Bezzeg Göncz Kingát biztos alkalmasnak találtátok volna köztársaságielnök-jelöltnek

Az egyébként szertekergetett zombi-vérfarkas-vámpír csapatként funkcionáló ellenzéki politikusok és propagandisták, megérezve egy normális ember jelenlétét, egyként fordult a kormánypártok köztársaságielnök-jelöltje felé. Sőt, Donáth Anna már közvetlen elnökválasztást követel, mint minden politikai lúzer az elmúlt 33 évben. Jámbor András, a proli pedig már a külföldön végzett középiskoláit rója fel Novák Katalinnak. Nem elég proli neki valaki, aki nem valamelyik drogos közösségből emelkedett ki aktivistaként és lett később politikus.

Ma már, illúzióinkat vesztve, csak egyetlen dolgot várunk el az ellenzéktől, illetve kettőt. Mossanak fogat, mielőtt belénk harapnak, továbbá gesztus gyanánt, mielőtt nekiállnak gyalázkodni, gondolkozzanak pár percet.

Az elemi józan ész és a kampányérdek azt kívánta volna, hogy az ismeretlen számú pártból álló ellenzék vezetői másnap reggel összejönnek és megpróbálnak valami közös álláspontot kiválasztani magukból Novák Katalinnal kapcsolatban.

De mintha azt beszélték volna meg, hogy a Facebook-posztjaik aktivitási indexe alapján (mínusz az indiai profilok lájkjai) rangsorolnák magukat a közös listán, minden hülye nekiült valami aljasságot beleböfögni az ellenzéki nyilvánosság buborékjába.

Nem lennék ennek a csürhének a kommunikációs tanácsadója, mert ennél az állásnál már csak a gályarabság kínál kevesebb sikerélményt. Novák Katalin ugyanis szép és kedves, továbbá a családokat, gyereket támogató programok arca volt ezidáig a kormányban. A gyalázása már első közelítésben is kontraproduktívnak tűnik. Vagyis nem kellene gyalázni. Úgyis megválasztják, akkor is aranyos lesz, újabb vereségérzéssel ajándékozva meg az ellenzéki szavazótábort. Érdemben nem lehet belekötni, hiszen csak pozitív élményei kötődnek hozzá azoknak az ellenzéki választóknak, akik az O1G-énél bonyolultabb üzenetek felfogására is alkalmasak. Novák Katalinból tehát az emberi bizonyosság határain belül állíthatóan köztársasági elnök lesz, ezt az ellenzék nem tudja megakadályozni.

A gyalázkodási spirálból azonban az ellenzék már nem fog tudni kikeveredni. Novák folyamatosan jelen lesz a választásokig hátralévő időben, szolid bemutatkozó kampánya támogatni fogja a kormánypártok kampányát is, hiszen annak egyik legfontosabb eleme személyesen hozzá kötődik.

De az ellenzék nem fogja tudni megállni, hogy ne gyalázza folyamatosan. Legfőképp azért, mert pszichológiailag alkalmatlanok arra, hogy bármikor is abbahagyják a gyűlölködést. Gyűlölik Novák Katalint, mert az egy sikeres családanya, látványosan konzervatív, heteroszexuális, és nem üt ki az arcán az a gyűlöletragya, ami az ellenzék nőként eladni akart ágenseit annyira látványosan elcsúfítja.

Biztosak benne, hogy nem a személyes kvalitásai alapján kapta a jelölést, hiszen a konzervatív férfiak sosem engednének nőt a legmagasabb pozícióba, maguk fölé. Szerintük. És különben is, hogy lehet egy konzervatív konyhatöltelék vonzóbb náluk?

Sokszor leírtam már: az ellenzéknek évente egyszer-kétszer megadja a sors, hogy visszakapaszkodjon a normalitás peremére és emberként viselkedjen. Sajnos – és hála Istennek –, ez fel sem merül bennük. 2015-ben nem akartak részt venni az ország megvédésében, 2020-ban nem szálltak be a pandémia elleni védekezésbe, sőt, az erőszakos migránsok és a vírus oldalára álltak. Brüsszel nem tudott olyan baromságot követelni, állítani, amellyel szemben a kormány vagy az ország oldalára álltak volna.

Novák Katalin jelölése a legmagasabb közjogi méltóságra is egy ilyen alkalom lehetett volna.

Nekiállhattak volna – így, a karácsony előtti kegyelmi pillanatot kihasználva – ünnepelni, hogy nő lesz a köztársasági elnök, hogy a legfontosabb nemzetstratégiai terület lesz ezentúl a Sándor-palota fő projektje. Kitalálhattak volna ők is egy olyan jelöltet, aki az ő oldalukról is alkalmas a nemzeti egység kifejezésére, mert olyan ügyet képvisel, ami a kormánypárti és független szavazók között is egyértelműen népszerű. De persze nincs nekik ilyen, és önfeladásnak élnék meg, ha akár egy pillanatra is abbahagynák a háborút, amit a saját démonjaikkal vívnak (vagy a démonokkal szövetségben, az ember ellen).

Miféle magyarok azok, akik mindent és mindenkit fontosabbnak tartanak a magyar családoknál és a magyar gyerekeknél? Ezek tényleg nem akarnak magyar gyerekeket, ha egyáltalán már gyerek, akkor az minden lehet, csak magyar ne.

Ezek tényleg arculcsapásként élték meg, hogy nem ők, hanem a Fidesz jelöl először nőt a legfontosabb közjogi posztok egyikére, mert Szili Katalin nem volt nekik eléggé liberális. Inkább egy Göncz Kinga-jellegű látomás kellett volna legalábbis házelnöknek. Mondjuk máig nem tudja senki, milyen alapon is lett külügyminiszter. Próbáljon valaki akár egyetlen külpolitikai sikert felidézni a pályafutásából. Viszont legalább mindenhez is értett, a pszichiátriához, az esélyegyenlőséghez, a diplomáciához, a geopolitikához.

Mert a liberálisoknak egy normális nő nem lehet eléggé nő ahhoz, hogy kifejezze a feminizmus 27. hullámának nőképét.

Ha képesek lennének rá jellemileg és intellektuálisan, csinálhattak volna egy kis jó hangulatot és szerezhettek volna némi hitelességet, amire nagyon rászorulnak így választások előtt. Orbán Viktor megint rettenetesen megforgatta őket. A miniszterelnök simán lestanduppolta őket az év végi Kormányinfón, megint nem tudtak tőle egyetlen értelmeset sem kérdezni az ellenzéki újságírók. Márki-Zay és Karácsony önégetéseit, amihez az ellenzéki sajtó is adta a magas labdákat, csodásan ellenpontozta Novák Katalin jelölése.

Az ellenzéknek így karácsony előtt is van alkalma megint undorítónak mutatkozni. Mondjuk nem panaszkodhatunk, minden alkalmat megragadnak.