Dobrev Klára, a „béremelő”

Dobrev Klára nem nagyon szereti az árnyékot, ezért időről időre kitör a fényre, hogy aztán amikor szolidan füstölni kezd, visszameneküljön a helyére. Klára láthatólag egy magát valódi közjogi létezőnek tételező valami vezetőjének képzeli magát, de ezen már az ellenzéki törzsközönség túltette magát, és az árnyékkormány léte már akár 2–3 százalékkal is növelte a Demokratikus Koalíció támogatottságát.

Klára tényleg potenciális miniszterelnök-várományos, ugyanis akár az oroszok jönnek be, akár az amerikaiak, őt mindkettő totálisan megbízható hazaárulónak tekinti majd, hiszen tudományos bizonyossággal áll mindig a magyarellenes oldalra, na és persze az erősebb oldalára természetesen.

De addig kénytelen beérni a hatalom szórt fénnyel bevilágított látszatával, az árnyékkormányzással. Klára életrajzát hatalmi szempontból érdemes áttekinteni, mert nincs ember az országban, aki ennyi évet töltött családilag a főhatalom közvetlen közelében. 1972-ben született, amikor nagyapja, Apró Antal a Politikai Bizottság, vagyis az állampárt legfelsőbb vezetésének a tagja, a formálisan működő Országgyűlés elnöke. Csak a nyolcvanas években szorult ki a hatalom legfelsőbb szintjeiről, de jól láthatóan rendkívül jó kapcsolatrendszert örökített a következő generációkra a Nagy Imre-pert levezénylő, magas szovjet kitüntetéssel rendelkező, mindenféle hálózatokba beágyazott főkommunista. Lányát, Apró Piroskát egy bolgár kommunista vette feleségül – ha valakit érdekel, miként lehet az ember vérségileg is beágyazva a KGB-be. A bolgár „szervek” még a többi szocialista országban megszokottnál is sokkal jobban össze voltak növesztve a szovjet főszervvel.

Apró Piroska egész véletlenül a rendszerváltás idején a kereskedelmi miniszter helyetteseként fungált. Majd Horn Gyula kabinetfőnökeként bukkant fel egy rövid ideig, de a Gyula nem bírta a kritikát a hírek szerint. 1995-től pedig a Magyar Hitelbank Rt. igazgatótanácsának elnökeként tett meg mindent a minél hatékonyabb tőkeallokációért, amely aktussorozat egészen véletlenül például Gyurcsány Ferenc feltőkésítését is tartalmazta.

Klára tehát sok mindent megtanulhatott otthon a hatalom körüli sertepertékről. Klára már a harmadik generáció a főhatalom közvetlen környezetében, és már most többre vitte, mint a család korábbi potens tagjai. Egy ország szereti őt a köztiszteletnek örvendő ex-miniszterelnök feleségeként. Sőt, már az ő nevére (na jó, a monogramjára) vett párt a legerősebb ellenzéki formáció.

Elitgimnáziumi iskolatársai (Eötvös József Gimnázium) mind emlékeznek rá, vonzó személyisége már akkor besugározta az egész intézményt, számtalan diáknál és tanárnál alapozva meg a gyomorfekélyt. Ifjabb éveiben volt szocialista főpolgármester-jelölt személyi titkára kampány idején, Medgyessy Péter kabinetfőnöke a kampánya idején, valami EU-s pénzosztó hivatal elnökhelyettese, hogy némi árnyékfeleségeskedés után az ellenzék miniszterelnök-jelöltje akarjon lenni. Nem érzi úgy, hogy az árnyék-miniszterelnökösködéssel a csúcsra ért volna. Azt persze sohasem tudhatjuk meg, hogy Ferenc hatalomgyakorlása mennyiben alapult Klára otthoni kabinetfőnökségén, abban az esetben ki is volt az árnyék.

Klára láthatóan azt sem dolgozta még fel, hogy nemcsak a 98 százalékos akkori baloldali sajtófölénynek köszönhetően karizmatikus Medgyessy vagy hasonló okokból a férje tűnt alkalmasabbnak bármire nála, hanem a külföldről futtatott Bajnai is, sőt, a vidéki és a budapesti előválasztók szerint még Márki-Zay Péter is, ami tényleg már a legalja mindennek.

De Klára szerencséjére minden potenciális ellenzéki kihívója kinyírta magát. Az egyértelmű, hogy aki az ellenzék miniszterelnök-jelöltje akar lenni 2026-ban, annak Dobrev Klárát kell legyőznie. Tehát a hatalomhoz szokott, a hatalomtól csak 2010 után „elszakított” emberrel van dolgunk, aki még nem tette túl magát a szeparációs szorongáson.

Talán az az oka annak, hogy Hitler 1945. április 28. környéki realitásérzékével megáldott kampányt kezdett, csak a Führer fejében létező adatokra hivatkozva. Ha az ellenzék helyzete ilyen mértékben romlik tovább, akkor Kláráék hamarosan a naponta éhen haltak számával fognak kampányolni a kenyér áfájának csökkentése érdekében.

Nem kívánom adatokkal terhelni a kedves olvasót, de Kláráék kivándorlási adataiban például még azok a külföldön élő, Magyarországon született emberek is benne vannak, akik még Apró nagypapa elől menekültek külföldre 1956–57-ben, nehogy az felakasztassa őket. Klára ezeket is simán a 2010 óta regnáló Orbán-kormányok nyakába varrja.

Klára politikai szocializációja egyébként befejeződött Medgyessy Péter kampányával 2002-ben, amikor az MSZP fő üzenete az volt, hogy „Több pénzt az embereknek!”. Szakértőink még dolgoznak azon, hogy megértsük, a jelentős progresszív szja-emelés mellett ez hogy jön majd össze. Ez utóbbi ugyanis a baloldal állandó szokása, továbbá a balliberális értelmiség fő követelése, már amennyiben ez utóbbiak katázhatnak újra.

És itt most feladom, semmilyen módon nem tudom kapcsolatba hozni Dobrev Klárát semmiféle reálbéremeléssel. Klára, a „béremelő” nem létezik. És végül egy adat, illetve összefüggés, amit nem az ujjacskámból szoptam: ha Klára valamelyik rokona, boldog őse, vagy ő maga a hatalom közelébe került, annak mindig drasztikus reálbércsökkenés lett a vége. Nem háromszorosan, hanem tízszeresen vették vissza azt, amit adtak, és persze mindig a lopással kezdték, még csak nem is az adással.

Vezető kép: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu