Szabó Tímea, a birodalmi boszorkány

Szabó Tímeát előléptette a Szörnytanács: már nemcsak a trianoni, hanem a (harmadik) birodalmi boszorkány előnév viselésére is jogosult az azt igazoló diadémmal (és annak ékítményeivel, a stilizált korbácsokkal és a stilizált szélkerékről üzemelő villanyozó berendezésekkel együtt).

A kitüntetést indokló közlemény részletesen felsorolja mindazokat az érdemeket, amelyek alapján még senki nem kapott indokoltabban megbecsülést a demokrácia fővárosából.

A laudáció kiemeli Szabó Tímea függetlenségét, azt, hogy soha semmiféle kötődés, identitás, emberi érzelem, empátia nem gátolta meg abban, hogy a megbízói érdekeinek megfelelően dolgozzon.

Szabó Tímea felismerte azt a történelmi szükségszerűséget, hogy a független, önmaguk életét dirigáló országok léte ellentétes az Európai Parlament képviselőinek, a brüsszeli hivatalnokok és bürokraták érdekeivel.

Ez a hatalmas erő hajtja előre a történelmet, és ebbe a létsíkba csak az törekedhet, mint a mi Tímeánk is, aki megérti: az van, amit mondanak, és nincs semmi más.

Tímea soha nem ingott meg abban, hogy a saját és az őt támogatók karrierjét helyezze a legelőbbre. Kész volt messzire, Amerikába, Afganisztánba utazni, hogy tanuljon a demokráciáról és terjessze a demokráciát. Sosem ismert félelmet, amikor például Magyarországon a diktatúra sötétjében a mentelmi joga mögé bújva üvöltötte, vicsorogta és vinnyogta bele a kormánypárti képviselők arcába, hogy neki december elseje a szívének legkedvesebb ünnep, amikor az erdélyi románok, szászok, zsidók végre felszabadultak a magyar elnyomás alól.

Különösen nagyra tarja a Szörnytanács Szabó Tímea azon felvetését, miszerint szászok és zsidók szinte azért nincsenek már egyáltalán Erdélyben, mert élve a románoktól kapott szabadságukkal, elköltöztek onnan. A magyarok és a székelyek semmirevalóságát, teljes érzéketlenségét a szabadság irányába jól mutatja, hogy ezek az emberek foggal és körömmel ragaszkodnak ahhoz a földhöz, ami a románoké. A székelyek nem tudtak élni a szabadsággal, amit a románoktól kaptak, továbbra is jelenlétükkel zaklatják a román demokratákat.

Akik nagy, tiszteletreméltó nyugalommal tűrik a vegzálást. Megszokták már, hiszen a románokkal mindig úgy van, hogy amit a magukénak mondanak háromezer éve, arra mindig valaki más is azt mondja, hogy mindig is az övé volt. Ha Szabó Tímea nem volna, még a végén például kételkednénk a románok igazában.

Elena Ceaușescu óta nem volt olyan nő boszorkány, aki annyit tett volna a női egyenjogúságért, mint ő. Nevezett ugyanis teljes jogú társelnök, akarom mondani társdiktátor volt a párja mellett. Elena ráadásul pont ugyanúgy helyesen látta a magyarok szerepét Európában, a demokráciában, az európai demokráciában, az egykori román mintaállamban, amelyet mostanában sikerül csak újra felépítenie a szorgos román népnek, mint Tímea. A magyaroknak pont annyi jog jár az EU-ban, mint a magyaroknak Erdélyben. Ez egy teljesen jól működő gyakorlat, nem is kell rajta változtatni semmit.

És itt kell rátérnünk Szabó Tímea álláspontjára a vétójog tekintetében. Hihetetlen, hogy Tímea a maga agyából kiindulva mindig pont azon az állásponton van, mint az EP baloldali pártjai. Hogy lehet valakinek ilyen ütemérzéke, ilyen kifinomult politikai hallása, hogy lehet valaki ennyire korszerű? Hiába, az új, liberális ember ilyen, integer része a nagy egésznek, olyan, aki teljesen magától gondolja azt, amit gondolni kell. Sztálin elvtársnak, Hruscsov elvtársnak és a többi nagy humanistának mind könnybe lábadna a szeme, ha ezt látná. A világ még nem érett meg az olyan nagy haladókra, mint amilyenek ők voltak, kudarcba fulladt a kísérletük a kommunista embertípus előállítására vonatkozóan, de a történelem most kárpótolta őket Tímea személyével.

Tímea Ukrajna nagy barátja, az ukrán nép elkötelezett rajongója, a jelenlegi hiperdemokratikus ukrán kormányzat gyakorlatának értő ismerője és kész mindent megtenni, hogy az ukrán gyakorlatot Magyarországon is szárba szökkentse. Tímeától is tudjuk, hogy Ukrajna azonnali NATO- és EU-tagsága lehetővé tenné, hogy az ukránok hatékonyan használhassák fel azokat a forrásokat is, amiket a kisebb országok nem is akarnak nekik odaadni.

Ezt egyedül a magyar illiberális rezsim akadályozza meg. Ukrajnában nemcsak az oroszok, hanem az illiberalizmus ellen is folyik a harc, és az majdnem fontosabb is, mint az oroszok kiirtása. Az illiberalizmus a fő ellenség, amit jelenleg az a velejéig antidemokratikus gyakorlat testesít meg, hogy bizonyos kérdésekben még Magyarország dönthet a saját sorsáról. Egészen elképesztően antidemokratikus, hogy például a háború, a hitelfelvétel, a gyereknevelési elvek, a kereszténység és a húsevés betiltása és még számtalan fontos kérdésben Magyarország választott képviselői nemcsak szót kapnak, sőt, néhol még az interneten meg a médiában is megjelenhet a véleményük, hanem saját magukra nézve döntést hozhatnak és megvétózhatják a közösség határozatait, amit Brüsszelben a megfelelő emberek már meghoztak.

Szabó Tímea az egyedüli helyes nézetet képviseli, hogy Magyarország és minden más kis ország is, aki nem Németország és Franciaország (vagy azok közvetlen samesza, mint például Hollandia vagy Belgium), valamint a tökéletesség végső őre, az Amerikai Egyesült Államok, sőt, ő leginkább, annak nem szabad semmiféle beleszólást engedni a saját életének alakításába.

A vétójog ugyanis korlátozza az előbbiek és Brüsszel szabadságát. Már elvi alapon is elképesztő, hogy az Európai Bizottság és különösen az Európai Parlament vagy bármilyen civil szervezet, NGO szabadságát, sőt, omnipotenciáját például egy közép-európai ország választott kormánya csak úgy korlátozhatja.

Ha Magyarországot betiltják, abból majd tanul a többi is.

Szembe kell nézniük nekik is azzal a rémisztő lehetőséggel, hogy Szabó Tímea isteni sugallatra újra országot vált és másutt kezd el dolgozni a brüsszeli elit, akarom mondani, az Egyesült Államok teljes döntési szabadságáért.

Szabó Tímea tehát minden tiszteletet megérdemel bátor kiállásáért, hiszen látható, hogy miket kell elszenvednie csak azért, mert azt követeli, hogy Magyarország minden jogát és pénzét el kell venni az EU-ban. Annyira szörnyű a helyzet, hogy ilyen blogbejegyzéseket írnak róla, mint ez.

(És a szokásos játék: melyek azok a förtelmek, amelyek a fenti szövegben fikcióknak minősíthetők? A helyes megfejtők között Szabó Tímea összes parlamenti felszólalásának videóját sorsoljuk ki, a hozzá tartozó lekötöző eszközökkel együtt.)