Meghalt a Chandler! A Szabó Tímea meg is siratta!

Ezt a traumát még feldolgoztam volna valahogy, de azt, hogy ezen esemény következtében Szabó Tímea a saját bevallása szerint elsírta magát, na azt már nem viselte el a szervezetem. Erről persze nem kellene tudnom, de nevezett ezt szükségesnek érezte kiposztolni a Facebookra.

Persze én vagyok a hülye, hogy van Facebookom, de manapság a közösségi média a környezet része, levegő nélkül sem lehet élni. Tehát nem azért nézem a Facebookot, mert bármilyen összefüggés mentén szükségesnek érezném azt, hogy mindenféle emberek haláláról realtimeban értesüljek, hanem azért, mert arról viszont, nyilván perverzióból, hogy az ellenzéki politikusok éppen melyik dühöngési fázisban vannak éppen, túlélési okokból értesülni szeretnék.

A Jóbarátok nevű sorozat, amelynek karaktere volt a Bing, egyike annak a kb tíz sorozatnak, amit a kilencvenes évek óta rendesen végignéztem. Beleértve a minisorozatokat is, amelyikből az egyik lengyel. A Binget igazából nem tudom elválasztani attól a színésztől, aki játszta (nem elírás, modorosság), illetve fordítva. A Bingről azt tudom, ami a sorozatban kiderült róla, a színészről meg semmit. Az ugyanis nem információ itt Magyarországon, hogy egy Amerikában élő színészről mit ír a sajtó és mit dob elém az internet. Nem szoktam kötődni sorozatkarakterekhez és az őket játszó színészekhez sem. A Tenkes kapitányát, a Stirlicet (A tavasz 17 pillanata), meg a Tüskevárt néztem végig annak idején, de az tuti, hogy Bánhidi Lászlót már akkor is meg tudtam különböztetni a Matula bácsitól. A Dexterből csak két évadot bírtam végignézni, pedig a Dextert csipáztam, a doktor Housenak máig nem tudom mi lett a vége, a Mentalista utolsó évadát is meg kellene néznem egyszer, meg azt a hat-hét epizódot a Big Bang theoryból, ami a végéből kimaradt. Aztán vége is. Ezen logika alapján elég sok színész egészségéért kellene aggódnom és elég sokat kellene megsiratnom, amikor felőrli őket a showbusiness vagy az idő.

Ha Szabó Tímea létezésének szomorú ténye a tudatomba türemkedik, mindig eszelős vágyat érzek, hogy lemenjek kutyába. Ezért kezdjük azzal, hogy miután elég sok százezren halnak meg rendszeresen a Földtányéron, mostanában például lemészárolódás útján a szokásosnál is többen, talán azokat kellene megsiratni és nem olyan színészeket, akik végigkokszolták az életüket. Kedveltem a Binget, a Perry jó színész volt, aki egy millát kapott dollárban epizódonként az utolsó évadokban, kb volt 22 rész. Nem az álommelóm a sorozatszínészet, de azért ennél sokkal jobban is rá lehet pacsálni.

Sajnálom persze, ezek se fognak tehát újra összeállni, mint a Beatles, de elemzésért az a kérdéskör kiált, hogy a Tímea miért sírt, vagy miért érezte annak szükségét, hogy ilyesmit hazudjon ki a Facebookra. A konyhapszichológia egyik előnye, hogy nem kell kedvesnek lenni az alanyhoz, már terápiás sikerként lehet elkönyvelni azt, ha a delikvens a terápia miatt sír és nem az alapdefektje okán. Nekem mondjuk mindegy, ha a Tímea sír, de akkor legalább addig ameddig hüppög, nem ér rá gonosznak lenni.

Nem szeretem a Tímeát, rémülettel tölt el, hogy ilyen lények létezhetnek, a teremtés értelmes voltát teszi kérdésessé a jelenség maga. Nem teszi könnyebbé a helyzetemet az a gondolat, hogy sírásképes, ezt nem feltételeztem róla. A gonoszok és a hazugok miért sírhatnak? Na de hagyjuk, nem az univerzumot óhajtom számonkérni, hanem azt a jelenséget, hogy Tímea érzelmeket tulajdonít magának vagy embervolta bizonyítása érdekében hazudja a köz számára ezeket az érzelmeket. Persze egy másik kontinensen élő ember szeretése, illetve a balsorsa feletti sopánkodás a legolcsóbb érzelem, szegény Bing bizonyosan nem a Tímea miatt lett szeretethiányos. A tudatzavar hiányának jeleként nem kérdezem meg, hogy hol volt az események idején a Mónika? Tímeában jelentős mennyiségű elfojtott, vagy inkább megfojtott érzelem lehet, és talán szellemként ezek difundálnak ki belőle, ha szembesül a mulandósággal, illetve azzal, hogy örömtelen kamaszkorában hozzá is a Jóbarátok karakterei álltak a legközelebb. Mondjuk, ha véletlenül a Szex és New York valamelyik szereplőjét szólítaná magához az úr, akkor is értesülhetnénk ezen a csatornán ilyen pszeudo érzelmi működésekről.

De szerintem lényegileg hazudik, sem az afgánok, sem nekünk nem sikerült bebizonyítania, hogy vannak olyan érzelmei, amelyeket nem kell gyógyszeresen elnyomni ahhoz, hogy szabadon közöttünk járkálhasson. Az emberi oldalát akarta megmutatni, mert nyilvánvalóan rászorul ilyen mutogatásra. De tanulnunk kellene a bajából. Ne kerüljünk érzelmi viszonyba sorozatkarakterekkel, illetve az őket játszó színészekkel, akikkel semmiféle viszonyba nem keveredtünk sohasem. Ez az érzelemhasználat ugyanis nem pótszer, hanem helyettesítő eszköz, arra szolgál, hogy ne kelljen valódi emberekkel kapcsolatban érzéseket táplálni. A guminő, vagy a műbráner lelki megfelelője, csak kevésbé elegáns. Az meg különösen veszélyes, ha egy politikusnak vannak ilyen lelki defektjei, ugyanis akkor a választókra is csak karakterekként gondol, akiknek meg lehet írni az életét, az érzéseit, illetve ki lehet őket írni a sorozatból. Tímea egyébként azért olyan rettenetesen frusztrált, mert állandó félelemben él, tudat alatt azt érzi, hogy ő is csak egy politikai sorozat átlagos szereplője és bármikor kiírhatják a nagy vízen túl a producerek parancsára a sorozatból. Na meg persze sehogy sem érti, hogy miért egy ennyire undorító szerepre castingolták.

És természetesen Matthew Perrytől és Chandler Bingtől is elnézést és bocsánatot kérek, hogy egy ilyen Szabó Tímea-féle dilettáns negatív karakterrel voltam kénytelen egy környezetben emlékezni rájuk.

Vezető kép: MTI/AP/Matt Sayles