A „n” betűs szóval jelölhető leszbikus „nő” legendája

Bizonyára mindenki ismeri azt a klasszikus hetvenes évekbeli viccet, amelyben az amerikaiak kémet küldenek a Szovjetunióba, de az hiába próbál beilleszkedni a hétköznapi emberek közé, mindenki azonnal tudja, hogy ő amerikai kém. Végül valaki megmondja neki, hogy ennek az az oka, hogy ő néger.

Chicagóban az amerikai város történetében először fekete nőt választottak meg polgármesternek kedden. Lori Lightfoot nemcsak az első fekete, hanem az első nyíltan leszbikus nő is az Egyesült Államok harmadik legnagyobb városa élén.

Neki vajon mikor mondták meg, hogy néger, nő és nyíltan leszbikus?

Szórakoztató látni, ahogy Amerika kinyírja magát, csak az a kellemetlen, hogy az USA összeomlása egy több kilométer átmérőjű kisbolygó becsapódásával lesz egyenértékű a mi életünkre és túlélési esélyeinkre tett hatását tekintve.

A The West Wing (Az elnök emberei) című híres sorozatban, amely egyébként kiválóan mutatta be az akkori demokrata álomvilágot, még azelőtt, mielőtt az ultraliberálisok átvették volna a hatalmat a Demokrata Pártban, arról panaszkodott az egyik főszereplő karakter, hogy valami nem túl jelentős vezetői pozíció volt az apja álma egész életében, de mindig akadt egy leszbikus néger nő, akit kineveztek helyette. Ez kb. húsz éve volt, és én akkor hallottam először ezt a szókapcsolatot. És már akkor sem értettem.

Ugyanis akkoriban Magyarországon valami miatt még mindenkin lehetett látni, hogy néger-e, illetve nő-e, valamint az meg rohadtul nem érdekelt senkit, hogy kivel és hogyan szexel. Akkoriban már évtizedes élettapasztalatokkal rendelkeztem mind a szocializmus, mind a kapitalizmus tekintetében, de még mindig abban a hitben voltam, hogy az embereket alapvetően a következő okokból veszik fel egy munkahelyre: vagy mert képesek ellátni a feladatot, vagy mert rokonai a főnöknek, vagy mert szexelnek a döntéshozóval, esetleg az reméli, hogy szexelni fognak vele.  

Azt, hogy valaki néger, felettébb macerás letagadni, látszólag meg persze lehet nemet váltani, de genetikailag nem, és akkoriban azok, akiknek ilyen tüneteik voltak, még nem voltak büszkék magukra és otthon gyakoroltak. Ebből kifolyólag azt sem kellett kiírni senkire, hogy ő nő, mindenkin látszott. Én az életem jelentős részében az egészségügyben dolgoztam, rengeteg nőnemű főnököm volt, annyira, hogy máig az a fura nekem, ha a főnővér férfi és főápolónak hívják. Viszont, hála Istennek, az nem szokott megjelenni az újságban, hogy a Megyei Kórház sebészetén Kovács Lajos az új főnővér és ő az első férfi, aki ezt a posztot betölti. Legfeljebb az (fog majd), hogy a férfisoviniszta köcsög egy leszbikus transznéger nőt szorított ki ebből a „poziból” az elnyomás miatt.

De nekünk nem kellene eljutni a „fejlődésnek” ebbe az állapotába.

A leszbikus néger nő egy mesterséges alkotás, hiszen egyik tulajdonsága sem függ össze a másik kettővel, valamint a dolgok jelenlegi állása szerint csak a néger biztos, csak az van lehorgonyozva a valóságban, a dolgok jelenlegi állása szerint az sem sokáig. A nőség és a leszbikusság választás kérdése, habár a zakkant genderék szerint a nemi identitás vagy választható vagy független a biológiai tényektől, és ténykérdés, miként a homoszexualitás is, attól függően, hogy ötvenéves kövér nő éppen hol ütközik a valóságba, amikor húsz éves fiatal férfiként vannak követelései a többi emberrel szemben.

Chicagót egyébként Obama egykori kabinetfőnöke polgármesterelte idáig, aki egyébként ránéztére fehér férfinak tűnik, olyan sikerrel, hogy el sem mert indulni, és a független új polgármester, aki a Demokrata Párt balszélétől némileg balra található, a szavazatok háromnegyedét szerezte meg a korábbi polgármester protezsáltjával szemben.

Obama két, példátlanul sikertelen elnöki ciklust produkált, és egyre jobban balra vitte a Demokrata Pártot, mert egyedül a transzbudik és hasonló fontosságú kérdésekben tudott „eredményeket” felmutatni. Egyetlen pozitívum mondható el róla, hogy megakadályozta Clintonné (aki csak a bejáratott név miatt vállalta azt a megaláztatást, hogy a férje nevén politizál) elnökjelöltségét 2008-ban, és primitív ultraliberalizmusával és vidékellenességével 2016-ban is jól megbuktatta elnökjelöltként.

Persze Clintonné a saját jogán is ritka hülye volt, de igazából a nagyképűsége vitte a politikai sírba.

Neki is az volt az egyik legfőbb politikai tőkéje, hogy nő, de azt sajnos nem lehetett odaírni a jelzői közé, hogy néger és hogy leszbikus. A leszbikust gondolom Billre való tekintettel vetették el. Obama egyébként heteroszexuális néger férfi és az első félnéger elnök volt. Ugye mindenki érzi, hogy ennek mennyire nincs jelentősége annak a fényében, hogy mennyire félelmetesen alkalmatlan elnök volt és mennyivel rosszabb állapotban lévő Amerikát és világot hagyott maga után. Ne felejtsük el, hogy Trump csak hozzá képest és Clintonnéhoz képest szimpatikus.

Szóval Chicagóból „Chicagót” csinált (újra) egy fehér férfi (lusta vagyok utánanézni, hogy hetero-e) és egy ex-szövetségi ügyész, leszbikus néger nőre vár a feladat, hogy ezen változtasson.

Semmi sem lehetetlen, de szegény chicagói négerek nem sok esélyt adtak maguknak.