LMBTQ ellentüntetés a német-magyar focimeccs előtt. Arrafelé ez a szeretet. Fotó: Vida Ákos

Gyűlölnek bennünket, mert gyűlöletnek nevezzük a gyűlöletüket


Szeretethiány kétféle lehet: szeretethiányos az is, aki senkit nem szeret, mert annak úgyis az lesz a vége, hogy őt se szereti már senki majd. Furcsa őrület uralkodott el a világon: a legnagyobb gyűlölködők követelnek maguknak feltétlen szeretetet. Azok, akik “mindenkit” szeretnek, és soha nem tettek még személyes jót egyetlen emberrel sem, csak megkövetelték ezt a nagy “szeretést” másoktól. Akik szerint az anyának gyermekében a környezetszennyezőt kellene meglátnia, fiában az elnyomót, lányában pedig a szánalmas ciszheterót.

Mert szerintük (ezek szerint) szeretetnek kellene neveznünk azt az érzést, amit a nácik és a nyilasok éreznek a zsidók iránt, a cigányok iránt, a melegek iránt vagy a hidegek iránt. Mert az oroszlán szereti az antilopot, a róka a tyúkot, a fradista az Újpest-drukkert és mindketten a lovasrendőröket. Az elvált férj a feleségét, a feleség az új asszonyt – ez utóbbit akkor sem (illetve igen), ha történetesen ő pattant meg eredetileg a postással.

Szeretnünk kellene mindenkit, aki más, mint mi, mást gondol, mint mi, mást érez, mint mi, aki mást hisz, mint mi, csak a magunkhoz hasonlót kellene rühellnünk, mert az olyan átlátszó, kirekesztő érzés. Szeretni kellemes érzés, alapvetően nem fogyasztja az ember energiáját, hanem növeli. Ha a megfelelő embertársunkat szeretjük, sok plusz energiához juthatunk általa. És ez sajnos fordítva is igaz: ha energiát veszítünk valakinek a “szeretésével”, akkor az nem hozzánk való, öncsalásban vagyunk, csupán szeretetnek címkézünk egy terhet.

Sajnos a “gyűlöléssel” nem pont fordítva van: ha teher valakit gyűlölni, akkor azzal általában nem a szeretetünket leplezzük, hanem csak kiokádjuk a méreg egy csekély részét, ami emészt bennünket. Általában fárasztó, önsorsrontó módon azt gyűlöljük, akiben valami olyat találunk, ami belőlünk látványosan hiányzik. A rút gyűlöli a szépet, a buta az okost, a komplikált az egyszerűt (és viszont), a tökéletlen a tökéletest, a boldogtalan a boldogot, a szomorú a vidámat, a szerencsétlen a szerencsést, de ez mind hiteken alapszik.

Ennél csak az rosszabb, amikor a magát szépnek, okosnak, boldognak, tökéletesnek és kellemes illatúnak gondoló tökéletes emberek gyűlölik a világot és benne minden élőt és holtat, mert pocsékul érzik magukat annak ellenére, hogy nagyon boldogok.

Sajnálatos módon minden tudomány vizsgálódása alól kibújik az emberi hülyeség univerzalitása, bármitől tudnak felebarátaink pocsékul lenni, minden olyantól is, amely másokat boldoggá és elégedetté tesz.

A politika világa különösen fájdalommal teli katlanja az emberi hülyeségnek. Évtizedek óta nézzük csodálkozva és értetlenül, hogy milyen csodás tudatipar épült arra, hogy a normalitás gyűlöletére oktassa, kondicionálja a társadalmat. A gyűlölet csodásan megtalálta a maga a közönségét.

Nagy élvezettel figyelhetjük például mostanában azt a szélső-szélsőbalon zajló háborúskodást, ami a magukat transzneműnek valló személyek és a magukat feministának valló személyek között zajlik. A férfiasságukból a feministák által kigyűlölt férfiak, akik természetesen sokkal jobban tudják, milyen a nőről alkotott társadalmi konstrukció – hiszen minden nemi sztereotípia csak társadalmi erőszak, a patriarchátus következménye –, meg akarják szerezni a feminista nők összes eddig kikényszerített többletjogát a transznőknek. Ebből a normális nők szinte teljesen kimaradnak, addig, amíg a transznők meg nem jelennek a női öltözőkben és mosdókban, és nem követnek el erőszakot a méretes klitoriszukkal, de akkor már úgy tűnik, késő. Szóval a transznők gyűlölik a feministákat, a feministák gyűlölik a transznőket, a transzférfiakat meg kiröhögik a férfi öltözőben. A lényeg az, hogy a transznők és a transzférfiak ne találkozzanak egymással sehol, mert semmi jó nem sülne ki az egészből.

Minden szélsőséges mozgalom pillanatok alatt a saját különbejáratú szélsőségeseinek a foglyaivá válik, a patriarchátus elleni harc szinte pillanatok alatt vált a nemi identitások elleni harccá, amelyet ugyanolyan sikeresen vívtak meg a nők ellen, mint a férfiak ellen.

Az a lényeg kivétel nélkül minden ilyen világmegváltó eszme esetében, hogy első lépésben valakiket azonnal gyűlölni kell. A Mérce és az Azonnali nevű ultrabalos sajtótermékeken ma már állandó a sopánkodás, főleg a már majdnem győzelemre álló szélsőséges feministák részéről, hogy őket a szélsőséges transzmozgalom alapján ítélik meg. Pedig a feminizmus is pont azt csinálta, mint a többi identitászavar: először férfiasítani akarta a nőket, aztán nőiesíteni a férfiakat, de ők nem gondoltak műtéti megoldásra, csak a biológiai különbségeket akarták pszichikai eszközökkel eltörölni.

A feministák szerint egy férfi nem méltó arra, hogy nő legyen, viszont a nőknek jár az összes férfitulajdonság és minden egyéb is, ami a patriarchátusból a nőknek jó. És még mindezek elintézése után is patriarchátusnak hívják a rendszert. Amíg van egy elégedetlen nő és egy elégedett férfi, addig nem is fognak megnyugodni.

A feminizmus is olyan, mint a kommunizmus, az “ellenség” hibás a működésképtelenségéért. Az, hogy a nők sokkal boldogtalanabbak most, mint száz éve, az a férfiak hibája, akik szintén sokkal rosszabbul vannak, mint korábban. De ez utóbbi nem számít. Még nincsenek elég szarul különben sem.

Szóval a transzok gyűlölik a feministákat, ami szintén valami patriarchális összeesküvés következménye lehet, hiszen a transznők eredetileg csak férfiak voltak. A természetes igazságérzetünk azt diktálná, hogy ebben az őrületben a feministák oldalára álljunk, hiszen nekik van igazuk nyilvánvalóan. Azonban a természetes eszünk és igazságérzetünk ebben az esetben sajnos téved. Két őrület vitájában nincs jó oldal.

A nőket a férfiakkal szemben felsőbbrendű, de elnyomott csoportként meghatározó feminizmus ugyanúgy elmebaj, mint a genderideológia bármelyik másik agresszív ostobasága.

A férfi felsőbbrendűség gondolata legalább nem ideológia, hanem kocsmai vélemény. A feminizmus a nőiesség soha nem látott lepusztulásához vezetett, miközben gyakorlatilag semmit nem reflektált az elmúlt 100 év gazdasági és társadalmi változásaira, a vulgármarxista duma némi korszerűsítésén kívül. A feministák még 20 éve is jelentős hatással voltak a nyugati társadalmakra, gyakorlatilag érdemi vetélytárs nélkül erőltethették be a társadalompolitikába az agendájukat.

Azonban csak az ostoba nők kielégíthetetlen vágyálmait, az identitáspolitikát és a sértett nők bosszúvágyát tudták méregként bejuttatni a nagypolitikába, a normális nők érzéseit, vágyait, elvárásait nem.

A kapitalizmus Nyugaton nőellenesebb, mint valaha, már ha a nőt olyan emberi lénynek tekintjük, aki családban akar élni és gyermekeket akar szülni. A feminizmus kiteljesedéseként, az “emberijogizmus” társutasaként pedig az elmúlt pár évben egyeduralkodóvá váló genderideológia (amely már fura módon tartalmazza a kritikai fajelméletet és az interszekcionalitást is) tudomást sem akar venni a nőkről.

Tulajdonképpen a fehér európai nőket – különösen, ha még szaporodni is merészelnek – a világelnyomó fehér férfiak segédcsapatának tartja csupán.

Az 1968 után keletkezett összes “izmus” gyűlöletcélpontok kijelölésére szolgál kizárólag, semmi mást nem tettek hozzá az emberi gondolkodáshoz. Ebben a világban senki sem szeret senkit, csak azt követeli, hogy a világ és a többi ember iránti gyűlöletét hívják szeretetnek, és őt szeressék azért, hogy mindenkit annyira “szeret”!

(A képen a jobboldalon látható emberi lény szeretettől sugárzó arcát érdemes megfigyelni.)


A szerző: Paranoid Android

Élek, ami egy droidtól szép. Remélek, ami optimizmusra vall, viszont idegen a karakteremtől. A jól kompenzált paranoia előny.

Ez is érdekelhet

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt esete a választópolgárral, avagy egy tragédia margójára

  A Magyar Kétfarkú Kutya Párt a fiatal pártok családjába tartozik. Alfaját tekintve egy ellenzéki összefogáson …

19 hozzászólás

  1. Olyan világrendet akarnak kikényszeríteni, ahol az ápoltak átveszik az uralmat az ápolók fölött. Arra azért kíváncsi lennék, hogy ehhez mennyiben járult hozzá, hogy Soros kölyke buzeránsra sikeredett és egy ajaknéger férfinak kinéző lénnyel él együtt. Bár köreikben ez sem biztos, lehet, hogy holnap reggelre felcserélődnek az identitásaik. Lehet, hogy ez az egyik mozgatója a négerek előtti csúszás-mászásnak és a túlságosan forróra sikeredett elmebajos emberek imádatának?

    • Nem.
      Kiüríteni Afrikát, Közel-Keletet és megkaparintani akadálytalanul minden természeti kincsüket.
      Letarolni az őserdőket, kipusztítani az élővilágát.

      mind begyömöyzölni Európába, és itt majd ők elvégzik a piszkos munkát.
      Azt mondják a Soros-féle önistenítók, hogy elég 500 ezer főnyi embermassza.
      Nincs szükség 10 milliárdra.

  2. Nos, ez a francia rasszista népirtással (ők forradalomnak becézik) kezdődött
    ls folytatódott az avangarddal.
    A kettő között ível az, amivé ez az emberi nem legalja söpredék nyomorította
    saját magát: fajtalan, nemtelen sejttömeg, mely úgy lebeg a világ fölött, mint gólyafos a levegőben.

  3. Rakovszky István

    A brüsszelben és környékén élő “elfogult” imámokat kéne arra buzdítani, hogy az isteni művet át”értelmező” LMBTQ ep képviselőket, akik szerint a férfiak s menstruálhatnak és szülhetnek FATMA alá vessék és parancsolják meg azetőshitű muszlimoknak, hogy végezzék ki ezeket. Akkor lrgalább Európa is felébredne.

    Persze aki szerint ha egy férfi azt monja, hogy ő nő, vagy bicikli vagy fenyőfa, azt el kell fogadni, akkor szerintünk őket faként kellene kezelnünk és az EU épülete előtt belőlük tábortüzet rakni.
    De mivel a fát is ki kell először vágni, őket is. Van ot elég “menekült” muszlim akinek gyakorlata van a lefejezésből, így lenne is aki kivágná a “fákat”‼

  4. Igen, ilyen idióta logikákat lehet a dolgok mögé képzelni. (A szeretet nem lehet követelődző, ha már követelőzik, akkor gyűlöl.)

  5. Így van, de legfőképp minden ilyen femináci és transz, meg genderidióta legjobban saját magát gyűlöli. Azért kell neki más szeretete, ill. imádata mert saját magát sem tudja szeretni.
    Nem kell őket sajnálni, mert maguk tehetnek saját sorsukról, saját gyűlöletükről. Megfigyeltem milyen típus a feminista. Az akit kb. az óvodai kortól sorozatban érnek a másik nemtől kudarcok. Főleg azért mert túl makacsak, akaratosak, uralkodó hatalomvágyó lények. Az mese, hogy fiúnak érzik magukat, és genetikailag determináltként ilyennek születtek. Nem, hanem mert még kamaszkorukban sem hajlandóak tudomásul venni, hogy a társadalomnak és biológiának – ennélfogva a másik nem gondolkodásmódjának – vannak szabályai, korlátai, senki sem hagyhatja ezeket figyelmen kívül. A hímek biológiailag is a kedveskedni, szeretni tudó és szülőképes nőkhöz vonzódnak és nem az állandóan velük vetélkedő, karcos, sőt máskor meg hisztis, követelődző hangulattyúkokat, akik állandó feszültséget keltenek maguk körül. Egy ilyen, magát felsőbbrendűnek képzelő lényegében nárcisztikus önző nőt, aki akár szép, tanult is lehet, sőt időszakosan bájost is meg tudja játszani, egy idő múlva a férfi nem bírja elviselni, és lefalcol. S mivel túlzó az önbizalma, ő sosem lehet hibás, hibás az a sok szerinte buta liba, akik elveszi előle a férjjelölteket, és még képes gyerekeket is szeretni, szülni a gaz férfiaknak, s persze bűnös minden férfi, aki nem hajlandó őt babusgatni, észrevenni, hogy ő milyen különlegesen értékes…
    S gyűlnek az öngerjesztő folyamat kudarcai, s mire túljut a kamaszkoron, kész a femináci, amelyik nem genetikailag, hanem társ iránti vágyból kénytelen leszbikus is lenni, s ekkor már nem a “libákat”, nem a férfiakat, hanem mindent és mindenkit (mint jelen esetben a transznőket is) és még saját magát is gyűlöli.
    Mivel transznő, meg buzi nincs a köreimben, őket nem tudtam így megfigyelni, de sztem valami hasonló zajlik ott is, vagyis a férfi nem tudja, vagy nem akarja felvállalni a biológiailag védelmező hím társadalmi normákat mint férj, jó apa szerepeket, menekül előlük egy másik hím karjaiba, vagy megjátsza a női szerepet és így próbál valahogy szeretetet kicsikarni, ami persze nem megy, tehát kész a gyűlölködő összes gender.

  6. A matematikában is van kötelező egyszerűsítés, és a társadalomban is kellene, hogy legyen. A fenti felsorolások is egy ilyen szándékosan túlbonyolított helyzetet mutatnak be.
    *****
    A liberalizmus szerint, a Föld túlnépesedett, és támogatni kell mindent ami a lakosság szaporodását meggátolja.
    Ilyen gát a férfiak és a nők közötti kapcsolat szándékos megrontása, bármilyen aberrált természetellenes dologgal.
    “Milyen típus a feminista.?:…. az akit kb. az óvodai kortól sorozatban érnek a másik nemtől kudarcok, és főleg azért mert túl makacsak, akaratosak, uralkodó hatalomvágyó lények. ”
    Ismerek ilyen feministát…….
    Általában a mai nő tönkre lett téve, nem alkalmas párkapcsolatra férfivel, nem tud gyereket nevelni (mint a férfi sem), és a mai nő nem tud szülni és nem is akar.
    A mai nő legfőbb társa egy kiskutya, ami legfeljebb meghal bánatában egy nő mellett.
    A mai liberális felfogás egyik alappillérje az hogy minden nőt fel kell venni az egyetemre, csakhogy ne szüljön, (ez egyébként ENSZ program a túlnépesedés ellen.).
    Ennek a liberális politikának legfőbb bizonyítéka az hogy Európában és Észak-Amerikában a lakosság szaporodási rátája 1,5 alatt van.
    Ez a matematikailag leegyszerűsített lényeg.

  7. Tudományos libsizmus

    Az miért van vajon, hogy minden libsi “nő” úgy néz ki, mint akit a tehén szájából húztak elő?

  8. Jó a naprózsa gondolatmenete. A szeretet felől lehet “matematikai bizonyossággal” megközelíteni az aberrációkat: félrecsúszik a szeretetigény valamilyen (pszichoszociális, hormonális vagy genetikai) hiba miatt. (A genetikai hiba lehet az összes faktor között a legkisebb, hiszen a buzik nem szaporodnak. Egy példát ismerek ahol az anya addig imádkozott és könyörgött a fiának hogy az mégis inkább megnősült és lett sok-sok gyereke. Azaz nem is volt buzi, maximum genderfluid. Hehehe. Genderfluid: ez is mekkora egy katyvasz.)

  9. Minden “libsi nő” párkapcsolata rossz, és ez megjelenik a kinézetében.
    Férfi szemmel egy “libsi nő” undorító, hiába manöken súlyú és hiába lenne szép, a savanyú lelke a külsőségekben is megjelenik.

  10. Genetikai ok nincs, mert ha van akkor ,az már betegség, például hermofrodita…stb……
    A lényeg a liberalizmus által történő minden férfi-nő kapcsolat megrontása, pédául veszekedés szítása stb….
    A lényeg a túlnépesedés meggátolása a liberalizmus szerint, a” genetikai érv” az egy elterelés a liberalizmus működéséről.

  11. oszt ki nem szarja le őket büdös bunkók

  12. A ” genetikai érv” emlegetése az egy elterelés a liberalizmus kártékony működéséről.
    A genetikai eltérés olyan kevés hogy szinte említésre sem méltő (1 milliomod, vagy 1/ 100 milliomod)

  13. Női sportokba is betolakodnak magukat nőknek imitáló hazudó homoszexuálisok baromian vastag izmos bicepsszel.

  14. Azt sokkal inkább gyűlölik,hogy rájöttünk a gyűlöletükre,és teszünk is ellene.

  15. Puncius Pinatus

    T. Moderátor!

    Ezzel kezdeném, Szent Biblia.

    Prédikátor 8:11
    “Azért bátorodik fel az ember szíve arra, hogy rosszat tegyen, mert nem hajtják végre gyorsan a gonosz tettért járó ítéletet.”
    Prédikátor 8:11

    Ezek szerint keresztény emberként szeretni kellene azokat, akik minket gyűlölnek, megaláznak, fenyegetnek, egyelőre verbálisan.
    A római korban mikor legyilkolták, oroszlánok elé vetették a keresztényeket, akkor a gyűlölettel kezdődött.
    Most ezért ilyen “bátrak” mert mi keresztényi szeretetből eltűrjük, lenyeljük az összes gyalázatot, sértést.
    Hát nem. Bizony amilyen az adjon Isten, Olyan a fogadj Isten.
    Miért nem publikus, moderálandó a vélemény, ami ezt fejezi ki. Mivel moderálták a véleményemet.
    A kereszténység létéről , az egyházak jövőjéről lévén szó.
    Legyenek kedvesek néhány sorban kifejteni ennek okát, természetesen nem a keresztényi mivoltunkra hivatkozva, ezen már túl vagyunk.
    Email cím. kz1954&citromail, hu
    Várom válaszukat!

  16. Menjetek haza a francba, szopjátok nyaljátok ki egymást, csak a gyerekeinket hagyjátok békében, ennyi.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.