Ellenzéki álláspont: Orbán Viktor a lélegzésével kivonja az oxigént a levegőből

Minden nyáron, a politikai uborkaszezon alatt, amikor úgyis szabadságon van az ember, megélheti azt a csodát, hogy nem kerül a tudatába, mit is csinál az ellenzék. Azok az ellenzéki politikusok, nem lévén saját életük, örömeik, hobbijuk, olyan szeretteik, akiket egy kicsit is boldogabbá akarnak tenni, viszont már sok-sok éve nyáron is nyomják fullba a kretént. Ezért is gyűlöljük őket, de idén nyáron különösen hülyék.

Félreértések elkerülése végett szeretném kijelenteni, hogy eleve nem ellenzem egy kompetens parlamenti, esetleg parlamenten kívüli ellenzék létezését. A demokrácia egyik bájos szokása lehetne, hogy az átlag szavazó számára nem eleve kizárt, hogy egy másik pártra szavazzon. Nem normális az, ha akkora a világnézeti különbség a kormánypártok és az ellenzék között, hogy csak az választ el minket a polgárháborútól, hogy mi jobberek nem vagyunk elmebeteg gyilkosok, míg az ellenzékiek külföldi csapatok támogatása nélkül gyávák, mint a fene.

A magyar politikai helyzet ellenzéki szemszögből olyan, mintha a nagy nevekből álló matematika tanszék dyscalculiás takarítója arról álmodozna, hogy majd ő lesz a tanszékvezető főprofesszor. Mondjuk a nevezett csávó, pont ismertem, simán összeadta a jelenlétemben a hat feles és négy sör árát, mert titokzatos módon elmúlt ez az állapota, ha nem számokról, hanem forintokról és alkoholtartalmú italokról volt szó. Sajnos az ellenzéki politikus esetében bizonyosan nem fedezhetünk fel ilyen rejtett képességeket. Sőt, egy olyan dadogós csávót is ismertem, akinek jó nők társaságában múlott el a dadogása. De az ellenzéki politikusok számára nincs remény. Ők szerintem akkor sem szexelnek, ha lenne kivel.

De térjünk vissza az ellenzék politikai életéhez, ha már másféle életük nincs nekik. Július elejétől augusztus húszig csak a teljesen zakkant 1683 fős pesti 743 fős vidéki törzsközönségük várja el tőlük, hogy bomoljanak, továbbá az a pár tízezer kormánypárti röhög rajtuk, akik sajnos ellenzékfüggőnek tekinthetők orvosilag. Mint érintett kijelenthetem nem egy kellemes betegség ez, napi pár perc ellenzéki tevékenység fogyasztás is képes azt az érzetet kelteni, hogy a pusztulásba rohan a világ.

Az ellenzéki politikus személyiségzavara abban gyökeredzik, hogy a következő előfeltevések egyikét sem merészeli kétségbe vonni a tevékenysége során.

• Az USA-nak mindig mindenben igaza van (kivéve Trump-adminisztráció), beleértve bármely amerikai nagykövetség harmadügyvivőjének Twitter posztját is.
• Brüsszelben mindig mindenkinek igaza van, kivéve akkor, ha a brüsszeli álláspont nem tér el a lehető legkevésbé sem bármely amerikai nagykövetségi harmadügyvivő twitjének betű szerinti értelmezésétől.
• Orbán Viktornak sohasem lehet igaza.
• A szankciók működnek.
• Strukturális rasszizmus és elnyomás van.
• Az LMBTQ (az aktuális plusz betűkkel) emberek rettenetesen el vannak nyomva a ciszheterók által.
• A gyerekeket az óvoda elejétől meg kell ismertetni az összes létező szexuális perverzióval és hozzá kell szoktatni őket.

Ilyen axiómákat persze még korlátlan számban lehet előállítani, mindegyik jellemzője, hogy egy gyűlöletként létező ideológia kiszolgálására jött létre.

A magyar ellenzék is egy ilyen axióma: „nem gondolkozom, mert én magyar ellenzéki vagyok”. Fontos kiegészítés még, hogy a „magyar” ellenzéki „politikus” sosem a valóságra reflektál, hanem mindig kizárólag csak Orbán Viktor létezésére, szavaira, még csak nem is mondataira vagy tetteire. Az ellenzék nem igényel valóságot, kontextusokat, lehetőségeket, jövőt, csak ki akarja fejezni, hogy gyűlöli a jobboldalt, mindent, ami kívül esik az ellenzéki liberálisság primitív ideologizmusán.

Nem véletlen, hogy nyugaton a liberalizmus már nem is jelent mást, mint a leggonoszabb elmebajok és perverziók legalizálásának programját.

A kérdés az, hogy észrevennénk-e, ha egy ellenzéki politikus véletlenül igazat, relevánsat mond? Szinte bizonyosan nem, mert nem is tekintjük őket már olyan lényeknek, akikben ez a lehetőség benne rejlik. A címben lévő mondat formailag igaz, az embernek oxigént kell belélegeznie és felhasználnia ahhoz, hogy életben maradjon. De egy ellenzéki ezt, ha az „eszébe” jutna ilyesmi, akkor azért mondaná, mert azt akarná kifejezni, hogy Orbán Viktor nyilván mások elől veszi el az oxigént. Ők ennyit tudnak hozzátenni a világhoz.

Még szerencse, hogy kevés dologban lehetünk biztosabbak, mint abban, hogy teljesen felesleges figyelnünk az ellenzékre.

A következő hónapok és évek a túlélésről, minimum a teljesen új megoldásokról fognak szólni, ehhez az ország minden erejére szükségünk lesz.

Nincs ötletem miként tehetnénk hasznossá az ellenzéket, persze nekik sincs ötletük és a szavazóiknak sem. De arra nagyon kell ügyelnünk majd, hogy ne miattuk bukjunk el. A rosszindulat és az árulás mindig bennük van.