Mondj nemet a cenzúrára!


Most, hogy Németországban megvalósult az elképzelhetetlen és életbe lépett a legfontosabb polgári alapjogot, a szólás szabadságát durván korlátozó zsarnoki törvény, érdemes pár gondolatot fölvetni a magánbeszéd és a közbeszéd kapcsolatáról.

Kezdjük a tényekkel: Németországban január 1-től az úgynevezett közösségi oldalak, mint a Facebook, a Twitter, a Google közösségi szolgáltatásai, a YouTube, a Snapchat vagy az Instagram kötelesek egy napon belül reagálni a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos panaszokra. Az egyértelműen megítélhető esetekben egy napon belül kell törölniük a tiltott tartalmakat, a problémás, nehezen megítélhető tartalmaknál egy hét áll rendelkezésükre, hogy döntsenek. Amennyiben ezt a kötelezettségüket a közösségi oldalak üzemeltetői nem teljesítik, akár ötvenmillió eurós büntetés is várhat rájuk. A híradások szerint a Facebook több száz új alkalmazottat vett fel azért, hogy képesek legyenek kontrollálni a szövegeket.

Két szerep egyben: a bíró és az adminisztrátor!

És ezzel el is jutottunk az első problémához: honnan származik a belátása, még inkább honnan veszi a felhatalmazást ahhoz a közösségi oldal (adminisztrátora), hogy eldöntse egy szövegről, gyűlöletkeltő-e vagy sem? Mert egy bíró még csak-csak eldöntheti, ha beperelnek. Legalább is van ehhez a döntéshez közösségi-társadalmi felhatalmazása, tartozik az ítélethozatalhoz egy perrendtartás, néhány év jogi egyetem, pár évtized bírósági rutin, ja meg alkalmasint egy ügyvéd is, aki az én jogaimat, nem utolsó sorban a véleménynyilvánításhoz való jogomat, a lelkiismereti szabadságomat meg más efféle polgári jogaimat védi. És ezzel együtt persze védi a polgári demokráciát is az olyan beteg agresszióktól, mint amivel most éppen a német demokráciát puccsolta meg a maga politikai elitje.

Tényleg! Hogy jön már ahhoz egy adminisztrátor, hogy eldöntse, mi igaz és mi hamis, mi gyűlöletkeltés és mi egyszerű tényállítás…

Mondj nemet a cenzúrára!

A minap Puzsér Róbert azon kesergett, hogy „A Facebook a huszonegyedik századi nyilvánosság zsarnoki hajlamú, szörnyeteg cenzora. Írtam egy mocskolási útmutatót, amely segít az anyámba elküldeni engem mindazoknak, akik esetleg nem elégszenek meg a párszavas minősítésekkel. Két hét elteltével a Facebook törölte a bejegyzést, és az oldal adminisztrációját végző kollégámat harminc napra eltiltotta annak kezelésétől.” Majd hozzá tette: „A Facebook tevékenységét államilag kell szabályozni, döntéshozatalát átláthatóvá és fellebbezhetővé kell tenni.”

És, ha az előbb azt mondtam, hogy jön ahhoz egy adminisztrátor, hogy elbírálja az én szövegemet, akkor akár egyet is érthetnék az álbulvár megmondóemberrel, mégsem teszem. Most is téved, mint annyi hebehurgya következtetése során.

A közösségi oldalak ilyen jellegű döntéshozatalát ugyanis nem kell átláthatóvá és fellebbezhetővé tenni, hanem egyszerűen el kell tiltani a szolgáltatót mindenféle cenzúrázástól.

Ez a lehetőség homlokegyenest ellenkezője annak, mint, amit a németek képviselnek. Szerencsésen szemben áll azzal a felfogással, amely a parttalan (és persze megragadhatatlan) sérelem-élményre hivatkozva, lopakodva fosztja ki a demokráciát.

Magánbeszéd – közbeszéd

Téves és veszélyes ugyanis az a felfogás, amely szerint a közösségi médiumok a szó szoros értelmében médiumok volnának, s ennek megfelelően valamiféle sajtó-szabályozás alá kellene esniük. A valóságban a közösségi valamiféle átmenetet jelentenek a magánbeszéd és a nyilvánosság között.  De nem szétválaszthatatlan az a kettősség, amit képviselnek. A szolgáltató oldaláról természetesen minden közösségi médium sajtótermék, olyan eszköz, amelyeknek segítségével hirdetéseket juttathat el az olvasókhoz, s ezen keresztül bevétele keletkezik.

Az egyéni felhasználók oldaláról nézve azonban ugyanez a felület nem sajtótermék, hanem magánlevél.

Lássuk csak, mi például a Facebook küldetése!  Az elmúlt tíz évben az volt a célja, hogy minél több embert összekapcsoljon, ezzel pedig minél nyitottabb helyé tegyék a világot. 2017 júniusa óta az van a zászlóra tűzve: a közösségi hálózat célja, hogy erőt adjon az embereknek ahhoz, hogy közösségeket építsenek, és ezzel közelebb hozzák egymáshoz a világot. Márpedig a közösség – különösen az egyéni döntések sorával létrehozott közösség, mint amilyen egy baráti társaság, egy klub vagy egy facebook-csoport – bizonyosan magántermészetű jelenség.

Hogy ott miről beszélgetek, az a magánügyem.

Ismerőseim, barátaim, haverjaim az olvasói minden általam közzétett képnek vagy szövegnek, megjegyzésnek és kommentárnak. Ha nem tetszik, bárki megszakíthatja a posztolóval a kapcsolatot, törölheti, letilthatja, és soha többet nem fogja látni az üzeneteit. Ilyen egyszerű.

A tartalmakat fogyasztó és előállító (megosztó) felhasználók nem újságírók, nem szerkesztők, és nem is származik jövedelmük, vagy bármilyen nevesíthető előnyük a közösségi médiumok használatából.

Persze a közösségi oldalakon felbukkanó sajtótermékekre, reklámhordozókra, reklámokra stb. más szabályok vonatkozhatnak, de az rájuk is egészen biztos, hogy igaz: nem bírálhatja el egy adminisztrátor, hogy mit írjanak.

A magánlevelezéseinket meg végképp nem.

Sem az e-mail-szolgáltató, sem a hagyományos posta nem döntheti el, melyik levelet továbbítja és melyiket nem. Jól is néznénk ki, ha a levelezésünkről a levelek tartalma alapján döntene a szolgáltató! Jól, azaz pont úgy, ahogyan most a jobb sorsra nem érdemes németek kinéznek. Magánüzeneteik továbbítása attól függ, tetszik-e a szöveg egy adminisztrátornak, vagy nem.

Veszély és röhej

Hogy kerek legyen a kép, emlékezzünk meg itt arról a most nyilvánosságra került kutatásról, amely szerint a brit fiataloknak csak a 46, a németeknek 48 százaléka véli úgy, hogy minden körülmények között kell biztosítani az erőszakmentes szólásszabadságot. A Varkey Foundation felmérése 18 és 21 év közötti fiatalok preferenciáit vizsgálta, s ezeknek kevesebb, mint fele gondolja úgy, hogy a nem-erőszakos véleményünket akkor is ki lehet fejeznünk, ha az esetleg vallási, vagy etnikai kisebbségek számára offenzív lehet. Ilyen nyakatekert a megfogalmazás.

Gondolom, hogy az erőszakos vagy nevezzük nevén: a határozott vélemény kifejezését még kevesebben tartják fontosnak.

A megdöbbentő – és persze a szólásszabadság korlátozásának kényelmes ágyat vető – mutatókkal szemben a válaszadók 74 százalék úgy véli, egyenlő bánásmód illeti a transzneműeket és majdnem kétharmaduk támogatja az azonos neműek házasságát.

És így válik igazán tragikussá az európai fiatalok fejében bugyborékoló káosz. Mert míg a szólásszabadság a demokrácia alapja, addig a transzneműeknek (egy demokráciában) nem lehet olyan problémája, ami túllépne a nevetségesség határain.

Röhej.

Veszélyes röhej.


A szerző: Ratius

Ez is érdekelhet

A VAR csak tovább rombolta a focit! (Liverpool-Manchester City 1-1)

  Nem abban kívánok állást foglalni, hogy tizenegyes volt-e az az esemény, amelynek során egy City-játékos …

32 hozzászólás

  1. Ez a Mi Hazánk

    Két megjegyzés: bár az európai fiatalok nagy része telefonbaszó életképtelen agyhalott, semmi garancia nincs arra, hogy a 2/3-os buziházasságpártiság valós adat, nem kozmetikázott. Főleg, hogy valójában mindenki leszarja a buzik nyomorát, eleve életszerűtlen, hogy ez valakit érdekeljen és ezért megmozduljon.

    A másik: puzsérnak sem jut el az agyáig, nem nem szabályozni kéne a faszbúkot, hanem leszarni – nem olvasni, nem írogatni oda, felfogni, hogy ez egy magáncég szarja. Hogy a faszomba lehetne egy magáncég fogyatékos szar platformját államilag szabályozni, azaz államilag tiltani, hogy ne cenzúrázzon, hát hova a szólásszabadság, hülyebarmok? :DDDD

    EL KELL FELEJTENI A KÖZÖSSÉGI MOCSKOT, MERT MAGÁNCÉGEK MANIPULÁLNAK VELE.

    • FACEBBOOKRA MEGÍRTAM A VÉLEMÉNYEMET ,HOGY HA TÖBBSÉGBEN LESZNEK A MUSZLIMOK ,MI VÁR AKKOR EURÓPÁRA (?) ,ERRE LETILTOTT 30 NAPRA ,ÍRTA IS ,32-DIK NAPON ÍRTAM ,HOGY LETELT AZ ÁLTALUK KISZABOTT LETILTÁSOM MÁR 2NAPJA ,SUNYI ÉS GERINCTELEN FACEBOOK ISMÉT SZÁMOLNI KEZDTE A 30 NAPI LETILTÁSOMAT ,EMIATT AMI A FACEBOOK SZOLGÁLTATÁSA MINDENT TÖRÖLTEM ,CSAK EGY OLDALRA REAGÁLOK ÉS NAPI EGYSZER CSAK ,GYORSAN VÉGZEK EZZEL AZ EGY TEENDŐMMEL ÉS NEM IS KATTINTOK A FACEBOOK EZ OLDALÁN LÉVŐ HIRDETÉSEIRE ,AKI TEHETI LEGALÁBB ÍGY BLOKKOLJUK A GENNYGÓC FACEBOOK PROFITJÁT.

      • Aki egyszer feliratkozott a facebookra nem tudja törölni magát onnan. A gmail (gugli) levelezőfiókodat sem tudod töröltetni.

    • Az igaz, hogy feljelentők rendszere lett a facebook, s ezért nem érdemes oda bármit is beirni. De ők szolgáltatás, mint a telefon. Egy lépés, s magánbeszélgetését meg fogják szakítani, mondván, másokat sért, stb..gyülöl . Olyan alaptörvény kell, ahol az állam feladata lesz egy magyar facebook, közösségi oldal fenntartása, s ahol a tévé, a rádió, a net fegyver lesz. S a vásárló felelőssége, elzárja, vagy használja. S az lesz bűncselekmény, ha valaki követeli a másik tiltását, vagy tiltja azt..Vélemények alatt bárki bármit bármikor mondhat, irhat, gondolhat, vélekedhet, következmények nélkül. Ilyen törvény kell. s nincsen többé kúr a tórium, s moderáció, mert okafogyott lesz. A tévét zárja el, vagy dobja ki, aki veszélyesnek tartja, vagy ne vegye meg a számítógépet. De abba már ne szóljanak bele, ott ki mit néz s gondol, stb…

  2. Simlock Flags

    Németországban nem a szólásszabadságot korlátozzák, hanem a netes gyűlöletbeszédet. A gyűlöletbeszéd nem alapvető jog. Az állam vagy mint esetünkben a közösségi portálok üzemeltetői jogosan korlátozhatják az uszító, büntetőtörvénykönyv által is tiltott tartlamakat.

    • Paranoid Android

      Sokat nem értettél meg a szövegből.:)

    • Simlock Flags te sorosféreg az írásos szabad vélemény nyilvánítást is megsértette a te Merkelbandád ,tévében is le vannak tiltva ezek a személyek és az összes sajtóból és internetes oldalakról ,nagyon hasonlítasz Hitleredre és DDR-ES REZSIMIDHEZ , MERKELEDÉKHEZ.

    • Gáspár Anett

      Ki dönti el, hogy melyik mondat uszító?! TE?
      Ahhoz csak a bíróságnak van joga.

    • Papuskám mondd már mi az a gyűlöletbeszéd? Na de konkrétan! Meddig normális, honnan piszihiányos és mettől gyűlölet?

      • Én gyűlölöm azt, aki a gyűlöletbeszédről beszél. Ergó, mindent, ami a gyűlöletbeszéddel foglalkozik, azt le kell tiltani, mert bennem gyűlöletet kelt. Engem is le kel tiltani, mert gyűlöletet keltek magamban, magam ellen.

  3. Bocsi, de mostanság gyakrabban fogok „megszólalni”:
    Végül a szocializmus is a többség számára elfogadható jelszavakkal indult, csak mivel nem lehetett őket kritizálni, önmaguk paródiájába fordultak.
    A cenzúrának itt is ilyen hatása lesz.

    A bírósági döntés is irracionális, lásd pl Kocsi Máté esetét, ahol papír van róla, hogy a buzit nem szabad lebuzizni, a nembuzit meg szabad.
    Az adminisztrátori döntés meg még irracionálisabb, hiszen az is csak egy vélemény, még a bíró (ál)objektivitását sem éri el.

    • Ez tényleg király volt. Ha a buzit lebuzizod az sértő, ha a nem buzit buzizod le azt az illető vegye dicséretnek..

      • A logika a gyenge pontja libbantaknak. Ők árulásban, összeesküvésben, intrikában, „boszorkányüldözésben”, megvezetésben jók…

  4. Szép lassan az ellenvéleményt nevezik gyűlöletbeszédnek.

  5. Gáspár Anett

    A V4-eknek és társországaiknak szükségük van egy saját közösségi térre.

  6. A cenzoroknak felkészülésük során meg kell ismerkedniük Yossarian módszerével ( 22-es csapdája)

  7. fürgerókalábak

    Mostanában kezdtem el olvasni Udo Ulfkotte „Népnevelők” c. könyvét. Nagyon kemény… Alacsony vérnyomásban szevedőknek kifejezetten ajánlott.

  8. Csak a pontosság kedvéért: az nem cenzúra, ha egy cég feltételhez köti a szolgáltatásainak a használatát.

  9. Merkel nemcsak az NDK-ból jött, de vissza is hozta annak szellemiségét. Akkor és ott azt is feljegyezték rólad, hogy melyik rádiót hallgatod..
    Fizettem a pincérnél, benyúltam a pénztárcámba. Egyik oldalon az NDK-s a másikon a nyugati márka. Előveszek egy kék húszast, majd rájövök, hogy az DM (picit nagyobb) és a másik oldalról kiveszem a kék NDK húszast. A pincér felcsillanó szeméből kihunyt a fény, a reménység sugara. Amikor elment direkt összehasonlítottam a kettőt. A húszmárkáson -mindkettőn- Johann Wolfgang von Goethe szerepelt. A nyugatin a teljes neve, az NDK-s húszason csak Johann Wolfgang v. Goethe. (Ne már, hogy teljes mértékben kiírjunk egy nemesi „von”-t. De azért mégis jelezni kell egy v. -jelöléssel, hogy nem vagyunk teljesen hülyék és tudjuk ki volt Goethe.)
    Vajon a mostani „németek” unokái fogják-e tudni?

  10. Nem jön az adminisztrátor, hanem küldik.

  11. Hát akárkinek a halált nem kívánhatod, de ha Orbán halálát kívánod nagyobb betűkkel teszik közzé..

  12. Tessek, mai anyag igy nyomjak a Twitternel…
    https://www.youtube.com/watch?v=64gTjdUrDFQ

  13. Jaja komcsik is igy kezdtek.. eloszor csak a „fasisztakat” korlatoztak (azt ok mondtak meg ki a fasiszta amugy a nacik szellemeben), aztan mar nem csak korlatotak, hanem veset vertek, kormot teptek, akasztgattak, elobb mindenki mast utana mar egymast.

    • Tévedés: akasztással kezdtek (ld. 1919-es „trágyaköztársaság”), csak ezt követően volt elég a pofabefogáshoz az egyszerű „korlátozás”.

      • annak volt elofutara a Karolyi „nepkoztarsasag” ok kezdtek.

        • A károlyi,liberális volt,és a hadsereg feloszlatásával,megágyazott a környékbeli nincstelen országok területrablásának,valamint a károlyiékat követő diktatúrának.
          Nem volt célom,hogy leírjam,de muszáj. zsidó diktatúra volt. Vörös köntösben.

          • És nem különbözik a jelenlegi állapottól.
            Most a pénzükkel csinálják.

Hozzászólás a(z) Alexxx bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük