Hogy ne reklámozzunk áltényeket!

A vezető álhíroldalon, az Indexen egy remekbe szabott áltény-leleplezés volt szerda reggel a vezető blogposzt. Csak sajnos sem a szerző, sem az Index szerkesztője nem rendelkezik azzal az elemi szociológia tudással, ami ahhoz kell, hogy életképes hazugságokat gyárthassanak. Ez nem baj, de ha valaki elolvassa, még az a benyomása támadhat, hogy értelmes szöveget olvas. Vegyük sorra a szerző állításait:

„1. Mítosz: Ma már a fehérek váltak a gyűlöletbűncselekmények fő céltáblájává Amerikában.

Tény: A gyűlöletbűncselekmények áldozatai főleg feketék.”

A „gyűlöletbűncselekmény” fogalma a gondolatolvasás képességére épül. A liberálisok ugyanis képesek eldönteni, hogy Jim azért verte agyon Bill-t mert az néger és nem azért, mert bárkit agyonvert volna, aki szembejön, vagy mert nem tetszett Bill orcája. Hasonlóképpen képesek eldönteni, hogy Bill nem azért verte agyon Jimet, mert az fehér, hanem azért, mert az szembejött, illetve nem volt szimpatikus Billnek.

Az etnikainak tételezett konfliktusokat úgy tárgyalni, hogy abban nem szerepel a többi jelentős kisebbség és a vonatkozó keresztösszefüggések, nyilvánvalóan a tények kiemelése a környezetükből.

Az etnikumok közötti bűncselekmények tárgyalásakor talán nem ártana megnézni azt sem, hogy a bűncselekmények helyszínén milyen az etnikumok aránya. Színfehér és színnéger környezetben nyilván nehezebb a másik fajtát bántalmazni, illetve többet kell autózni a lehetőségért.

„2. Mítosz: A gyilkosság áldozatául esett fehérek többségét feketék ölik meg.

Tény: Tízből nyolc esetben a gyilkosság áldozatául esett fehér áldozatot fehér elkövető ölte meg.”

Először is nincs ilyen mítosz. Az a mítosz, hogy a szélsőjobbon van egy ilyen mítosz.

Ehhez a tényhez meg annyit, hogy ezek szerint a spanyolajkúak, meg senki más nem ölnek fehéreket, csak a feketék. Én ezt nem reklámoznám. Persze nem így van, de így sikerült leírnia a szerzőnek.

„3. Mítosz: A fehérek jóval gyakrabban esnek feketék által elkövetett bűncselekmény áldozatául, mint a feketék.

Tény: Feketék gyakrabban követnek el bizonyos erőszakos bűncselekményeket, de gyakrabban is válnak ezek áldozatává.”

A két mondat nem függ össze.

„4. Mítosz: Az emberek a politikai korrektség miatt alulbecslik a feketék arányát a bűnelkövetők között.

Tény: A fehérek gyakran túlbecsülik a feketék arányát a bűnelkövetők között, és ez visszahat az igazságszolgáltatási rendszerre.”

Ez a mítosz sem létezik. Az a tény létezik viszont, hogy a politikai korrektség miatt sok esetben hazudik a média akkor, ha az elkövető kisebbségi és az áldozat is az. Lásd azok a rendőrgyilkosságok, amikor a liberálisok által felhergelt feketék latin és indián származású rendőröket is megöltek.

A második mondat nem tartalmazza a két része közötti logikai kapcsolatot. Nem mintha a két mondat (mítosz-tény) között egyébként lenne összefüggés.

„5. Mítosz: A média a politikai korrektség miatt elhallgatja a feketék által elkövetett bűncselekményeket.

Tény: A média gyakrabban számol be a feketék által fehér áldozatokkal szemben elkövetett bűncselekményekről, mint ezeknek a bűncselekményeknek a valós aránya. „

Tipikus liberális hazugság, hogy összemossa a médiaemlítés tényét, annak kontextusával. Tehát fekete bűnelkövetők esetén, a rendőri intézkedéssel szemben felmerülő kritikákat is a „négerezéshez” számítják. A szerző egyébként folyamatosan összekeveri a feketék által a fehérek ellen elkövetett bűncselekményeket a feketék által általában elkövetett bűncselekményekkel.

Könnyű belátni, hogy milyen kellemetlen lenne a liberálisok számára, ha a média pontosan beszámolna arról, hogy mondjuk a feketék milyen arányban (és minek az arányában) és milyen bűncselekményeket követnek el az ázsiaiak és a hispánók, vagy a zsidók ellen.

„6. Mítosz: A feketék hajlamosabbak az erőszakra.

Tény: A kontextus sokat számít: nem a genetika termel ki több bűnözőt, hanem az eltérő társadalmi-gazdasági helyzet.”

Ez gyakorlatilag szósaláta.

Könnyű belátni, hogy az a tapasztalata a középosztálybeli fehéreknek, hogy bizonyos szituációkban a feketék veszélyesebbek, mint más etnikumhoz tartozók, statisztikailag bizonyosan igaz. Ebből semmiféle általánosítás nem következik, hacsak az nem, hogy a leggyorsabb rövidtávfutók mind feketék.

Nyilván nem genetikai okból, te barom liberális.

 

Mítosz a mítoszokról (Aristo)

Van egy olyan mítosz, mely szerint a jobboldali körökben mindenféle mítoszok keringenek a négerek magatartásáról. Nos, azt kell mondjam, ez egyszerűen nem igaz. A közkeletű vélemény, mítosz, ha tetszik, az – ezt pedig a fent kipécézett agyatlan tényhalmozás is bizonyítja – hogy a színesek a lakosságban képviselt százalékos arányukat messze meghaladó módon szerepelnek a bűnügyi statisztikákban. Kevésbé szofisztikáltan megfogalmazva: hajlamosabbak a bűnelkövetésre, mint a nem színesek. Ez azonban nem mítosz, hanem az amerikai – és az európai – rögvalóság. Ezt igazolja a bűnügyi statisztika valamint a börtönlakók színképelemzése is.

Hogy ennek okait aztán a génekben, a körülményekben, a társadalmi berendezkedésben keressük, az már messzemenően ízlés kérdése. Perdöntő bizonyíték ugyanis nem áll rendelkezésre. Véleményem szerint nem is állhat. Az említett tényezők ugyanis szoros összefüggésben állnak egymással és eldönthetetlen hogy melyik az ok és melyik az okozat. Így aztán az erről folytatott vita is tökéletesen felesleges.

Mert hát gondoljunk bele. Miért is keressük egy jelenség okait? Nyilván azért, hogy az okokat kiismerve változtatni legyünk képesek. Esetünkben ez azonban nem működhet. Mert mi van ha megállapítjuk, hogy például a gének az okai jelenségnek. Génkezeljük a négereket, mint a kukoricát? Na ugye.

Ha a körülményeket találjuk okként akkor mit tehetünk? Az adófizetők pénzén javítjuk a körülményeket? Ez ugye egyrészt az adófizetők ellenkezésébe ütközik – ők ugyanis valószínűleg úgy gondolják, hogy az ő pénzükért az ő körülményeiket kéne javítani – másrészt vajon meddig kell ezeket a körülményeket javítani? Saját palota, szolgahad minden négernek vajon elég? Attól megszelídül?

Ha társadalmi berendezkedés a ludas (tudják: az elnyomás) akkor mi a teendő? A Nagy Októberi Négerforradalom keretében átalakítjuk a társadalmat? Milyenné? Például: Minden hatalmat a négereknek! Ez jó ötletnek tűnik?

Régi dolog, az ellenség legyőzésének legegyszerűbb verbális módszere, ha feltételezünk valamit, mint az ellenség szándékát és bebizonyítjuk, hogy az nem valósult meg, tehát győztünk. A kérdés csak az: mire megyünk vele.

Statisztikát, az eredeti szándék szerint, azért készít valaki, hogy képet kapjon bizonyos dolgokról. Ez azonban mára messze nem igaz. Főleg azért készítenek és értelmeznek statisztikákat, hogy igazolják saját előfeltevéseiket.