Perverz elmebetegek akcióban

A kora reggeli órákban az Index vezető anyaga volt a „17 tű volt az izmaimban, véreztem, sírtam, és akkor jött a sokkolóval” című írás, amelyet a Szalai nevű „újságíró” jegyzett. A világmindenségben nincs elég elektron, amely elég lenne az idézőjelekhez, ami ehhez az újságíróhoz dukálna.

Barátunk ugyanis a II. Magyar BDSM konferenciára látogatott el, annak szellemében, hogy az emberi önkiteljesedés eme nemes ágát reklámozza a szexuális életükkel nem elégedett olvasók közt. Csak egy-két sort idéznék a műből, mert ez az írás nem hánytatószer, de van ilyen mellékhatása. Habár lehet, hogy eredetileg is hánytatószernek készült, ki tudja ezt a liberálisoknál? Íme az egyik: „Mármint, hogy kicsit rázzon is az a vasrúd a pöcsében.”

Kell még valamit mondanom Ildikó?

Az egész írás csöpög attól az elmebajos perverz igyekezettől, hogy a szadizmust és a mazochizmust a normalitás részének fogadtassa el. Azt akarja velünk elhitetni, hogy ezek az emberek ettől boldogok, ez kell nekik a személyes teljességük megéléséhez, ez a szabadságuk része. Ezek az emberek nagyon betegek, de az újságíró még sokkal betegebb, a szerkesztőjével (ha van egyáltalán ilyen az Indexnél) együtt. Ugyanis előbbi a személyes döbbenetét és undorát rejtegetve igyekszik megfelelni az ideológiának, annak, hogy mindezt úgy mutassa be, mintha nem szerencsétlen elmebetegek szenvedését látná, amit egymásnak és maguknak okoznak, hanem valami olyasmit, ami természetes. Az utóbbi meg megjelenteti.

Tudom, ez a liberális univerzum elmebetegjeinek felfoghatatlan, de nem attól vagyunk emberek, hogy mindent megteszünk, ami eszünkbe jut, hanem attól, hogy képesek vagyunk határokat állítani magunk köré.

Természetesen szerzőnk politizál is egy kicsit, megemlíti, hogy rokona szexshopos tapasztalatai alapján ismert politikusok is BDSM (érdekes, önöknek sincs szexshopos rokona?). Aztán: „A rómaiak még a szopást is különösen undorítónak tartották, de még híresebb, ahogy Chaplinnek is felrótták, hogy különösen beteges perverziót, orális szexet kért a feleségétől.”

Figyeljük meg, ahogy finoman egyenlőségjelet tesz a bekapás és a leharapás közé. Egyébként ez a tipikus liberális gondolkodás. Ha egy lyukba szabad, akkor az összesbe is, de lehet új lyukat is csinálni. Aztán már kötelező új lyukat csinálni, kötelező is élvezni, akkor is ha fáj. Képtelenek megérteni, hogy vannak határok, hogy azért létezünk, mert vannak határaink.

A normális embereknek is vannak érdekes vágyaik, de ők attól normálisak, hogy képesek felismerni, hogy a vágyaik és azok megvalósítása milyen hatással vannak a többi emberre.

Vagy például a gyerekekre.

Nem szeretem az összeesküvés elméleteket, mert általában a hülyeség elégséges magyarázat szokott lenni a dolgok nagy részére. De most már kezdek arra gyanakodni, hogy itt szervezett folyamat zajlik, amelynek keretében bizonyos elmebeteg szexuális bűnözők és azok csoportjai, a szubkultúráikat, az elérhető áldozatok számának bővítése érdekében, ki akarják hozni a fényre és meg akarják szerezni a jogot arra, hogy a gyermekeket befolyásolhassák az óvodától kezdve. Gyakorlatilag egy nagy léptékű pedofil bűncselekmény sorozat felépítése zajlik, amelyben a liberalizmus és a gender-elmélet örve alatt, az elmebeteg perverzek számára könnyen elérhető szerencsétlen, szexuálisan könnyen befolyásolható embereket akarnak „kinevelni”.

Azzal ugyanis, hogy a női és a férfi nemi identitást megsemmisítik, az áldozatok még nem veszítik el a szexuális energiáikat, azok az energiák megmaradnak és könnyen becsatornázhatóak az oktatás és a tömegkommunikáció manipulálásával a perverz elmebetegek szexuális igényeinek megfelelően.

Azt gondolom egyébként, hogy a mára már ocsmány kontextusokba került LMBTQ+ kifejezés mögött megjelenő emberek jelentős része tisztában van vele, hogy ő nem normális. Avval is tisztában van azonban, hogy ezzel a szerencsétlenségével együtt kell élnie, és nem megoldás számára a normalitás definíciójának korlátlan kiterjesztése vagy annak lerombolása. Minden ezeknek az embereknek a lelkében dől el, hajlandóak-e megbékélni a sorsukkal, vagy minden energiájukat arra fordítják, hogy bosszút álljanak a normális (átlagos) többségen, elpusztítva azok világát, belőlük is szerencsétlen perverzet csináljanak.

A folyamat legvégén vagyunk. Itt az ideje annak, hogy mi normálisak és azok is akik tudják mi a normális, képesek legyenek összefogni és felszámolni a szexuális szélsőségesek világátalakító offenzíváját. Ne engedjük meg, hogy minden egyedi elmebaj, szexuális szélsőség új szexuális nem megalkotásának alapja lehessen. Ne engedjük be ezeket az elmebetegeket az oktatásba (mint ahogy az már nyugaton napi gyakorlat), ne engedjük be őket a nyilvánosságba sem.

Húzzuk meg végre újra a világos határokat!