A diplomákat is eltörli az ellenzék?

Márki-Zay Péter megjelenése a csúcson több sztárt is letaszított onnan. Szegény Jakab Péter és Fekete-Győr András még hülyének is tehetségtelennek bizonyultak, hiszen egyszerűen nem képesek annyira virító baromságokat beszélni, mint a hódmezővásárhelyi fenomén. Kétségtelen, hogy a lakosság megfagyasztása, megkoszosítása és mindez sötétben (gáz, víz, villany), mindent visz. De a hét főhülyéje mégis csak András, aki zárójelbe tette a felsőoktatást némi nagyzási hóbort megtámogatása érdekében.

Azt ugye tudjuk, hogy Fekete-Győr András nem az esze miatt lett a Momentum elnöke. De ha már pártelnöki megbukása után sikerült elérnie, hogy ő legyen a Momentum első embere az összellenzéki listán, akkor igazán felvehetett volna valakit, aki gondolkozik helyette. Vagy csak simán lapíthatna. De nem, ez a szerencsétlen locsog tovább. Nagy kérdés, hogy zavar-e ez valakit, vagy már az ellenzéki törzsszavazók is beletörődtek, hogy elmegyengék fogják képviselni őket az országgyűlésben.

Az ellenzéki törzsszavazók között szerzett 3,4 százaléka azonban azt mutatja, hogy Fekete-Győr szerintük is hátrányos helyzetű és még ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek sem alkalmas. Pedig ennek a csapatnak nincsenek nagy elvárásai, ezt már számtalanszor bizonyították. Erre a Momentum, egy ekkora zakó után momentumos listavezetőt csinál belőle.

A delikvens meg rázza tovább a pofonfát. Érthetően a realista világszemlélettel rendelkező szakmunkások körében nem lett beszédtéma Fekete-Győr András azon megnyilvánulása, hogy az embernek a közgazdászsághoz vagy a villamosmérnökséghez azon érzületén keresztül jut, hogy annak érzi magát. Hiszen ha egy férfi érezheti magát terhesnek, és azt a környezete meg az állam tényként fogadja el, akkor holmi 5 év tanulást és mindenféle vizsgákat, meg zárthelyiket miért ne lehetne szintén ezen az úton beszerezni.

Az értelmiségiek, miután csökönyesen ellenzéki szavazóknak képzelik magukat, lapítanak és azzal vigasztalják egymást, hogy ők egymás között azért tudják ki az, aki csak képzeli magát szociológusnak, és ki az, aki tényleg értően tudja definiálni mind a 128 aktuális gendert.

Fegyőrnek nyilván az járt az eszében, hogy ő is milyen korrektül érezte magát miniszterelnök-jelölt jelöltnek, miniszterelnök-jelöltnek és miniszterelnöknek. És ha nincs az a rohadt Orbán, nem is kellene úgy tennie, mintha nem lenne az. A Momentum mindig is olyan pártnak tűnt, ahol a vezető arcok mindenféle érdekes dolognak képzelik magukat, sőt talán miniszterelnök úrnak, pártelnök asszonynak, miniszter személynek, esetleg köztársasági elnök fluidumnak szólítják egymást, ha összejönnek megbeszélni a hétvégi forradalmat.

Sőt, ezekben a körökben evidencia az, hogy Orbán Viktor van tévedésben, és ő képzeli magát miniszterelnöknek. Pedig, mint tudjuk és egyértelmű, jogosan ezt a címet csak a Feri használhatná, ő is csak akkor, ha a Klárának éppen nem kell.

Ez így persze viccesnek tűnik, de egy olyan világról beszélünk, ahol az érzelmek és az érzések tényeknek számítanak, a tények meg agressziónak.(Max Yarro)

Ebben a kontextusban megmondani egy nem közgazdásznak, aki közgazdásznak képzeli magát, hogy ő tényszerűen nem az, az bizony kirívó agresszió. Ha pontosan dekódoljuk ezeknek az embereknek a kommunikációját, akkor észrevehetjük, hogy alapvetően a közömbösséget vagy az érdektelenséget is agressziónak tekintik, hiszen a világ alapállapota az, hogy őket mindenkinek szeretnie kell. Azt pedig egyenesen tömeggyilkosságnak látják, hogy valaki nem szereti őket. A köreikben is szellemileg hátrányos helyzetűnek számító Fegyőr csak rendszeresen kimutatja az „érzéseit” olyan környezetben is, ahol más emberek, fasiszták, érzékenyek a tényleg megszerzett diplomájukra. Mondjuk az ő közegében nem nagyon van már olyan ember, aki komoly teljesítménnyel szerzett diplomát, csak a sokkal idősebbek legfeljebb, akik a diploma megszerzése után őrültek meg és maradtak „felnőttként” is liberálisok. Szeretném leszögezni, hogy Fegyőr teljesen komolyan beszélt, kötelességszerűen megvédte a másik hülyét, gondolom az ő embere a párton belül, de amit mondott az pontosan megfelel a világról alkotott képének.

Az ő fejében az egyetemmel csak vegzálják a fiatalokat, akik éppen az önmegvalósításuk legfontosabb szakaszában vannak. Éppen próbálják eldönteni, hogy milyen neműek vagy milyen neműek nem, és hogy milyen szakembernek fogják hívatni magukat a többiekkel. Ez nem megy az egyik napról a másikra. Ebben az életszakaszban csak a strukturális egyenlőtlenségekkel, a patriarchátussal, az interszekcionalitással, és persze a genderelmélettel szabad terhelni a fiatal elméket.

A természettudományokkal aztán végképp nem, hiszen azokban a fasiszta természettörvények a szabad és szárnyaló emberi akarat tagadásaként jelennek meg és különben is halott fehér férfiak fedezték fel, írták le őket. Nem győzöm újra és újra leírni, hogy elmebetegekkel és/vagy csökkent értelmi képességű emberekkel van dolgunk. És már tilos megmondanunk nekik, hogy azok, sőt nem is védekezhetünk ellenük. Kénytelenek vagyunk úgy tenni, mintha Fegyőr egy kompetens felnőtt ember volna, egy komoly párt elnöke, jövendő országgyűlési képviselő. Pedig csak egy futóbolond. Azzal, hogy beletörődtünk ebbe, a kultúránkba emeljük, normálissá tesszük a gyengeelméjűséget, a valóság tagadását és persze az egészséges, normális és boldog emberek iránti gyűlöletet.

Már nem ők élnek a mi világunkban, hanem mi élünk az ő világukban. Nagyobb erővel képviselik az abnormalitást, mint mi a normalitást. Az ő világukban a személyes meggyőződés bármiben erősebb, mint bármilyen tény.

Egy képzeletbeli diploma többet ér, mint a valódi, mert a valódi csak behódolás a strukturális egyenlőtlenségeknek és a patriarchátusnak, de a képzeletbeli hatalmas teljesítmény, önmegvalósítás és egyben lázadás is az elnyomás ellen.

Itt tartunk most. Még csak körbe sem röhögtük ezt a veszélyes szerencsétlent.