Sajnálom, hogy tőlem kell megtudnia, de Ön elmebeteg


A munkánk legnehezebb része, amikor közölnünk kell valakivel a szomorú diagnózist. Vagy a betegnek kell ezt elmondani vagy a hozzátartozónak. A hozzátartozó általában már tudja és sokszor maga is belebetegszik ennek a ténynek az ismeretébe. Az elmebajt ugyanis nehéz eltitkolni. Látszik, nagyon látszik, aki az őrülttel él, nem menekülhet. Persze nem mindig látszik kifelé, de a csendes őrültek rejtőzködő fajtája, csak kiterjesztett öngyilkosságával vagy ámokfutásával kerül be a hírekbe, ha ez nem következik be, az ő és a családja szenvedése rejtve marad.

Az emberi jogok kitalálása előtti időkben az elmebetegeknek nem voltak jogaik. Évezredek vagy évszázadok távolából nem lehet megállapítani, hogy miként is gondolkodott róluk az átlagember, de aki nagyon nyilvánvalóan kezelhetetlennek bizonyult és nem verték agyon ebből kifolyólag, az a tébolydák kitalálása után általában ott kötött ki. Ezek a helyek az emberi szörnyűségek végtelen tárházában is előkelő helyen állnak a borzasztó voltuk tekintetében, a teljesen szó szerint vehető embertelenség kazamatái voltak, ahol a halál volt az egyetlen megváltás általában.

Ne felejtsük el, hogy már javában fejlesztgették a modern liberalizmust, amikor még árammal sokkolgatták az elmebetegeket, hátha attól jobban lesznek majd. A modern tudomány örök dicsősége, hogy nem szegte kedvüket az elmegyógyászoknak az a körülmény, hogy a betegek nem lettek jobban.

Elmebaj rengetegféle van, szinte nincs két egyforma, tulajdonképpen kicsorbul rajta az ember kategorizálásra való hajlama, de a tünetek osztályozása és az egyes tünetcsoportok elnevezése szép színes és tudományos világot teremtett ezen a téren is. Nem a pszichiátriát, mint orvostudományt kívánom leszólni, vagy a pszichoanalízist, mint kultúrtörténeti jelentőségű értelmezési kísérletet, sőt még a pszichológiát sem, mint természettudományos irányzatokkal is rendelkező diszciplínát, csak azt kívánom megjegyezni, hogy manapság a gyógyítás fő eszközévé az áldozati csoportba történő tuszkolás vált.

Valamikor a hatvanas években kitört az értelmetlen és zavaros gondolatok börtönéből az a felvetés, hogy az egyes betegek őrületében van valamiféle értelmes(!!!) rendszer, és a mi hibánk, hogy nem értjük és nem tudunk az adott beteggel kommunikálni.

Korlátlan számú jó érvnek hangzó baromság állítható elő ennek a gondolatnak a támogatására. Például az, hogy másképp látják a világot, mint mi. Másféle érzelmeik vannak, stb. Tudományos értelemben ez persze pont egyenértékű azzal a felvetéssel, hogy látják a démonokat, szörnyetegeket, szuperhősöket, gyíkembereket, amelyeket a hétköznapi emberek nem, esetleg előző életeikben szerzett rossz tapasztalataik miatt ilyen furák.

Talán hatéves lehettem, amikor az utcán sétálva és összefutva ismerősökkel, a felnőttek az akkoriban nagy port felvert gyermekgyilkosságról kezdtek el beszélgetni. Akkoriban nem nagyon törődtek a serdületlen gyermekek lelki egészségével, így érdektelenséget színlelve a gyerekembernek magának kellett a felnőttek társalgásaiból kiszemezgetnie a rettegni valót. A konkrét esetben egy anya levágta a pár hónapos gyermeke fejét, mert az hitte, hogy két feje van.

Anyám szükségét érezte (tudta, hogy hallgatóztam), amikor elindultunk hazafelé, hogy racionális magyarázatát adja a történetnek, egyúttal el is helyezze az egészet a normalitás világában.

Tudod kisfiam, a néni megőrült és azt hitte, hogy a kisbabájának két feje van és a feleslegeset le akarta vágni, de természetesen a valódi fejet kellett levágnia és nem a képzeltet.

Anya és gyermeke fél szavakból is megérti egymást, az elmebaj fogalmát sikerült a lehető legszemléletesebben elmagyarázni nekem. Nem volt több kérdésem.

És akinek ezután van kérdése a normalitással kapcsolatban, az a drága Anyukám emlékét sérti meg, és megkergetem egy machetével, hogy kivágjam belőle a démont vagy az alien-tojást, ami az én valóságomban ott van a hasában.

Az őrület azonban nem vicces. De szörnyű hibát követünk el akkor, amikor nem vesszük tudomásul, hogy a viccesség, a röhejesség, az abszurditás önmagában jár, attól, hogy valami szörnyű, még lehet nevetséges, attól, hogy nem illik röhögni valamin, az attól még röhejes és abszurd. Az őrülteket nem nevetjük ki, de az őrület attól még lehet vicces. Számtalan abszurditásról, ostobaságról, értelmetlenségről az mondja ki a végső ítéletet, hogy nevetséges is a szörnyűsége mellett.

A normalitás nem közmegállapodás, hanem azért lett az a normalitás, mert az működött. A normalitás határait nem egyszer azzal jelölték ki, hogy körberöhögték az abnormálisat. Az őrült a röhögésből is tudta, hogy nem vele, hanem rajta nevetnek. Bárkinek lehetnek fura gondolatai, még társat is kereshet hozzájuk (szigorúan felnőtteket), de csak akkor remélhető tőle bármiféle együttműködés, ha pontosan tudja a határokat.

Majdnem minden bajunk leírható egyetlen mondattal:

Évtizedek óta nem mondjuk a szemébe egy csomó őrültnek, hogy ő beteg.

Nem akarunk nekik fájdalmat okozni. A gyengeelméjűnek nem szólunk, hogy nem okos, a deviánsnak nem mondjuk, hogy az nem a jó bejárat, a drogosnak, hogy egy roncs, a művésznek, hogy ő nem az. Oda jutottunk, hogy már a dühöngőknek sem lehet szólni. A magát lánynak képzelő fiúnak és a magát fiúnak képzelő lánynak sem mondhatod, hogy megcsalják az érzései, érzékei vagy csak a divat. Úgy teszünk, mintha minden értelmetlenséget, devianciát el kellene fogadnunk a másik érzelmei miatt. Ráadásul olyan abszurditásokról beszélünk, amelyekről a normalitás létezése okán a mi kultúránkban nem is kellene tudnunk, mert a magánügy kategóriájába tartozik. A szexualitás például pont ilyen.

A normalitás csodás minimalista definíciója egyébként csupán ennyi: normális az, aki nem üldözi a többi embert olyasmivel, ami azokat nem érinti. 

Még a megboldogult szocializmus néphadseregében is volt erre kategória, arra, amit nem lehet kategorizálni: „egyéni szociális probléma”, még rövidítették is, „egyéni szocprobléma”. Van, amivel egyénileg kell foglalkozni és nem társadalmi szinten. A „woke”, az egész haladó mozgalom egyéni szocproblémákat társadalmasít. Egyedi, egyéni kontextusokat, a beilleszkedni képtelenség végtelen formáját zúdítja végtelen számú megoldandó problémaként a kultúránkra és a társadalmunkra, az államunkkal meg ki is akarja fizettetni. Minden őrültnek külön terápia, teljes megoldás dukál, függetlenül a költségektől.

Bárki bármilyen kósza érzelme, képzelgése, érzékenysége erősebb valóság, mint az élet évmilliárdos tapasztalata, a kultúra évezredes tudása. Mi normálisak pedig leszegjük a fejünket.

Nem hiszem, hogy az elmebetegeket jobban meg tudnánk alázni mással, mint azzal, hogy úgy teszünk, mintha normálisak lennének. Pedig gyakorlatilag mindenki tudja, ott magában belül, hogy hány esetben szemezünk faarccal manapság a tomboló elmebajjal, a tökéletes értelmetlenséggel.

Az őrület győzelméhez elég az, hogy a normálisak ne csináljanak semmit. Hölgyeim és Uraim, jelenleg lapítunk.


A szerző: Paranoid Android

Élek, ami egy droidtól szép. Remélek, ami optimizmusra vall, viszont idegen a karakteremtől. A jól kompenzált paranoia előny.

Ez is érdekelhet

Öregem, vannak jobboldali celebek is!

  Rengeteg olyan dolog van, amit az ember nem akar tudni, de a „közösségi média” valahogy …

21 hozzászólás

  1. Vétkesek közt cinkos, aki néma.

  2. Hajdu János

    A ratyizmus egy mentális félresiklás, amit számos inger vált ki, de gyógyítható. Semmi genetika, semmi sorselrendelés. Persze vannak akik ezt üzletnek tekintik. Ilyen Pride felvonulás, ahol a résztvevők a helyi politikai aktivistákat leszámítva nemzetközi és stabil. Olyan mint a vándorcirkusz. Ma itt lépnek fel és kapják a gázsit, holnap meg máshol. Gyengeelméjű politikusok eközben felzászlózzák magukat, a hivatalukat.

  3. csakafidesz

    Sajnos ez a betegség ragályos is tud lenni. Az „egy bolond százat csinál” tetten érhető az egyetemi ‘gender’ tanszékek anyagában, de számtalan más helyen is. A liberalizmus felkent papjai vagy hülyék, vagy ellenkezőleg, számítóan gonosz, de nagyon értelmes emberek.

  4. Jó a cikk. Igen, épp ideje helyére tenni a dolgokat. S ebben nagyon nem elég a legkisebb hatáskörű idiótákkal kezdeni, vagyis rajtuk elverni a port.
    Itt ugyanis nem a magát egy autószalon padlójára ragasztó, aztán bepisiléstől megsértődő elmebetegekkel van a baj, hanem azzal, hogy az úgynevezett elitünk komplett szétcseszte jódolgában az agyát, és így akarja vezetni a világot.
    Most már Európában széles körben tudatosult, hogy Soros, Biden és az összes cion Rothschildok le akarják mészároltatni a saját eltartóikat, vagyis minket a Földbolygó egész lakosságát és ezt anno olyan pofátlanul kőbe vésték, ami már akkor mutatta, hogy elmebetegek. Épelméjű gonosz ugyanis nem vési kőbe olyan terveit, ami neki magának is árt, ha a legyilkolni szánt áldozatai ráébrednek, hogy bármit tesznek, még ha kedvében is járnak ezeknek a mocskoknak akkor sem ússzák meg.
    Na, ezért kellett gyorsan felrobbantani a Georgiai programköveket, mert mi folyton odamutogattunk, hogy tessék, nem mi találtuk ki.
    Sok történelmi példa van rá, hogy a korlátlan hatalom unatkozik, és egy idő után megbolondul. Ha csak a római császárokat vesszük is ott van a bájos kamaszfiúnak indult Néró, vagy Caligula, a lovát szenátornak kinevezni akaró és még sok hasonló, akiket eleinte kedvelt a nép, aztán végighúzták Róma utcáin a holttestüket ló után kötve…
    Most meg itt van a társadalmunkat szétrohasztó, az összes elmebeteget piedesztálra emelő mocsok banda, amiknek már az sem elég, hogy a bolygónk közös vagyonának kb. 90 %-a a „nevükön van”, de csicskáikon keresztül tényleg diszponálnak mindannyiunk felett.
    Nem, ez nem elég Soroséknak, neki a vérünk, a szenvedésünk, a totális kifosztásunk is kell. De még így sem érthető, ha az emberiség működőképességét nem is biztosító 500 milliós népességre akarnak járványokkal, most meg mérgezett ételekkel, gabonával leredukálni minket, akkor is minek kell ehhez az, hogy az összes elmebeteget is ránk erőszakolják?
    Nyilván halálra röhögik magukat azon, hogy kénytelenek vagyunk arról beszélni, hogy férfi szülhet, vagy Rondella de Frászokkal nyeretik meg a női szépségversenyeket, stb.
    Csakhogy olyan mértékben szorítanak minket elfogadni az elmebetegeket és/vagy szadista többi alacsonyabb rangú pszichopatákat akik nemcsak ránk, hanem gyerekeinkre is rávetődtek, hogy el fog szakadni a cérna.
    Most még a nem hiszem el, hogy ilyet meg mernek tenni a három majom állapotában van az emberiség, de ahogy szorul a prés egyre többek veszik észre, hogy az egyéni szabadság hazugsága alatt olyan borzalmas jövőt akarnak velünk megvalósítani, hogy nincs más megoldás a hal bűzlő fejét kell levágni, másként nem menekülünk!
    S ha kiadjuk az élve vagy halva világ elfogató parancsot és szép kis jutalékot a Bilderbergek vagyonából, akkor nincs az a hangyalyuk, amelyikben el tudnának bújni az emberiség elől…
    Én a Bilderberg helyében sürgősen visszavonnám ezt a tébolyt, leváltanám az elmebeteg politikusi és NGO csicskasereget, bolondokházába visszautalnám a a festményre tapadókat, felszámolnám a buziparadicsomot, mert amikor elpattan a húr, már mi 7-8 milliárd halálraítéltek nem fogunk alkudozni, pedig most még volna lehetőség kiegyezni és visszaállítani a normalitást…

    • Kedves Naprózsa, szerintem már nincs lehetőség a kiegyezésre. És valószínűleg nem is kell kiegyezés.

    • Szörnyella de Frász :). Mért ő legalább nem volt rondella, csak gonosz.

    • Jenei istvánné

      Ez az igazság, én is így gondolom! Jó lenne már határozottan tenni is valamit javító szándékkal a világ jobbításáért!

    • csakafidesz

      Caligula lova jó szenátor lehetett. Okosan bólógatott

  5. Jó cikk! Nagyon jó cikk!! (Az abnormalitásnak van egy bomlasztó feszültsége, ami a normalitásra nem jellemző. Ez a bomlasztó feszültség tönkreteszi a normális életet, nincs is más célja csak ez.

  6. A Kanti józan ész kritikája szemmel láthatólag nem működik. Benedek pápa egyik előadásában is felhívta erre a figyelmet.
    Még mindig sokan vannak, akik azt gondolják, az emberiség képes belátni a normalitás fontosságát. A közjó elfogadását. Ám mit mondhatunk annak a két reklámarcnak, akik egy német élelmiszer üzletránc reklámjában arról beszéltek, milyen undorító és beteges dolog anyának lenni, hiszen egy parazitát növeszt szerencsétlen nő a belsejében.
    Kellenek az Isteni törvények, kell a X. parancsolat,vagy Szodoma sorsára jutunk. A természetjog nem működik.
    …Isten, ha nincs
    se benn, se kint,
    a lét azzal lakol,
    hogy marad csak a pokol.”

  7. VALLALOM

  8. Moshe Maya rabbi az izraeli parlamentben leszögezte: a Halakha törvénye szerint a homoszexualitás büntetése: halál.
    Forrás: Ze’ev Chafets: Real Torah Judaism, The Jerusalem Report, 1996. január 25, 18.old.

    „A Halakha (a zsidó törvény) megszabja, hogy a leszbikust nem kell halállal büntetni, mint a férfi homoszexuálist, sőt még pappal is köthet házasságot. Viszont tettéért fegyelmi büntetés jár: megkorbácsolás.”
    Forrás: Maurice Lamm: The Jewish Way of Love and Marriage (A szerelem és a házasság zsidó módja), Harper, 1980, 67.old.

    • Mt43„Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet. 44Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, 45hogy legyetek mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak.”

    • Mt5, 43„Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet. 44Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, 45hogy legyetek mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak.

  9. Sajnálatos módon az őrület átveszi a hatalmat a normalitás felett. Természetesen külső segítséggel. Ráadásul egyre csak biztatják őket, hogy csodás amit a zagyva gondolataikkal tesznek. Lásd lmbtq, pridenak nevezett vonagló menet, művészeti alkotásokhoz és aszfalthoz ragasztás stb. Benedek István az Aranyketrec című könyve szerint a gyógyíthatatlan alkoholizmus is az elmebetegségekhez sorolandó. Az is és ennek szép példája Gyurcsány Ferenc. A fanatikus idiótáknak pedig Márki-Zay. Semmivel nem különb a magát artistának képzelő Hadházy és a hallatlanul gyönge képességekkel bíró momentumos vezérkar. Ezeknek mind-mind a zártosztályon lenne a helyük, akut roham esetén gumiszobában kúrálva.

    • csakafidesz

      Benedek István Aranyketrec c. könyvében az is benne van a sorok között, hogy a szocializmustól sokan bediliztek annak idején.

      • Az van benne, hogy a munka az őrültet is emberi voltához méltó élethez lehet segíteni sokkolás és Haloperidol nevű gyilkos gyógyszer nélkül.

        • Mármint a munka és az alkotó munka által.
          Ugyanis az alkotás szellemi és fizikai munka.
          Ebből fakadt aztán a munkaterápia és művészet terápia.

  10. „Valamikor a hatvanas években kitört az értelmetlen és zavaros gondolatok börtönéből az a felvetés, hogy az egyes betegek őrületében van valamiféle értelmes(!!!) rendszer,”

    Dehogy!
    Shakespeare után szabadon transzformálták: „Őrült beszéd, őrült beszéd: de van benne rendszer”.

  11. „A normalitás nem közmegállapodás, hanem azért lett az a normalitás, mert az működött.”
    .
    Tapasztalati felismerés és bizony évszázezredes közmegállapodás= ami a természet törvényeivel, az életben maradás törvényeivel harmonizál = az normális.
    Minden, ami ellene hat: az abnormális.
    .
    A természet törvénye: AZ ÉLET, és annak TOVÁBBADÁSA. Részvétel A TEREMTÉSBEN.
    A biológia törvényei felülírhatatlanok: az azonos neműek nem képesek a szaporodásra, az élet továbbadására.
    Ezért= természetellenesek.
    .
    Az egészséges élet számára a természetellenes = taszító.
    Ez egészséges ÖNVÉDELEM.

  12. A legfrissebb kutatási eredmények:
    “Az undor érzése fontos érzelmi mechanizmus az emberek életében. Azonban nem vagyunk ezzel egyedül: az állatok egészségének is a záloga ez az érzés – írta a Hvg.hu.”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük