A bácsinéninek kémnek tetszik lenni?


A világ átalakul. Régen a kémek rejtőzni igyekeztek a világ elől, ma büszkék rá, hogy milyen ügyesen vesznek részt az ügyek intézésében. Amerika nagy újítása, valljuk meg, hogy az ügynökei már nem fedésben, hanem a nyilvánosság kontrollja mellett végzik a világjobbító küldetéseik aprómunkáját.

Aki például Magyarországon az ellenzékre szavaz, az pontosan tudja, hogy elkötelezett atlantistákra szavaz, akik nemcsak személyükben tökéletesek, mint Karácsony Gergely vagy Márki-Zay Péter, hanem sikeresen azonosultak egy tökéletes ország értékrendjével is, illetve az Amerikai Egyesült Államok alkotmányával.

Ezek a nagyszerű emberek pedig miért ne fogadhatnának el pénzt bárkitől? Ezek az emberek annyira profik, hogyha például egészen véletlenül Kínától vagy Oroszországtól kapnának pénzt, akkor azt is bizonyosan az amerikai érdekeknek megfelelően használnák fel. Mondjuk azért az egy érdekes kérdés, hogy azt a nagyon bő három milliárdot, amit konkrétan 11 becsületes mikroadományozó amerikaitól kaptak februárban és márciusban, miért nem az amerikai érdekeknek megfelelően költötték el?

Megmagyarázom. A felületes szemlélő akár azt is gondolhatná, hogy Amerika érdeke Magyarországon Karácsony Diszlexiás Gergely vagy esetleg Márki-Zay Összevisszabeszélő Péter miniszterelnöksége volt tavasszal. Ha már Dobrev Kommunista Klára miniszterelnökségére annak korábbi kiváló orosz kapcsolatai miatt nem is tudták rászánni magukat. De mi van akkor, ha az amerikaiak nem hülyék? Azért erre is van némi esély, lássuk be. Mi van akkor, ha Bajnai Szakember Gordon a pénzt az utasításoknak megfelelően, azokat pontosan betartva használta fel? Az ember megborzong erre a lehetőségre. Mi van, ha ez az egész manőver nem szólt másról, mint arról, hogy legalább Magyarországon működőképes kormányzat maradjon, ha már Németországban például nem sikerült ilyet gründolni? Javíthatatlanul optimisták lennénk persze, ha komolyan vennénk egy ilyen forgatókönyvet. Sajnos a valóság ennél fájóbb.

Először is persze szeretném megkérni a néniket és a bácsikat, illetve különösen azokat, akik nem esnek ebbe a két kategóriába és jelentős szerepet játszanak az amerikai politika alakításában, hogy ne haragudjanak Geriékre, még Szabó Langley Tímeára se (mert ő szerintem még őket is kibírhatatlanul idegesíti), hogy nem sikerült nekik hatékonyan felhasználni az amerikai adófizetők pénzét.

Pedig a félsiker már megvolt, a magyarországi választók egy nem jelentéktelen részének már sikerült beadni, hogy a külföldről finanszírozott NGO-k, „civil” szervezetek minden olyan kérdésben ügydöntő hatáskörrel rendelkeznek, amelyeket egyébként az alaptörvény nevű érdektelen iromány az országgyűlés és a kormány hatáskörébe rendel. Ha tetszettek figyelni, az Európai Bizottság sem csinál mást, mint olyan, az Európai Parlament által megszavazott jelentések alapján vegzál minket, amelyet civil szervezetek állítottak össze.

Évtizedek alatt szoktuk meg, hogy mindenféle külföldi, meg külföldről finanszírozott akármicsodák ugatnak bele az ország ügyeibe. Miért csodálkozunk azon, hogy az ellenzéki pártok is külföldi tőkét vonnak be? A politikai programjukat a magyar liberálisok és baloldaliak mindig is külföldön vásárolták. Szeretnék emlékeztetni arra mindenkit, hogy a nagyhatalmak mindig is jót akartak nekünk. Az oszmán birodalom, az osztrák császárság, az orosz birodalom, a német császárság, a brit birodalom, a harmadik birodalom, a Szovjetunió mind-mind a legcsodálatosabb jótéteményekkel ajándékozott meg bennünket. Negyvenmilliós, 325 ezer négyzetkilométeres ország lennénk, mindenféle nemzetiségi problémával, ha az USA lelkes közreműködésével is például nem helyezik át ezt a teljes problémát a rugalmasabb lélekkel bíró környező országokba 1920-ban. Ha ebből nem nyilvánvaló, hogy az USA külügyminisztériuma csak jót akar nekünk, akkor nem tudom, mit kellene még csinálniuk, hogy feltétel nélkül szeretni tudjuk őket.

Tehát teljesen nyilvánvaló, hogy nincs semmi probléma azzal, hogy bő három milliárd forintnyi dollárka landolt az ellenzéki kampány közvetlen környezetében.

Baráti pénz, csak a magyar emberek iránti őszinte aggódás motiválta az adakozókat. Kétszer ad, aki gyorsan ad, és amikor kellett, ezek az emberek olyan gyorsak voltak, amennyire csak lehetséges, hamarabb ért ez a pénz Magyarországra, mint a katonai segélyek Ukrajnába. Mondjuk hamarabb is tűnt el és kevésbé is látszik a hatása, de mint mindenki tudja, Magyarországon nagy a korrupció. Vagy esetleg orosz ügynökök épültek be az ellenzékbe és ők zavarták meg a kampánygépezetet, mint az USA-ban, amikor az a csúnya Trump legyőzte orosz segítséggel a szegény Hillaryt.

Nem is értem, miért nem nyomják jobban ezt az orosz vonalat, szerintem az amerikaiak se, csak arra tudok gondolni, hogy a helyi orosz rezidens megtiltotta nekik.

Mert ezek a szemét oroszok annyira rohadtak, hogy titokban végzik a titkosszolgálati tevékenységet. Ha valakinek ez nem elég a nyugati demokráciák felsőbbrendűségének bizonyítására, akkor azt igazán nem tudom, mivel lehetne meggyőzni.

Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu


A szerző: Paranoid Android

Élek, ami egy droidtól szép. Remélek, ami optimizmusra vall, viszont idegen a karakteremtől. A jól kompenzált paranoia előny.

Ez is érdekelhet

„De a látszatok füstje a szemedbe mar, és feldönt”, de úgy látszik lehet szeretni az unokázós csalókat is

  Az idézet a Rolls Frakció „Mitől megy a villamos” című számából van. A Rolls frakció …

6 hozzászólás

  1. Alvarez Lopez Havanmit

    Azt, hogy az amerikaiak mit akartak, nem tudom.
    A mai Magyarországon, a világ legjobb dolga, ellenzéki parlamenti képviselőnek lenni.
    Nem kéri számon őket senki, azt mondanak amit akarnak, érdemi javaslataik nincsenek az éppen bírált előterjesztés helyett!
    A zsozsó meg dől.
    A problémák kezelése – jól, rosszul – a kormány dolga.
    Szerintük persze nem jól. Miért is?
    Csak! Mert mi aszngyuk!

    • Én tudom. Nem szeretik az ellenpéldát. Felhoznék egy párhuzamot. Ha anno minden ország kommunista tervgazdálkodást folytatott volna, akkor a kommunisták mondhatták volna, hogy a válság nem a rossz rendszer okozata, hanem elkerülhetetlen természeti csapás. Ám mivel rá lehtett mutatni, hogy vannak jobban működő gazdasági rendszerek a világban, így ezt nem mondhatták.

      Hasonlóan, tulajdonképpen mi vagyunk az az ország, amilyent a liberálisok eredetileg akartak, ha nem bolondultak volna meg. Az az ország, ahol nem lövi szét a buzibárt egy muszlim, például, mint Norvégiában. Ahol nem támadnak meg valakit azért az utcán, mert sábeszdeklit visel, mint például Berlinben. https://www.timesofisrael.com/israeli-professor-attacked-by-palestinian-in-germany/ Vagy ahol nem öntik le savval a leszbikus képviselőt a prájdon, mint Ausztriában… a támadót nem fogták el, de a savas támadás mint módszer Iránra, Bangladesre és Indiára jellemző… európai embernek ilyesmi nem jut az eszébe…

  2. Ezek folyamatosan idegen ügyet szolgálnak, idegen pénzen akarnak hatalomra jutni.
    Szaremberek kivétel nélkül mind.
    És a kérdés: milyenek azok akik ezeket támogatják?!

  3. Alapvetés: Megérkezett a csodás pénzeső is. Csodás, mert jó nagy volt és csak jó kicsi helyre zuhogott. A kormányváltás meg biza’ nem jött össze! Sőt! Évszázados zakó lett belőle.

    Zavaró körülmény: Világszokás szerint garantáltan sokan mosatlan praclikkal is bele-bele nyúlkáltak ebbe a mézes bödönbe.

    Namármost: Előbb-utóbb a gazdik a méretes bukta láttán rovancsot rendelnek el és akkor megindul majd a tömeges pironkodás, hogy a nyuszi elvitte meg a Jehova magához szólította. Egy siker esetén ui. a zabrálás bocsánatos bűnné szelídül. „Kell szegénykéknek egy kis ZSP!” – mondaná az Úr.

    Konklúzió: Én meg, mint egy utolsó görény csak erre a ritkításra várok. Ki, mikor s hogyan hagyja el a pódiumot? Akár a világit is.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük