Az Ernst Röhm-emlékkamion a Pride-on

A liberálisok nácik elleni harca új irányt vett. A nácikat már a tagsági idő jóváírásával veszik át a liberális civil szervezetekbe. Sőt, a titkos köszöntésükkel együtt.

Röhm jó emlékezetben tartása egyébként két okból is teljesen liberalizmus kompatibilis. Ugyanis buzi volt a szentem, mint az állat, valamint a nemzetiszocializmusból a szocializmust vette inkább komolyan. A Führer ez utóbbi miatt nyuvasztatta meg, ami, most szólok, nehogy elmaradjon valahogy, Adolf bácsi kétségtelen liberalizmusára utal. Hiszen Röhm fiatal, első ránézésre is tiszta fajú árjának tűnő fiúkból álló legközvetlenebb környezete, a náci forradalom győzelme előtt és a konszolidációja után sem hagyott egyéb értelmezési lehetőséget. Vagyis a Führer is liberális volt. Meg antiszemita, kijött az arabokkal is, habár ez utóbbiakat a félreérthető „zománcozott majom” kifejezéssel volt szíves illetni, de az ilyen apróságokat egy igazi liberális megbocsátja egy másik, igaz, eddig félreértett liberálisnak. (Elnézést a nyakatekert fogalmazásért, de hajlamom van rá, valamint a cenzorok, se az emberek, se az MI-ik sem rendelkeznek semmiféle irónia és humorérzékkel.)

Tehát Hitler, miként Sztálin elvtárs is csupán eltorzította az eszmét, és csak azon vesztek össze annyira csúnyán, hogy melyikük torzítása győzedelmeskedjen. Azt egyébként tudjuk is, hogy a német kommunisták Sztálin parancsára harcoltak olyan elkeseredetten a nácik ellen, mert Sztálin jól tudta, hogy a NSDAP-ben nem tudna komoly befolyást szerezni, olyat semmiképpen, mint a kommunistáknál.

Pedig meg is beszélhették volna, ha mondjuk Heller Ágnes egyszerre hívja meg őket Spinoza házba.

Az SA, az SS és a Wermacht egyenruhák egyébként azóta is kedvelt kellékei LMBTQBDSM kultúra zártkorű közösségi rendezvényeinek, hiszen azokat Hugo Boss gyártotta és finomította olyan jól sikerültre. Egy újabb érdekes adat ugyebár. Arról nem is beszélve, hogy mind a náci, mind a liberális szubkultúrák halálosan gyűlölik a fehér, heteroszexuális, családban élő keresztény embereket. Vagy legalábbis ezt akarják most egymás támogatóinak bemagyarázni a náci és a liberális agytrösztök. Miután a dolog jellegéből adódóan a nácikkal kapcsolatban agytrösztről beszélni nagyon erősen a tudományos-fantasztikum világába tartozik, erős a gyanúnk, hogy az ötlet a liberális univerzumban született meg. Feltehetőleg a még éppen meg nem javult nácikok agyonverték az utolsó olyan liberálist, akinek még volt erkölcsi érzéke és még tudott hányni. Ezzel az aktussal aztán elhárult az utolsó akadály az akcionista elmebeteg csoportok egyesülése elől.

A mi feladatunk ebben a projektben az, hogy támogassuk az ellenzéki szavazók ismeretbővítését. Karlendítéssel üdvözöljük liberális barátainkat, meséljünk nekik Röhm néptárs és elvbarátainak tevékenységéről, abbeli buzgalmukról például, hogy a középosztály alsó tizedétől fölfelé minden egzisztenciát agyon akartak verni, és az ily módon „társadalmasított” vagyont, hasonlóan a zsidó vagyonhoz, maguk között tervezték szétosztani. Természetesen messzemenően igazságosan.

Érdemes lenne társadalmi vitát nyitni arról az égető kérdésről, hogy a liberális Hitlert Himmler és hasonló kétes egzisztenciák vették rá a Röhmmel való leszámolásra, magától eszébe sem jutott volna. Habár Himmlerben is meg lehetne találni a liberálist, ha nagyon akarjuk, de én most nem állok neki keresgélni.

Ráadásul a Jobbik liberalizálása orvosolhatja a haladó demokratikus pártok káderhiányát is.

Roy testvér például, a nyilvánosságra került hanganyagok alapján, kiváló szónok, csodás elemző, remek stratéga, gyakorlott a közelharcban. Ha ő szervezi a gigamegatünciket, róla joggal feltételezhető, hogy megtanítja szemet gyönyörködtetően menetelni a liberális ifjúságot és a harcias nyugdíjasokat.

Sajnos liberális barátainkról már tudjuk, hogy meglehetősen együgyűek, nem nyitottak az új ötletekre, ezért javaslom, hogy végezzük el helyettük a projektfejlesztés kreatív feladatát. Szerencsére Ernst Röhm halálának évfordulója, a 85., július elsejére esik, amely pont beleesik a sajnálatosan hónap rövidségű Pride programsorozatába. Tervezzük meg a kamiont, nyomtassunk Röhmös pólókat, és javasoljuk, hogy az eddig olyan csürhésen vonulgató szivárványosok büszkén meneteljenek végre, ahogy azt mozgalmuk jellege megköveteli.

A dolgot csak az verheti keresztbe, hogy a Jobbik, az illiberálisok ármánykodása következtében, oszlás közeli állapotban van. Ha az anyagi csőd szétzilálja ezt a csodás szervezetet, liberális barátainknak nem lesz honnan vérfrissülni, nem lesz kivel taktikailag együttműködni és nem lesz végül kivel egyesülni, hogy biztosan elérjék az öt százalékot 2022-ben.

Manapság már nem csak megalázó liberálisnak lenni, nem csak ciki liberálisnak lenni, nem csak perverz dolog liberálisnak lenni, hanem értelmetlen is. Elég belépni hozzá a Jobbik utódpártjába.

Névjavaslatom: Nemzetiliberális Munkáspárt. Lendít.

***

(A náci-liberális összefogás eme csodás jelképe Megadja Gábor fejéből pattant ki, de „elpazarolta” egy egyébként szintén kirívóan szellemes felsorolásban, amelyben eszközöket javasol az Entnazifizierung (nácitlanítás) új liberális projektje számára.)

Facebook hozzászólások

A szerző: Paranoid Android

Élek, ami egy droidtól szép. Remélek, ami optimizmusra vall, viszont idegen a karakteremtől. A jól kompenzált paranoia előny.

Ez is érdekelhet

A liberálisok szerint a jobboldaliak törvényen kívüliek, bármit meg lehet velünk tenni

Strache egykori osztrák alkancellár esete a vodkával és egyéb okosítóval, a nagy pénz ígéretével meg …

16 hozzászólás

  1. A Jobbik utódpártja a Mi Hazudunk, a társügynök Toroczkai vezetésével.

    • Nagy Leonard

      Ma már ne igyál többet !

    • Edmund Weeisemayer jelentése:1943 HIT LER Helytartója Sztálin helytartói elődje!
      1526 óta Magyarország sohasem volt önálló állam, még kevésbé önmagában zárt népi elem. Csak 1686-ban következett el Buda felszabadítása a törököktől, és Magyarország azután is többé-kevésbé valamiféle függőségi helyzetben volt 1918-ig. Sohasem volt kellő népi ereje és forradalmi lendülete, hogy önálló állammá váljon. Így az 1703–1711. évi, Rákóczi vezette forradalom is csak zendülés volt, nem alapvetően forradalom. Lázadtak és szabotáltak minden felsőbb hatalom ellen, mely az ország sorsát meghatározta. De ez mindenkor passzív rezisztenciában nyilvánult meg, kockázatmentes ellenállásban, amit felfuvalkodott szólamokkal lepleztek, és messzemenően kihasználták a más vérségi elemeket, azok magas teljesítőképességét és jobb adottságait. Magyarország részvétele az 1848–1849. évi eseményekben szintén csak úgy vált lehetségessé, hogy Bécs utat mutatott. Csak Ferenc József halála után lettek valamivel bátrabbak, de mielőtt Magyarország önállósításának útjára léptek volna, óvatosan kivárták, míg a birodalom összeomlása 1918-ban világosan láthatóvá vált, majd magukhoz ragadták azt, ami még megmaradt. Azóta létezik az úgynevezett magyar nemzet, és időközben bebizonyította, hogy nemzeti életre alkalmatlan, és az marad a jövőben is. Vezető rétegének folyamatosan negatív kiválasztása következtében törvényszerűen ahhoz a ponthoz kellett elérkeznie, ahol ma áll. Még az erőltetett elmagyarosítási folyamat sem tudott azon változtatni, hogy a 14 millió lakos közül csak mintegy 8 millió a magyar, és még azok számából is le kell vonni 2 és 1/2 milliót, mert azok más fajtájúak, és ezért állampolitikai szempontból megbízhatatlan elemek. A jelenlegi háború nagy világnézeti ellentéte természetszerűen Magyarországra is komoly terhelési próbát jelent nemzeti, fizikai és lelki szempontból egyaránt, és Magyarország mai helyzete bizonyítja, hogy a próbát nem állja. Annál groteszkebben hat, ha a birodalomtól való félelemből Kállay és társai készek arra, hogy Magyarországot kiszolgáltassák Anglia vagy Oroszország akaratának, és ugyanakkor azt állítják, hogy le kell küzdeni a nemzeti ellenzéket, mert az Magyarországot elárulja a birodalomnak. A félelem éppenséggel nem világnézet, mint azt egy ismert német tábornok megírta. De a félelem – hogy gyávaságról ne beszéljünk – alapvető vonás, amely a felelős magyar politikusokat és a magyar polgári tömegek nagy részét jellemzi.

  2. „zománcozott majom” 🙂
    Nem hallottam még. Köszönöm a vidám perceket.
    A gyobbik,meg vagy lendületesen megszűnik,1 milliárd adósságot hátrahagyva,mint az szdsz, (Áldott emlékű Csrurka úr még ebbe is beletalált) Vagy simára nyalja a Spinózisok ülepét. Az sem a túlélés záloga. 🙂

  3. csakafidesz

    Hiába no. A fasiszta, ha buzi akkor el van nézve neki párezer agyonvert, agyonlőtt ember. A buzi ma már a fasizmusért sem marasztalható le.. Ők lettek az érinthetetlen kaszt.

  4. Kultúra jeszty?

  5. Vigyázzatok, mert Roy testvér eszik egy kis bográcsot, és akkor leszámol mindenkivel!!4!

  6. Telitalálat! Nemzetiliberális Munkáspárt=Gyurcsánytól, Sneiderig!

  7. gyurcsányiviktor

    Hááát android, ez nem a csúcs-szereplésed volt …

  8. Tisztelettel megjegyezném, hogy a Náci Németország a szexuális devianciát táborozással jutalmazta, és a Hosszú kések éjszakája többek közt leszámolás a ferdékkel! Az újságíró úr nem volna baj, ha a történelmi tényeket nem ferdítené el. A hivatalos álláspont ,az árják szaporodását támogatta, a betegek, a buzik, kommunisták meg a zsidók, cigányok a táborokban a halálra dolgoztatást kaptak! Röhm az SA vezetője, Hitler régi támogatója, Himmler az SS vezetője és a fajelmélet egyik kitalálója, ezek hatalmi harca vezetett Röhm kivégzéséhez!

    • csakafidesz

      Nem. Röhm ezért volt Hitler útjában, mert az SA túl nagy önállóságot akart és csikart ki magának. Amig hatalomra juttatták Hitlert jók voltak. Utána nem akartak feltétel nélkül engedelmeskedni.

  9. Perverzió az erőszak előszobája. A szexualitás közel van a halálhoz is. A buzi a náci és a pedofil-ban sok a közös. A választóvíz az élet védelmében az érte hozott áldozatban a normalitásban vagy az élet kioltásában, lerohasztásban, kihasználásában az abnormalitásban van.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük