul, azonban a megoldásuk az volt, hogy démonizálják a civilizációt, ahol ilyen problémák egyáltalán létrejöhettek. Mire beköszöntöttek a kétezres évek, az amerikai egyetemek társadalomtudományi szakjain szinte kizárólag baloldali tanárok dolgoztak. Az új domináns nézet szerint a nyugati civilizáció a legfőbb gonosz. Greg Lukianoff és Jonathan Haidt The Coddling of the American Mind (az amerikai elme elkényeztetése) című könyvükben arról írnak, hogy az egyetemeken uralkodó identitáspolitika nem pusztán arról szól, hogy ki milyen csoporthoz tartozik, hanem hogy melyik az a nagy csoport, amellyel szemben állnak. A nyugati civilizációt a „fehér emberrel”, azon belül is leginkább a férfiakkal azonosítják, őket tekintik a legfőbb elnyomó csoportnak, tehát ebben a leegyszerűsített jó-gonosz harcban mindenki más automatikusan jó. Ahhoz, hogy az identitáspolitika ennyire megerősödött az egyetemeken, egy félrenevelt amerikai nemzedék is hozzájárult. Lukianoff és Haidt állítása szerint a 2015 óta tapasztalható, politikailag korrekt egyetemi kultúra három rossz ideából táplálkozik, ezek: a biztonság kultusza, az érzelmek felsőbbrendűsége az értelemmel szemben és a nézet, hogy minden konfliktus a jó és a rossz harca. A biztonság kultúrája túlérzékennyé tette a fiatalokat, így minden nekik nem tetsző véleményt kizártak az egyetemekről. Ebből fakadt például, hogy tömegtüntetéseket szerveztek konzervatívok ellen, vagy hogy megzavarták egyes izraeli vendégelőadók óráit.
Az egyetemek intézményesítették az identitáspolitikát, és létrehozták az úgynevezett DEI osztályokat, amelyek a rövidítésnek (diversity, equity, and inclusion) megfelelően a sokszínűség, az egyenlőség és a befogadás elvét vannak hivatva szolgálni a kampuszon. Sok esetben azonban csak arra jók, hogy vizsgálatokat folytassanak olyan személyekkel szemben, akiket rasszistának nyilvánítottak. Az olyan elit egyetemek, mint a Harvard, még kurzusokat is tartanak, hogy saját sokszínűség-tisztviselőket neveljenek ki.
Az elit egyetemek, hogy növeljék a „sokszínűséget”, olyan szakokat hoztak létre, mint a gender-, queer-, feminizmus-, zöld- és egyéb tanulmányok, amelyek valódi tudás átadása helyett gyakorlatilag aktivizmusra nevelik a diákokat. Mivel nem igényelnek valódi tudást – mutat rá Victor Davis Hanson amerikai történész az American Greatness oldalon –, bárkit felvehetnek rájuk. A történész szerint az utóbbi hónapokban tapasztalt antiszemita hullám az egyetemeken részben abból fakad, hogy a zsidó diákokat a privilegizáltak csoportjába sorolták.
Az izraeli–palesztin konfliktus az amerikai egyetemeken már régóta súlyos viták forrása. Az identitáspolitika alapján a progresszívok az izraeli oldalt elnyomónak, nyugati gyarmatosítónak írják le azzal érvelve, hogy a második világháború után az európai zsidók kolonizálták az arabok földjét. Figyelmen kívül hagyják azonban, hogy az izraeli lakosság egy része Észak-Afrikából és a Közel-Keletről alijázott az országba.
Az utóbbi évtizedekben a zsidó szervezetek sokszor felszólaltak, hogy az egyetemeken rendszeresen támadják a zsidó diákokat, különösen Izraellel kapcsolatosan. Alan Dershowitz Izrael védelmében című könyvében már húsz évvel ezelőtt beszámolt arról, hogy az elit egyetemeken jelentős mozgalmak dolgoznak az Izrael elleni akadémiai bojkotton, valamint azon, hogy vonják ki a tőkét az izraeli projektekből. Az Izrael-párti szervezeteket, oktatókat és vendégeket szinte mindig tüntetések fogadták a kampuszokon, és páriaként kellett létezniük az elit intézményekben. A múlt év őszén aztán elszabadult a pokol az egyetemeken. A Black Lives Matter-tüntetések mintájára szinte nem volt olyan elit intézmény, ahol ne tüntettek volna a palesztinok mellett. Annak ellenére, hogy Izrael volt a megtámadott fél, a diákok alig pár nappal a Hamasz mészárlása után már Izraelt vádolták népirtással. A Berkeley Egyetemen például több száz diák vonult ki az óráról olyan táblákkal, hogy „Dicsőség a mártíroknak” és „A folyótól a tengerig” – az előbbi szlogen a megölt terroristákra, az utóbbi az izraeli állam elpusztítására vonatkozik. A tüntetéseken kívül a zsidó diákok rendszeresen zaklatásnak vannak kitéve. A dolog elfajulása miatt került sor a fent említett kongresszusi meghallgatásra, s az elit egyetemek vezetői nem mertek szembeszállni a diákjaikkal. A Harvard Egyetem és a The Harris Poll decemberi felmérése szerint a 18 és 24 év közötti amerikaiak 51 százaléka szerint az izraeli–palesztin konfliktus legjobb megoldása az lenne, ha az izraeli államot felszámolnák, és a területet Hamasz-irányítással odaadnák a palesztinoknak.
Armin Rosen, a Tablet magazin újságírója szerint a DEI osztályok elvileg pont az ilyen esetekre jöttek létre, de az lett az általános narratíva, hogy azok az egyetemek, amelyek korábban egy szempillantás alatt felfüggesztettek egy diákot, ha előkerült egy rasszista bejegyzése, most azt állítják, nem tehetnek semmit az izraeli állam elpusztítását követelő diákokkal szemben. Rosen szerint az elit egyetemek DEI-alkalmazottai még hamis aggodalmat sem tudnak mutatni a zsidó diákok megfélemlítésével kapcsolatosan.
A kongresszusban sajtótájékoztatót tartottak neves egyetemek zsidó diákjai. Bella Inbar, a New York-i Egyetem hallgatója azt mondta: úgy kell órára járnia, hogy az izraeli túszok letépett plakátjai mellett halad el, és azt kell hallgatnia, hogy diáktársai globális intifádát követelnek. „Ma zsidónak lenni az NYU-n azt jelenti, hogy olyan diákokkal és tanárokkal vagyok körülvéve, akik támogatják a zsidók elrablását és megölését, mert azt hirdetik: az ellenállás jogos, ha megszállás alatt tartják az embereket. (…) Az az antiszemitizmus, amit október 7-e óta tapasztalok, arra a zsidógyűlöletre emlékeztet, amiről a holokauszttúlélő nagyszüleim meséltek. (…) Ma, 2023-ban a New York-i Egyetemen azt kell hallgatnom, hogy »Gázosítsák el a zsidókat!«, és azt mondják nekem, hogy Hitlernek igaza volt” – jelentette ki. Azt is állította, hogy zaklatták őt, amiért a kampuszon izraeli–amerikai zászlót viselt. A sajtó¬tájékoztatón a diákok úgy fogalmaztak, hogy szeretnének a tanulással foglalkozni, de kénytelenek felszólalni, mert az egyetem vezetése nem védi meg őket.
Mostanáig az egyetemeket támogató amerikai vállalkozók és cégek nem tettek semmit az intézmények baloldalra tolódásával szemben. Azonban most több amerikai milliomos bejelentette, hogy nem támogatja többet az elit egyetemeket, sőt nem is fog onnan kijövő diákokat alkalmazni. Sokan követelik az intézmények vezetőségének a leváltását. Batya Ungar-Sargon amerikai zsidó újságíró szerint azonban ezek az intézmények menthetetlenek, mert már rég letettek a valódi oktatásról. „Sajnálom, de akik próbálják menteni a Harvardot, azok részei a problémának. A Harvard elsődlegesen nem oktatási intézmény. Az egy státuszosztó intézmény, amelyben az Egyesült Államokat gyűlölő emberek maguknak őrzik az amerikai álmot azáltal, hogy egymásnak osztogatják a kitüntetéseket és az okleveleket” – fogalmazott.
Egyetértünk, kedves Bl. Már régóta látszik, hogy nyugaton az elit egyetemek már nem egyebek mint politikai és sport vezetőképzők valóságos tudás helyett áltudományokban aprópénzzé váltják és lejáratják a sokszáz év alatt összegyűjtött rangjukat. Az nem értelmiség képzés amelyik mindenféle bölcsészeti kurzusokat indít, melyek a fent felsorolt társadalomtudományi álfilozófiákat közgazdasági idióta elméleteket, képleteket, és szégyenletes biológiai moslékot tanít olyanoknak, akik még az alapvető biológiai, gazdaságföldrajzi, társadalmi folyamatokat sem képesek megtanulni.
Pont erre hívtam fel a figyelmet a fenti elemzésemben, hogy ez a tendencia nálunk is vagy 30 éve megindult, és ennek is következménye például a baloldali „értelmiség” szellemi leépülése. Hogy a fenében kaphatott diplomát teszem föl Karácsony, Márkizaj vagy a momentusosok többsége, mármint azok, akik eleve nem hazudnak maguknak egyetemi oklevelet, mikor ordít róluk, hogy szellemi fogyatékosok.
Biztosan hazabeszélek, de feltűnő ma minden országban és politikai elitben, hogy alig van mérnök végzettségű akiktől még ugye elvárná az ember, hogy a valóság talaján dolgozzon, gondolkodjon, hisz nagy baj lenne, ha holmi klímahazudozás keretében olyan gyárakat terveznének, amik mérgeket eregetnének a levegőbe.
Kellene egy nagy tisztulási folyamat ahol az ilyen „társadalomtudományi” „diplomás” Sargetiniket nem tudnak képezni, a vallási egyetemeken nem Perintfalvikat képeznek, filozófiát csak mint egy-egy melléktantárgyat tanítanának, de nem egész karok hallgatóit hülyítenék tudományosnak nevezett agyrémmesékkel. S persze ismét azokat vennék csak fel, akik képesek gondolkodni is és mint nyugaton nem a bőrszín vagy a sportteljesítmény a felvételi szempont. Nagyon sok álegyetemet és álfőiskolát meg kellene szüntetni itthon is ahol csak süketelést tanítanak tehetségtelen előadók. S saját tapasztalatból mondom, családomban és környezetemben is sok fiatal bánja már, hogy szülei pénzén 3-5 éveket elpazaroltak a semmire.
Tudományosnak nevezett agyrémmesék. Nagyon jó. Körbehivatkozásokkal megerősített tudományosnak nevezett agyrémmesék. Hány ilyen tanár van!!!
(Meghalt Orosz Zoli, aki időnként még megpróbálta felébreszteni a hallgatóságot a zombilétből. Üdv! Egyébként csak bemásoltam egy cikket, nem én írtam, én rövidebbeket írok.)
Rohamnember, ez jó.
De ez még csak nem is nő, ahogy nézem. Valószínűleg saját magával sincs tisztában, nem csoda, hogy zavart.
Helyes, hogy a gazdag zsidóság nem támogatja tovább ezeket, de eddig akkor miért?
Néhány angol bajnoki focimeccsen még mindig letérdelnek úgymond „ezek előtt”. Várom, hogy eljöjjön már végre egy katarzis, mert minél később, annál nagyobb robbanás várható és lehet, hogy az majd sok mindenkit magával ragad! Még a normálist is! Nyugat Európa ma a „harmincas évek Berlinje”, vagy „napjaink Titanicja” ! Megy a rongyrázás, nászt ül a dekadencia, a becsületességnek még az írmagja is kiirtatott! Ezt már szépszóval megoldani nem lehet, inkább Jézus jöjjön mihamarább, mint egy új Hitler később!
Ez a lény a Harvard rektora volt? Szomorú ,hogy idáig süllyedtek.
Szerintem elöl Rómeó,hátul Júlia….Nem érdemes az életre….