A hópihécskék matekérettségije

A matematika érettségi nehéz. Ezt emberek tömegei, egyébként normálisnak tűnő emberek közölték egymással, a világmindenséggel, meg mindenkivel, aki nem fogta be a fülét, hogy ez az alapvető emberi jogok – még az orbáni diktatúrában is páratlan – megsértése.

Ha egy mondattal akarjuk elmagyarázni, hogy mire vezet a liberalizmus nevű eszmerendszer elburjánzása, azt a következő mondattal a tökéletességet nem reménytelenül hajszolva tehetjük meg: „Az érettségi célja nem a gyermekünk tudásszintjének meghatározása egy objektív tudásszintmérés segítségével, hanem az, hogy az ifjú a vizsga alatt és után a lehető legjobban érezze magát.”

Amikor valakinek szemefénye, tökéletes magzata belekavarodik a kamatos kamat számításába, akkor hajlamos az oktatási rendszert szidalmazni. A devizahitelesek országában nem azért, mert nem sikerült a lusta kölyöknek megoldania ezt a feladatot, hanem azért, hogy a való életben nem használható tudással tömik szegény gyermekek fejecskéjét.

Miért dolga egyáltalán a matek érettséginek, hogy nehéz legyen?

Egyáltalán miért van szükség bármiféle nehézségek elé állítani a következő nemzedéket, amikor a robotok úgyis nemsokára megtermelnek mindent, feltétel nélküli alapjövedelem lesz, és mindenki szabadon önmegvalósíthat, beleértve a főállású ágyban füvezéstől, egy saját különbejáratú szexuális identitás kitalálásáig. A füvet úgyis egy repülő drón hozza, az önműködően nyíló ablakon keresztül, sőt rá is gyújt helyettünk, majd be is helyezi a jointot a vevő szájába. Miközben, egy másik drón, tűzoltó készülékkel felszerelve lebeg az ágy felett, ha véletlenül felgyulladna az ágynemű, mert hamuzni is „nehéz”. De addigra már lesz éghetetlen ágynemű úgyis.

Hát milyen fasiszta rohadék az a szülő, aki nem ilyen csodás életet szán a gyermekének, hanem azt akarja, hogy a gyerek a „nehéz” matematika érettségit jól abszolválja és valami rendes szakmát arra alapozva elsajátítson. Vagyis újabb nehéz vizsgák során kelljen átverekednie magát.

Az érettségi értelme az, hogy minden évben egy nemzedékek óta alapvetően változatlan, habár természetesen folyamatosan korszerűsített tudásanyag mentén objektíven megmérje az érettségizők tudásszintjét. Nyilván lehetetlen, hogy minden évben tökéletesen azonos nehézségűek legyenek a feladatsorok, de a néhány százalékos eltérés az átlagtól az esélyegyenlőséget érdemben nem befolyásolja.

A vizsgaeredmény egy eszköz az egyetemi felvétel eldöntésére is, habár miután manapság szinte mindenkit felvesznek egyetemre, tulajdonképpen a jelentősége csökkent az utóbbi időben. De eredeti értelmében egy belépő volt az életbe, megléte azt mondta el egy emberről, hogy képes felnőtté válni, erőfeszítést tenni, túllépni a saját kényelmi szempontjain, a szokásos teljesítménykorlátján. E legutóbbi időkig azért érettségiztünk, hogy megtudjuk, képesek-e vagyunk rá? Olyan tantárgyakból is, amelyek nem érdekelnek bennünket, amelyek érdekelnek, de nem vagyunk jók benne, és amelyet szeretünk és jók vagyunk benne. Ez utóbbi esetben azt is akartuk tudni, hogy mire vagyunk képesek a többiekhez képest.

Persze szidtuk a feladatokat, a tantervet, az iskolát, a tanárokat, de néhány jól megalapozott kivétellel nem vontuk kétségbe senkinek a jó szándékát, a kompetenciáját, azt, hogy a rendszer logikája azt célozza, hogy a lehető legtöbbet kihozzák belőlünk. Az egyetemen aztán az ember megtanulta, mekkora tapasztalat, hogy az ember egyre nagyobb teljesítményre képes, addig elképzelhetetlen mennyiséget tud megtanulni és addig felfoghatatlan összefüggéseket képes átlátni. Persze jó lett volna kevesebbet tanulni, de az ember, ha komolyan vette a szakmáját, akkor megértette, hogy a több tényleg több, és szükséges is.

Az érettségi az első igazi vizsga az átlagos ember életében, az első találkozás a valósággal.

Az érettségizők általában ekkor kényszerülnek először komoly stresszhelyzetben nagy szellemi erőfeszítésre, aminek jelentős tétje is van. Ez a vizsga nem csak egy teljesítményfelmérés, hanem egy nagyon fontos része is a felnőtté válás tapasztalatszerzésének. Ez a csúcspontja a tanításnak. Kulturális rítus, beavatás. Az ilyesmi sosem közvetlenül kellemes, nem célja, hogy igazságos legyen, ez egy ízelítő a valóságból. A vizsga az adott napon van, nem számít, hogy milyen lábbal keltél fel, az aznapi teljesítményed örökre megmarad. Ahogy a valóságban is majd mindig.

A valóság azonban mindig valóság marad, nem lehet megkönnyíteni.

A mai közgondolkodásban, sokszor a szülők között is egyre terjed az a vélekedés, hogy jó ötlet a gyermekek útját az életben a lehető legjobban megkönnyíteni. Sőt, ha nem megfelelő egy vizsga eredménye, akkor értelemszerűen az értékelési rendszert kell megváltoztatni. Ezt a gondolkodásmódot sikerült már megtanítani a „mai fiataloknak” is. De a valóságnak erről még nem szólt senki.

Facebook hozzászólások

A szerző: Paranoid Android

Élek, ami egy droidtól szép. Remélek, ami optimizmusra vall, viszont idegen a karakteremtől. A jól kompenzált paranoia előny.

Ez is érdekelhet

Tanácstalan ellenzéki politikusok

Az ellenzéki pártok elitjei legújabban már mindenfajta szellemi erőfeszítést szeretnek elkerülni, gyakorlatilag megélnek abból, hogy …

24 hozzászólás

  1. Lófaszt volt ez nehéz!
    20 évvel a saját érettségim után simán 80 pontosra megírtam.
    A helyesírás meg gondolom ugyanúgy csak a tanár jóindulatai miatt lett volna kettes.
    Vannak dolgok, amik nem változnak.

    • Az első négy példát simán vettem, pedig előfordul 40 év után is, hogy a matek érettségivel álmodom.🙂

    • Nyilván. Az alapok nem változnak. Amúgy az alapokkal is, sajnos, lementek már pár lépcsővel.
      A Gyurcsány éra alatt volt az egyik egyetemen angol egyetemi tanár, aki azt mondta, hogy ezt a szintet nem bírja, feladja, mert olvasni sem alig tudó, félművelt alakokat engedtek be az egyetemekre, akiket először szintre kellett hozni az első két félévben, különben kiszórhatta volna a 90%-ukat, mert legfeljebb közepes szintnek feleltek meg gimnáziumban. Azt mondta, hogy ő nem korrepetitor, hanem egyetemi tanár. Mivel arra ösztonözték, hogy adjanak le az igényeikbôl, a szintből, nem bírta a megalázást és elment nyugdíjba.
      Így IS higították a felsőfokú oktatást.

    • 9.-edikes vagyok az érettségi utáni elsô matekórán odaadta a tanár a középszintût és még a legsötétebbek is az elsô 6 feladatból hatot NAGYON könnyûnek találtak, szóval nem, Nem volt megírhatatlan nehéz.

      • Kara Kozgun

        EURÓPA ELŐZÉSE!

        Általános Iskola, Fizika, 6. oszt anyag! “A kötött pályán haladás sebessége, a leglassabb jármű sebességével lesz egyenlő!”
        Értsd A tanulás, tanítás sebessége, a legostobább, alkoholista szülő gyerekével lesz egyenlő, a “kötött pályán”=egy tanteremben “tanítjuk” őket! Ezzel a módszerrel, hamarabb előzzük be Európát, mint a kapitalizmus előztük! Mert ők halálra röhögik magukat!

  2. Ha nehéz az érettségi, fárasztó a tudást lesajátítani, meg minek is, hisz ott lesznek a “jointot hozó robotok” – enyhítést, könnyebbítést követelő szülő vagy diák épp a saját jövője alatt vágja a fát.
    Mert kik is fejlesztik a robotot? Akiknek nem derogál a matek. Meg a munka se.
    A tanulás záloga a jövőnek, mert ha nem lesz aki megtanuljon robotot tervezni, akkor nem lesz aki megjavítsa azt, ha elromlik.
    De nekünk nem is kell ezt magyarázni, nem velünk van a baj. Van egy remek intő példa mire vezet a liberális, követelményrendszert lebontó gondolkodás:
    Svédország. Úgy tíz éve mesélte egy kicsábított magyar orvos ismerősöm, hogy a követelmények nélküli svéd iskolarendszer, ahol nem adtak osztályzatot, nehogy gyermekecske harmatos lelkét megbántsák, évtizedek alatt kitermelt egy de facto analfabéta nebáncsvirág svéd nemzedéket és lám őt is azért csábították, hogy legyen szakember mégis.
    S eltelt egy évtized, s látszik is, hogy mire mentek: kitúrják az idegenek ezt a sok műveletlen nyafogógépet a saját hazájukból.
    Úgyhogy vissza a kemény poroszos iskolát, s akkor nálunk soha nem egy hegesztő miniszterelnök osztja azt az észt, amivel nem is rendelkezik.

    • Kara Kozgun

      Egyetlen tudás kell ostobám! Gondolkodni tudás! Lexikális tudás, seggtörlő papir! lásd, nyomtatott lexikon lap! Minden tudás számítógépen/interneten! Ha gondolkodni, összefüggéseket megtalálni-összekapcsolni nem tudsz saját véleményt nem alkotsz, hazugságot felismerni nem tudsz, vallási babonákat, politikai gazemberséget, beszopsz, szarvatlan marha vagy!

  3. Molnár József

    Nem tudom, hogy köztudott-e, de az agyondícsért Holland iskolarendszer, ahol nincs lógás, mert számonkérés sincs, nos ebben az országban úgy is lehet felsőfokú végzettséget szerezni, hogy nem kell vizsgázni.
    Elegendő az adott területen kifejtett társadalmi aktivitás.
    Igy már értem a kretén politikusaikat.

  4. Derszu Uzala

    Emlékszem valami tüncire,az egyik táblán az állt,hogy “Érzem,hogy butulok”.
    És tényleg! (Bár szerintem a “hülyülök” kifejezés megfelelőbb lett volna…)

  5. Valdorf módszer kéne, rajzolj le egy zsák krumplit, színezd ki a négyzetet a neked megfelelő színnel stb.

    • Vagy rajzolj egy vadkenderlevelet, színezd ki, majd 14 éves korodtól fogj hozzá a módszeres önmegvalósító öngyilkossághoz. Liberális 10 parancsolat. A jó durva anyjukat, azt!

  6. A matekhoz annyit, hogy a példák klf nehézségi fokúak, tehát, ha a könnyebbeket megoldotta, akkor legalább átment. A többi igaz.
    Aki nem terheli a gyerekeit, aki nem támaszt követelményeket, nem teremti meg a minimumot, hogy önfenntartó, önálló, művelt , és további műveltséget, szakmát szerezni képes emberként helyt tudjon állni az életben, az gyerekgyilkos‼️

  7. Az érettségi Soros-féle bevándorláspárti propaganda, be kell tiltani.

  8. Ma is beleborzongok,mikor elkezdtük.
    Mindenki még a jó tanulók is bele voltak mókorodva a ruhájukba. Aztán csak sikerült.
    Egy biztos,hogy stresszes,de azóta számtalan vizsgám volt,és aránylag könnyedén vettem őket.

  9. Nem vagyok egy zseni., de hülye sem .4 egész 5-ttel érettségiztem annak idején kb. 5 évvel ezeleőtt.Negyvenhat éves fejjel végeztem el a felsőfokú vasúttisztit szntén ilyen eredménnyel. Utálom a komcsikat , de V.I. Lenin megmondá : Ucsitsza , ucsitsza , ucsitsza. A gyengébbek kedvéért : tanulni, tanulni , tanulni.Különben hülye maradsz.

  10. Bocs a helyesírási hibákért , de felment bennem a pumpa.50 évvel ezelőtt.

  11. Ez csak a szokásos balliberó para meg meetoo meg túlérzékenység volt. A szokásos. A szokásos allergia melyet a valóság vált ki. A közösségi oldalak meg felerősítik azt. A modern kori boszorkányüldözés egy fellángolása. Sivalkodás, sírás.

    Viszont a gyerekeink felnőtté válásáért mi is felelősek vagyunk. Nem elég röhögni, a bőrünkre is megy. Tenni kell.

  12. Tóth Lajos Balázs

    Az érettségi koporsójába egy bizonyos Magyar Bálint nevű verte be az első szeget a kétszintű bevezetésével.
    A FIDESZ második győzelme után 2010-ben azonnal el kellett volna törölni, de pátyolgatjuk a mai napig.
    Ha az ifjúságot nem neveljük munkára, kitartásra, olyanná válik, mint a nyugat-európai vagy az amerikai, akik agysorvadásukban olyanokat találnak ki, mint a gender és az LMBTQ.
    Az élet célja a küzdés maga!

    • A libbantak bölcsészkedést csinálnak még a matekból is. Pedig a libbantak elvei állnak valójában bukásra.

      Mert például az az elv, hogy a gyerek x éves korig nem dolgozhat éppoly hülyeség mintha azt mondanám a gyereknek dolgoznia kell.

  13. A valóság nincs tekintettel az érzéseimre, tiltsák be a valóságot!

  14. Az írás mondanivalójával tökéletesen egyetértek, de azért megemlítem a magyar érettségit is. Sajnos ezúttal a szerzővel kapcsolatban. Idézet a cikkből: “… képesek-e vagyunk rá…”. Ugye világos, mit akartam mondani? Hagyjuk meg az ilyen fordulatokat (hibákat) az idióta ellenzéki képviselőknek!

  15. Ja, ,még akit érdekel: fredoneverything.org/the-intergalactic-poontang-and-klingon-university
    Halálra röhögtem magam.

  16. Kara Kozgun

    Gyávák Beléptetek a cenzúrázók táborába!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük