Az atombombás nő

Mintha nem lenne elég bajunk az ostoba férfiak miatt, csak úgy dönti magából a progresszió az ostoba nőket. A buta, viszont nem ostoba nők egy előnyös tulajdonsága, hogy tudják magukról, hogy nem okosak és pozitív női tulajdonságaik kihasználásával azért képesek jobbá tenni maguk körül a világot. Gonosz verziójuk is legfeljebb kellemetlen, de nem világpusztító.

A politikában viszont haladó oldalon kizárólag párját ritkítóan ostoba, nőnek álcázott szörnyetegek bukkannak fel azzal a jelszóval, hogy jobb lenne a világ, ha nők kormányoznák. A haladó, ostoba, természetesen boldogtalan és örömképtelen frigidák Clinton asszonyság képében bukkantak fel először a világpolitika színpadán, de az amerikai nép immunrendszere akkor még működött, nem szabadítottak a világra egy dühöngő elmebeteget.

Kezdjük ott, hogy egy jó politikusnak nem meghatározó tulajdonsága a neme politikusként, még akkor sem, ha használja az ebből következő képességeit. Jó pár kiváló női főnököm volt, egyik sem hivatkozott soha a nemére döntéshozatal közben vagy amikor pályázott egy pozícióra. Ez csak a politikusnők között kezd divatos lenni, a haladás előrehaladásával egyre inkább. A régi szép időkben az ostoba nők szemrevalóbb és gátlástalanabb része szexszel jutott feljebb, mert az ostoba férfiaknak viszont lételeme, hogy ilyen módon használják ki őket. És azt hiszik közben, hogy ők azok, akik éppen kihasználnak.

De a szex manapság már nem úgy divat, mint régen, amikor még legalább csinálták, hanem úgy, hogy lehet rá hivatkozni. Manapság minden haladó női politikus és minden női karakter minden egyes nyüves amcsi kultúrszemétben belezokogja a kamerába, hogy milyen nehéz volt neki előrejutni ebben a fehér férfiak által dominált világban.

Most éppen az Egyesült Királyság készül egy ostoba kielégítetlen és frusztrált nőcit adni a világnak, a talán egykor jobb sorsra érdemes posztbirodalom első embereként. Liz Truss brit külügyminiszter, miniszterelnök aspiráns már korábban sem az eszével hívta fel magára a figyelmet. Ilyesmire egyébként manapság egyetlen ottani politikus sem szorul rá, az észre nincs igény, ellenben az agresszív butaságra igen. Természetesen a nőkért és egyenlőségért felelős miniszterből (mert ugye ez a legfontosabb poszt) lépett „hátra” külügyminiszternek és most miniszterelnök-jelöltnek.

Liz elvileg konzervatív, és mint ilyen Margaret Thatcherre akar hasonlítani. Margaret Thatcher volt az utolsó, aki brit birodalmi érdekekért háborúzott, sőt meg is nyerte a háborúját. Mondjuk Thatcher kormányának legbutább és legjelentéktelenebb tagja is okosabb volt akkoriban, mint a mai ánglius politikai elit összesen.

Liz semmit nem ért meg Margaret Thatcher politikájából, személyiségéből, nézeteiből, de úgy hallotta, hogy határozott volt és kemény, (mint mondták) egyetlen férfi akkoriban a kormányban és ezért ő is ezt adja, de úgy, ahogy manapság feminista körökben a macsóságot elképzelik. Margaret Thatcher egyébként 15-20 évre visszatette Nagy-Britanniát a világpolitika térképére, hogy aztán Tony Blair és a munkáspárti kormány 2000 után végleg visszaköltöztesse őket az amerikaiak végbélnyílásába.

Liz Truss büszkén jelentette ki, hogy ő miniszterelnökként bizony meg fogja nyomni azt a „gombot”, vagyis kész bevetni az Egyesült Királyság atomfegyvereit, ha kell. Nem érdektelen végiggondolni, ha már nem brit miniszterelnök-jelölt az ember, hogy milyen helyzetben fordulhat elő, hogy az angolok nem ügydöntő mennyiségű és minőségű atomfegyvereit „érdemes” bevetni. Hát soha.

Truss mostanában még olyat is mondott persze, hogy még nem dőlt el, a franciák ellenségei vagy szövetségesei az országának. Ennek alapján még akár a franciákkal is atom-háborúzhatnának egyet, felidézve a bő kétszáz éve elfelejtett sokévszázados ellenségeskedésüket.

Ha meg kirobban egy amerikai-orosz atomháború, akkor a szövetségesi hűségtől feltüzelt angolok már eleve kapnak, mint NATO-tag atomhatalom, jó pár bombát. Ha meg visszalőnének azzal, ami megmaradt a fegyverzetükből, egyrészt már rég túl lennénk, mint emberiség az „overkillen”, másrészt a „válaszcsapás” olyan lenne, mint belepukizni egy nagyobb napkitörésbe.

Annyira talán meg még Liz se hülye, hogy maga mérjen „első csapást” az oroszokra Ukrajnáért, mert az angolok körülbelül a legjobb esetben is legfeljebb az orosz atomarzenál egynyolcad százalékát tudnák kiiktatni.

És ha ez nem lenne elég, ez még Lamperth Mónikának is sok volt, aki a következő szöveggel nyilvánult meg az ügyben:

Liz Truss a közvéleménykutatások szerint vezet a brit emberek körében, ő lehet a következő miniszterelnök. Ez azért jó, mert ő legutóbbi nyilatkozata szerint bevetné az atombombát, ha azt úgy látja szükségesnek. Szóval bátor nő. Csak az feszít engem egy kicsit, hogy ettől fizikailag rosszul érezné magát.

Szép világ jön.

Lehet, hogy csak a felajzott képzeletem játszik velem, de teljesen úgy tűnik, hogy Liz Truss-nál még Lamperth Mónikának is több esze van.

Meneküljünk.