Ki ette meg? Ki ette meg a misszionáriust? (Mi.)
Hülyék lennének, ha nem. Szóval ez egy elég olcsó áron megvásárolt támogatás a tanári kar részéről. Már amennyiben egy olyan alternatív univerzumban létezünk, ahol a diákok a lyukasóra helyett a kémia felmérőt választják. Sőt, egyedül, magukban is megírják, nem is puskáznak közben, esetleg öntevékenyen ki is javítják, hogy szegény tanáraikat ne terheljék. Ez tényleg karnyújtásnyira van attól az ideális világtól, amelyben minden gyerek tökéletesen felkészül, hogy ne okozzon csalódást a tanárainak és a szüleinek.
Ne legyünk már teljesen hülyék. Vagy 25 éve láttam egy olasz filmet, amelyben a kamasz szerelmi szál kerettörténete valami iskolafoglalással egybekötött sztrájk volt, ahol a szerelmesek is fontosnak találták a matek doga helyett holmi lázadással foglalatoskodni, két bátortalan smárolási kísérlet között. Nem vagyok az a stréber típus, de nekem még a középsuli látótávolságából sem tetszett az az iskola, amelyet a gyerekek irányítanak és az összes eszükkel eldönthetik, hogy éppen miért is van kedvük lázadni.
De hát nem is erről van szó. Ideológiába belevakult tanárok használják a diákokat saját céljaikra. Olyan tanárok, akiket meg a mozgalmi-szakszervezeti létbe alámerült liberálisok használnak a saját céljaikra a pedagógus szakszervezeteken keresztül.
Ha egy mondatban, a lehető legrövidebben kellene leírnom az oktatási rendszer elmúlt harminc évét, akkor elég lenne ennyit mondani: a végtelen jogkiterjesztések nevében a szülők a tanárok oldaláról átálltak a gyerekeik oldalára. Ma a szülők nem a gyermekeik, hanem a tanárok fegyelmezése céljából járnak be az iskolákba. A tekintélyét teljesen elveszítő pedagógusok pedig a felső-középosztály iskoláiban a jóemberkedésben és a közös ellenségkép alkotásában megtalálták az eszközt a gyerekek maguk mellé állítására. Ebben a közelítésben a matematika fehér áltudomány, amit a szegények és a nem fehérek elnyomására találtak ki, a matekdolgozat strukturális elnyomás.
Ebbe a maszlagba igazán belefér az erre fogékony, egyébként az oktatási rendszerben is kisebbségben lévő haladárok számára, hogy az alacsony fizetésre és a fasiszta alaptantervre hivatkozva lázítsák a gondjaikra bízott nebulókat.
Ebből a szempontból a pedagógusok elitjének egy része olyan, mint az orvosi elit bizonyos csoportjai voltak korábban. Nem érdeke semmiféle valódi reform, mert az az előjogai és a kapcsolatrendszere elvesztésével fenyegetne. Ez sok esetben még csak nem is rosszindulatból és rosszhiszeműségből következik, hanem a tudatalatti változás elleni rettegésből. De ahogy az egészségügyi elit a korábbiakban – és bizonyos értelemben még ma is –, úgy a pedagógiai elit és érdekképviselet is rendszeresen néhány gátlástalan szarkeverő túsza lesz, akik hogy, hogy nem, általában valahogy mindig szélsőliberálisok (külön undor azoknak, akik még csak nem is függetlennek, hanem adott esetben jobbosnak merészelik kiadni magukat).
Háború, járvány és választás idején pedagógussztrájkot meg rendetlenkedést rendezni nem elegáns; annyira kilóg a politikai lóláb, hogy gyakorlatilag nem lehet nem átesni rajta. A pedagógusok hergelhető részét pedig mindig belehúzzák a politikába. Nagy részük tényleg jószándékú, de gyógyíthatatlanul liberális.
Az elmúlt ötven évben a liberális tanár volt a menő, ami jóvátehetetlen károkat okozott minden nyugati oktatási rendszerben. A tanári tekintély már nem adott alap, amit a szakma megad és kikövetel helyből mindenkinek, hanem minden tanárnak elvileg magának kellene megszereznie a tanteremben.
Erre pont ki se képzik őket, a folyamatos ingerlésre szocializálódott korosztályokat kellene valami izgalmassal megfogniuk mondjuk a trigonometria tárgykörében.
A liberális tanár mindig a szigorúbb és következetesebb kollégák, a teljes rendszer tekintélye kárára építgeti a saját kis egóját naggyá a tanítványai szemében.
A Google-keresésre optimalizált, memoritereket nem tartalmazó, a tudás megszerzését fárasztó elnyomásként előadó gondolkodásmód, amely az életet puszta önmegvalósításnak mutatja be, kötelezettségek nélkül, diákként nagyon vonzó lehet. Ebben a világban mindig a többség, a hatalom, a kultúra, a hagyomány, az adott a hibás, és nem az alkalmazkodásképtelenség, aminek az oka még csak nem is a képességek hiánya, hanem a tanult lustaság, amit valami perverz okból szabadságnak hívnak. Jobb sorsra érdemes fiatalok keverednek így bele a „tüntetéskultúra” abszurd világába, amelyben az egyén és a lázadó közösség csak a meddő tiltakozásokon keresztül kommunikál azokkal, akik egyébként fizetik a bulit.
Ez akkor is így van, ha a tanárok keveset keresnek és túl vannak terhelve.
De az elmúlt négy évben is csak ideológiai baromságokkal üldöztek bennünket, életképes ötletük nem volt a lényeg továbbfejlesztése tekintetében. 12 évet úgy húztam le a rohadt elnyomó Kádár-rendszer alap- és középfokú oktatásában, hogy nem volt összesen talán öt lyukasórám. Ezekből háromra külön emlékszem, mert annyira egyedi esemény volt.
De nincs is ötletem arra, hogy milyen jogos indok lehetne arra, hogy elmaradjon egy tanóra. A tüntetés, meg mondjuk egy tanársztrájk biztos nem ilyen. A tanév első tüntetése persze most még nagylelkűen délután négy órakor lesz, de ha nem megfelelő a létszám, lesz az még hétköznap tizenegy órakor is.
Nem gyógyíthatatlan liberálisok, hanem gyógyítatlanul csórók! Még a pedagógusszervezetekkel tárgyaló kis liferáns is elismerte, hogy majd 2029-ig….majd jobb lesz. Ja, persze.
Életképes ötlet? A kormánynak nincs? 1-2 éven belül összeomlik az oktatás, ezerszámra hiányoznak a tanárok az iskolákból, ezzel is foglalkozz, fakezű bértollnok!
Mindig irritál, ha valaki úgy szól a témához, hogy nem dolgozik benne, csak a part széléről lát ezt-azt. Ha így megy tovább, nem lesz tüntetés, demonstráció, sztrájk, mert nem lesz hozzá tanár. Tudom, hogy ez nehezen hihető, de következik. Tavaly az ELTE-re 7 fizikatanár-jelölt jelentkezett, idén az egész országba 20! Ebben az évben az ELTE-n 11-en diolomáztak, de nem lesz mindegyik tanár…(Kémia, biológia nagyságrendileg hasonlóan.) És a chipgyártás világelsői a tájvániak, mi pedig nem akarunk természettudományokat oktatni a középiskolába. Az érettségi feladatlapok sem tudást mérnek már, hanem szövegértést. Mit gondol, a közoktatást nem a liberálisok irányítják, csak azért, mert jobboldali a kormány? A tanácsok, tankönyvek egyes emberektől vannak, azok meg liberálisok, csak jól bekötöttek. Így akarunk versenyben lenni?!
Amit írsz, az teljesen igaz. De hogy jön ide? Sok szociológiai és pszichológiai oka van annak, hogy miért nem akarnak tanulós szakokra menni a fiatalok. Például azért mert számtalan olyan bölcsész diplomát lehet szerezni, ami nem ér fel egy keményebb szakközepes érettségivel 1985-ből. És persze vicc, hogy egy technológiára épülő társadalomban nem akarnak természettudományt tanulni a gyerekek. Akkor se akarnának, ha megfizetnék őket, ha van sokkal könyebb alternatíva. Amíg az influenszer menőbb, mint a bármilyen szerelő, addig a matektanárnál is menőbb lesz. Ha majd nem lehet megélni a bölcsészkedésből, meg szolgáltatásból, akkor lesz változás. És akkor a magatartási problémákról nem is beszétünk, meg a terhelhetőségről.
Amikor lerothasztották a főiskolákat, egyetemeket és „ruhatár-büfé” szakokat (by Czakó Gábor) indítottak, korlátlan felvétellel (média, szociológia és egyéb szir-szarokat), addig már sikerült a kétszintű érettségivel
levinni az általános tudásszintet, műveltséget a béka segge alá.
Ezt szolgálta a bolognai -rendszer. Sorra dobták be a törölközőt a valóban nagy tudású, kvalifikált egyetemi tanárok, mert nem voltak hajlandók kínlódni az első két félévben azzal, hogy a felvett
hallgatókat szövegértésre tanítsák. Ők nem nevelők, hanem egyetemi tanárok. Sajnos törölték a 2002 utáni Magyar Nemzet archívumot. Ott jelent meg egy egyetemi tanár írása, az angol nyelvszakra olyan diákokat vettek fel, akiknek nem volt meg a kellő alaptudásuk sem! Feladta.
A Állami Tankönyvkiadót a Kuncze -család lenyúlta. Sorra alapították a magán tankönyvkiadókat, összeállt néhány liberális szörnyeteg és hasznláhatatlan szarokkal árasztották el a tankönyvpiacot.
Cserébe a tanárok abból a tankönyvcsaládból (könyv, munkafüzet, egyebek) tanított, amelyikből akart.
Így állt össze, hogy egy évfolyamon a Mozaikból tanított, de ha a következőben átvette az osztályt egy másik tanár, akkor lehet, hogy az már az Apáczaiból, vagy a hagyományosból tanított.
Nem volt kompatibilis sem iskolán belül, sem pedig, ha a gyerek átkerült egy másik osztályba.
.
Hogy ne tudják örökölni a következő generációk (testvér, unokatestvér, stb), a szülő és az iskola vegye csak meg szépen, minden évben átszerkesztették. Azt mondtad, nyisd ki a könyvedet a 126. oldalon, biztos volt, hogy a gyereknél nem az szerepelt, mint a te könyvedben.
.
Azt mondták, hogy a könyvtár gyűjtse be a könyveket év évgén. Igen ám, de a könyvek nagy része
már három hónap múlva lapjaira hullott, olyan selejt, ócska technikával rakták össze.
Az Apácza meg olyan nehéz papírból gyártatta le a könyveit, ráadásul magasfényűre, megint ráadásul válogatás nélkül telezsúfolva szöveggel, apró betűs oldalakkal, hogy nagyító kellett, hogy elolvassa
az ember. Kontár gazemberek húzták le az iskolákat, szülőket.
–
Aztán jött a liberális uszítás: túl sok az ismeret, legyen tilos a házi feladat. Ha az órán nem érti meg, az kizárólag a tanár hibája, és nem a gyerek adottságain, befogadó képességén múlik.
Stb., stb.
.
MINDEZ, HOGY IDÁIG JUTOTTUNK, KIZÁRÓLAG A LIBERÁLISOK MŰVE!, AMI BEÉRNI LÁTSZIK.
ÉS MOST BUJTOGATJÁK TOVÁBB A SZÜLŐKET, GYEREKEKET, TANÁROKAT, MINTHA NEM ŐK ZÜLLESZTETTÉK VOLNA LEAZ OKTATÁS SZÍNVONALÁT EGÉSZEN AZ EGYETEMEKIG.
.
Ahol egy Havas Henrik tanár úr lehet, az nem egyetem, hanem TEFU-garázs külső.
Szégyen, hogy te sem vagy azon a szinten, hogy ezt magadtól felismerd, te a végeredményt
a jelen 12 évnek a számlájára írod. Remélem, nem tanítasz.
(A Győző nővére)
Tisztelt Erechi Simetán! A koronavírus járvány behozta az iskolákba a kertek alatt már lappangó digitális oktatást. Ha sikerül valóban jól megszervezni és kivitelezni, akkor kis túlzással elég lesz az egész országban egy jó fizikatanár (vagy egy ötfős csapat), aki elkészíti és aktualizálja a digitális tananyagot, és ennyi. Minden tantárgyból elég lesz a digitális tananyag. A tudás is mérhető digitális úton. Nem lesznek már polihisztorok, a mérnökök nem fognak szépirodalmat olvasni, a humán értelmiség eddig is igyekezett magát a természettudománytól távol tartani, de a digitális társadalom el fog működgetni így is.
„az alacsony fizetésre és a fasiszta alaptantervre ”
Azért az alaptantervről sok keresetlen szót tudnék mondani.
Nevbezetesen, hogy törölték a kötelezők közül az Egri csillagok-at,
a Tüskevárt, és helyettük Nyári Krisztiánt és Esterházyt nyomták be.
Azért menjenek a jó fenébe.
Ez ám a nacionalista és fasiszta tanterv.
.
Aztán ott volt magyarbálint, aki (helyeebben ami) rendeletben utasította az iskolákat,
hogy a diák engedélye nélkül nem adhatják ki az iskolai eredményeiket, viselt
dolgaikról nem tájékoztathatják a szülőket.
Akkor még voltak normálisabb szülők és tanárok, de főleg iskolaigazgatók,
és jogi trükkel kerülték ki a végrehajtást.
Ugyanis nem csak a józan ésszel állt szemben, hanem a gyermek-lés ifjúságvédelmi
törvénnyel, oktatási törvénnyel és a azzal, hogy a szülők köteles a gyermekéről
testileg, lelkileg és szellemileg gondoskodni, követni a tanulmányait, képviselni
az érdekeit, és elősegíteni a haladását.
Az óvodákat rendeletben kötelezte a gendermódszer bevezetésére.
Az óvodaigazgatók és pedagógusok szabotálták.
Ma megtennék-e? Ugyanis nincs a GYV-törvény megszegéséhez büntetőjogi
szankció társítva.
Antiszemét leszek: 1. Gárdonyi és Fekete NEM ZSIDÓ, míg Nyári és Eszterizé igen. 2. NEM TILOS Egri csillagokat és Tüskevárat olvastatni!!! (Egyelőre… De már dolgoznak rajta szemita barátaink, h. Gárdonyit és Feketét is megvádolják valamivel, visszamenőleg, a 333 Kufárok Köre elvárása szerint, ahogy mindig is szokták.
Ha véletlenül arra járok, tettleg fogom inzultálni a főszervezőt.
Tévedsz. Hegedüs Géza az A magyar irodalom arcképcsarnoka c. gányolmányában Ziegleer Gézát zsidónak aposztrofálta, holott sváb volt. De hát, aki remekművet ír, az nem lehet magyar, csak zsidó. A teljes arcképcsarnok összes fejezete azzal indít, hogy NEM volt magyar egyik remekírónk sem. Hagyjuk. Aki megírta, az MAGYAR volt kívül és bévül. Hegedűs és a többi szalajtott meg a feledés homályában.
Ami már nem kötelező, csak ajánlott, az már tulajdonképpen kidobva.
A kötelezőt sem kötelező behajtani a gyereken. Nekem apám adta a kezembe
az Egri csillagokat, a Tüskevárt is, harmadikos koromban. Sok múlik a szülőn!
De mit akarunk, amikor generációk nőttek fel fontos ismeretek nélkül. Az utóbbi 30 évben a liberálisok lezüllesztették, szétverték, és most ránk fogják a végeredményt.
Titokban örvendeznek, hogy sikerült.
Sajnos az SZDSZ-é maradt az oktatás és a kultúra. Minden államtitkár, a mostani is, a liberális fészekből jött. A mostani is Pröhle embere.
A Kádár-érában is dúltak a liberális tanárok, akik együtt cigiztek, söröztek
a diákjaikkal, „hellót” köszöntek nekik a tanítványaik, elpofázták
a tanórákat. A 2000-es években a Jóskában volt, hogy ott maradtak a gyerekek érettségi
előtt a másodikos magyar tananyagnál tartva.
Ha a matematika, a reál-tudományok, a testnevelés és az alapvető közismereti tananyag oktatására nem lesz elég tanító és tanár, akkor az összes olyan érdekeltnek, akik felelősek az ország jövőjéért, lépnie kell. Legelőször a szülőknek, azt követően a szakiskolákban és a felsőoktatásban dolgozóknak kötelessége javaslatokat tenni a helyzet javítása érdekében. Egyetlen dolgot azonban nem lehet csinálni: a szőnyeg alá söpörni a közeljövő egyik legfontosabb problémáját. 5 gyermeket neveltem, a legkisebb még egyetemista, a többiek diplomások és dolgoznak. Az idősebbek nevelői, tanárai és oktatói többsége már elhunyt. A még élőkkel többször találkozom és rendere azt hallom tőlük, hogy a tanulók és tanítványok nem elég szorgalmasak, nem fogadják meg a tanácsokat és az intelmeket és gyakran még az alapok lerakása alatt célt változtatnak. Jellemzővé vált a tanítványok alap-ismeret és a gyakorlás hiánya, valamint a szorgalmat lenéző attitűd. A kínai modell ezt a problémát úgy oldotta meg, hogy a kötelező 12 éves képzést négyévente egy záróvizsga (felmérés) követi egy távol eső központi helyen. A gyermekek és fiatalok egy több napig tartó képesség és tudás-teljesítmény alapján határozza meg a továbblépés irányát meghatározó intézményt. Az új intézményben az első év alatt elért eredménytől függően van a képzőhelynek korrekciós javaslata egy alacsonyabb igényű képzést adó intézményben folytatnia a tanulmányait. A második négy év vége után újabb négy éves államilag finanszírozott lehetősége csak a felméréseken a felső egyharmadba eső pontszámokat elérőknek van. A jobb módúak számára ezen a szinten már lehetőség van fizetős képzésre, de a negyedik felsőoktatási szintre nekik is a felső egyharmadba kerüléshez szükséges szintet kell elérniük. Az állami finanszírozású felsőoktatásban való részvételre tehát egy korosztálynak legfeljebb az 1/9-ed része részesülhet. A felsőoktatásban is működnek fizetős intézmények és nagyon szigorú állami ellenőrzés mellett a tehetősebbek külföldre is elküldhetik tanulni a gyermekeiket. A felsőfokú intézményekből diplomával kikerülők számáról nincsenek megbízható adatok. Ezt a felmenő oktatási rendszert még Teng Szao-ping elképzelései szerint alakították ki és a felmérések már a múlt század végén is érzékelhetők voltak. A nemzetközi felmérésekben a kínai diákok szinte minden korosztályban nagyon magas pontszámokat értek el. Ennek köszönhető, hogy ma már az összes szabadalom és egyéb szerzői védelem alatt álló szellemi termék számát tekintve Kína az elsők között van.
Egyetemi tanár barátom mesélte, aki vidéki közgáz egyetemen tanított, hogy bement előadást tartani, körülnézett és a hallgatók kb. egyharmada szemében a teljes sötétség uralkodott, vélhetőleg még azt sem fogták fel, hol vannak, a 2. harmad már valamelyest mutatott értelmet és nagyjából 1/3 volt az, akik egyetemre valók voltak, még, ha nem is jutottak el a diplomáig.
Mert nincs felvételi, ahol az adott szakra összpontosító írásbeli és szóbeli rátermettségét, alaptudását be tudná mutatni.
Szar volt a Kádár-érában, persze, hogy a káder-kölykök simán bekerültek, de ha nem voltak odavalók,
lemorzsolódtak maguktól, vagy irányt váltottak. De azért akkor még kőkeményen meg kellett dolgozni
a felvételiken. Érettségi után közvetlenül, vagy párhuzamosan ment a felvételiztetés.
A reál szakokra aztán nem lehetett csak úgy bekerülni, ott tudni kellett.
Amúgy a matematikát likvidálni akaróknak meg építsenek házat azok, akik nem tanultak matekot, fizikát, kémiát.
Egyetértek, kedves Győző18. A matematikát fölöslegesnek tartókat kiküldeném a földekre kapálni és az istállóban kiganézni, mert ők annyit is érnek, hisz kb. arra szintre megy vissza a társadalom, minden máshoz kell matematikai tudás. S az ezért felelősöket pedig felültetném egy olyan repülőre, amelyet matekból kettes mérnökök terveztek (ha van egyáltalán ilyen).
És abban a kegyetlen (volt) poroszos szigorú átkosban a tanárnak, pláne az egyetemen volt tekintélye hivatalból és általában személyes okból is, mert eszébe se jutott bratyizni a diákkal, pláne nem uszítani a tanulás és szülő ellen. S azért egyetemre bekerülni rang volt, s nem egy hülyegyerek elfekvő, ahol egy évtizedig is el lehet lébecolni. S igen, még a lazsáló kádergyereknek sem adtak diplomát, főleg nem mifelénk. A BME-n mikor először (és utoljára) panaszkodtunk, hogy 6-ból 3 feladatot megoldva miért nem hármas, miért csak harmatgyenge 2-es az osztályzat, azt mondták:
„Aki innen kikerül egy gyenge 2-essel, annak sem dőlhet össze a háza, s ha nem tetszik, mehet, annyi szép szakma van még, ne vegyük el a helyet olyanoktól (hétszeres túljelentkezés volt), akik valóban tanulni akarnak.
Aztán jött a nagy liberalizmus, és minden tehetségtelen „értelmiségi” összeállt és alapítottak főiskolákat, bennük olyan szakokkal, hogy a fülünk kettéállt, hogy ezzel meg mi a francot lehet majd kezdeni?
Mint kiderült, semmit. Akkor képezték a mai libsik és tanárok garmadát, valami vallási vagy szociológiai, avagy közgazdasági álértelmiségi Mekk mesterré, vagy állami, vagy szülők kifosztású finanszírozással. A tág családomban is az összes munkaundoros, és tanulni is rest csemete talált magának egy többéves elfekvőt a szülei pénzén, mert mindenkit felvettek. A legfrissebb már unoka most végzett „kommunikációs szakon”. S most tanul kozmetikusnak, mert maga jött rá, hogy életéből 4 évet elpazarolt, ráadásul bocsánatot kért a szüleitől, hogy mennyi pénzt is kihúzott a zsebükből, hogy a libsi semmitérőknek legyen „tanári” fizetése.
A jelen tanári karhoz és pedagógiai, valamint tárgyi, emberi, erkölcsi ismereteikhez csak annyit: Gyurcsány Ferenc tanár, Jakab Péter tanár, Kunhalmi Ágnes tanár. Ajaj, nagy lehet a baj, ha ilyenek kaptak diplomát és ilyenek taníthattak volna.
1. Gyurcsány Ferenc nem tanított. Állítólag elvégezte a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán a technika–biológia szakot, de nem tanított (a gyakorlatokon kívül), hanem KISZ-titkár volt.
2. Kunhalmi Ágnes sosem volt tanár. „1998-tól 2002-ig a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium drámatagozatos tanulója volt. Színésznőnek készült, felvételizett a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, de nem járt sikerrel. 2004–2009 között a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán kommunikáció szakos hallgató volt. 2005–2011 között az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar politológia szakát végezte el. Mindkét intézményben abszolutóriummal és záróvizsgával zárta tanulmányait, nyelvvizsgáját 2015 végén tette le, diplomáit ekkor vette át.”
A lényeg az hogy az oktatás hiányosságai öröklődnek, és több évtizede vagy évszázada töretlenül virágoznak.
Nem akarok ” kommunistázni „, de sajnos kell:
A kommunista rendszerben minden lusta kommunista diplomát kapott, és egyáltalán nem volt szükséges tudást felmutatni például egy tanárnak.
Ez most is megmutatja gyümölcsét az iskolába járók, vagy onnan kikerülők tudásában .
Az Iskolákban dúl a tudatlanság, a családi és egyéb protekció, a korrupció ahol megvásárolják a tanárt.
Ez ma már sok esetben nagyon kirívó, hiszen egyes területeken elengedhetetlen a tényleges eredmény, és ilyen körülmények között NINCS eredmény Magyarországon,…. és nem is lesz.
Például : angol nyelvvizsgája megvan, de nem tud angolul beszélni (passzív nyelvtudású)…: ismerős????…na ugye -bugye.
A gyarmatosítónak sohasem volt érdeke hogy Magyarországon értelmes és eredményes diplomások legyenek.
Ez az ország a gyarmatosítók által szándékosan butaságba süllyesztett, ez VOLT, VAN és LESZ…..
Ez az ország túlságosan is kicsike hogy normális és eredményes oktatás kialakuljon.
Magyarországon csak egy a fontos, hogy olyanok mint Gyurcsány , vagy Karigeri, stb egyetemi igazgatók ( direktorok) legyenek, és nekik jó legyen.
A lényeg az lényeg.
Tisztelet a kivételnek, márpedig kivétel az van.
Azért leginkább, velünk szülőkkel van a baj!
Tiltakozunk minden ellen, ami a rendhez kapcsolódik!
Csak egy apró, huszadrangú példa:
Ne legyen kötelező az iskolaköpeny!
Ugyanakkor, ha a gyerek nyári munkát vállal, elvárjuk, hogy a munkáltató adjon rá munkás ruhát!
Ha pedig folytatnám a sort, ennél durvább ellentmondásokat láthatnánk.
20 éven át tanultam, 2 diplomám, 3 nyelvvizsgám van, de egyetlen tanárt nem tudnék megnevezni, akire felnéztem, szerettem .. egy tragédia volt mindegyik … a tanárképzésben tuti nincs felvételi alkalmassági követelmény, az lehet tanár, aki akar …..