Miskolc, 2018. május 8. Résztvevõk a Tisztességes választásokat! Szabad sajtót! Demokráciát! címmel meghirdetett tüntetésen a Miskolci Szent István téren 2018. május 8-án. MTI Fotó: Vajda János

A Jobbik is megújul

A második legnagyobb magyarországi politikai pártról az elmúlt négy évben egyértelműen kiderült, hogy intakt politikai erőnek nehezen minősíthető.

Állítólag legtehetségesebb politikusa, Vona Gábor vezette szinte megalakulása óta, de akár egy, hozzá hasonlóan átütő politikust sem sikerült a pártnak kitermelnie. Az átütő szó itt persze a gipszkartonra és nem a minőségi vasbetonra vonatkozik.

Sikertörténetként indult, de már a 2014-es választáson is a megtorpanás jeleit mutatta az a szélsőjobb, amelynek reális politikai kezdeményezéseit felidézni az sem képes, akinek foglalkozása a magyar politikai élet követése. A Jobbik néppártosodása azért vezetett a párt stagnálásához, mert ezt a folyamatot inkább tag- és szavazócserének szokták nevezni, ami jobban megragadta volna a dolog lényegét.

És ebben az esetben a párt vezetői, szimpatizánsai és Török Gábor nem lepődtek volna meg annyira a választások eredményén.

Sem ideológiai, sem érték egységet nem lehet felfedezni abban a szavazói koalícióban, amely a Jobbik jelenlegi politikája mögött összejött, viszont köszönet illeti őket azért, hogy megerősítették a centrális erőteret. Attól ugyanis, hogy ők összeértek Gyurcsány Ferenc hátuljával, azért még mindig ugyanazok vannak a Fidesz jobb és bal oldalán egyszerre, csak összekeveredve, mint a tüntetéseken, amelyeken maguk a tüntetők sem érzik jól magukat egymás társaságában.

Talán éppen pont ezért.

Nincs szomorúbb és viccesebb annál, amikor egy vezér nélküli politikai párt vezetőválasztásának nincs igazi tétje.

A jobbikológia – még gyermekcipőben járó – tudománya szerint az lesz a Jobbik elnöke, aki Török Gábor szerint nem lesz. De Török Gábort ebben az ügyben már meg sem kérdezték, mert nem is érdekes az egész. Mi is csak azért írunk róla, mert beleolvastunk a Jobbik oldalába és döbbenten állapítottuk meg, hogy a Jobbik kommunikációja szerint Magyarországon minden miattuk történik vagy nem történik. Azt készséggel elismerjük, hogy a saját tisztújításuk miattuk történik, ezért erről az egy dologról meg is emlékezünk.

A baj az, hogy még Gyurcsány Ferenc vagy Szél Bernadett politikai nézeteit is fel tudom mondani fejből, de a Jobbik elnökaspiránsainak ez irányú elképzeléseiről csak annyi tudásom van, hogy szerintük Orbán nagyon rosszul csinálja.

És felszállt a füst! Fekete és köhögtető, de Sneider Tamás lett a Jobbik új elnöke.

Nem tudom felidézni az arcát. De az biztos, hogy folytatódik a néppártosodás. Megnyugtató, hogy a Fidesznek még akár 300 000 fős tartaléka is lehet a 2018-as Jobbik szavazók között.

Sneider állítólag az egyik legékesebb példája annak, hogy az öltöny és a haj mennyire konszolidál. Izgatottan várom az alelnököt és az elnökségi tagokat, ugyanis ők bizonyára érdekesen, tanulságosan cizellálják és gazdagítják azt a politikai tőkét, amit az elnök megtestesít.

Valljuk meg Toroczkaiban reménykedtünk. Ő is hasonlóan gazdag múltú figura, de őt legalább fel tudja idézni az ember.

Az egész történet egyre inkább azt a forgatókönyvet erősíti meg, hogy a Jobbiknak nincs önálló létezése jelenlegi formájában, már teljesen Vona és társai részvénytársaságaként kell értelmezni.

A radikálisoktól keményebb harcot vártunk volna a radikalizmus megőrzéséért.

De hát innen mindenki úgy megy majd haza, hogy tudja, jelentős eséllyel jön majd létre egy talán életképesnek és a parlamenti küszöb elérésére is esélyes igazi nemzeti radikális mozgalom, mert az eredeti Jobbik sok árvát hagyott maga után, főleg a vidéki Magyarországon.

Toroczkai nem szenvedett nagy arányú vereséget, így talán kerülhetnek emberei bizonyos posztokra, de az esemény csendessége egyúttal a belenyugvás csendje is.

A szavazók számára ez a változás azt jelenti, hogy egy kevésbé karizmatikus és sármos jobbikossal kell beérniük, akinek nehezen összeegyeztethető oldalsasszékat kell összehangolnia. A Jobbik ebben a ciklusban is csak hangerővel kezdte pótolni a mondanivaló hiányát. Senki se számítson semmi újra.

Facebook hozzászólások

A szerző: Paranoid Android

Élek, ami egy droidtól szép. Remélek, ami optimizmusra vall, viszont idegen a karakteremtől. A jól kompenzált paranoia előny.

Ez is érdekelhet

Én tényleg nem értem a magyar igazságszolgáltatást!

A magyar igazságszolgáltatás mintha direkt utazna arra, hogy a lehető legrosszabbul jöjjön ki minden olyan …

6 hozzászólás

  1. Én már több helyen megkérdeztem, de sehol nem kaptam választ, itt is felteszem, hátha…: Mi a fenének két néppárt egy országba? Az utóbbi időben, kifejezetten az az érzésem, hogy a Jobbik a Fideszt majmolja, mintha annak kínai változata lenne; “ócsó, akciós, 2 fizet 3 vihet” kivitelben. 🙂

    • Sok jobbikos politikus biztos azt hiszi, hogy Magyarországon kétfajta nép van és ezért kell két néppárt.
      Miután ők nem mennek el mint Harun al Rashid inkognitóban a nép közé, így nem lehet tudni, hogy mikor esik le nekik a tantusz. Lehet, hogy azért, mert már az sincs, így nem koppan.
      Hagyjuk őket Csipkerózsikaként szunnyadni.

  2. e.házi bandi

    A Jobbik a FIDESZ ellenzéke, kitalált párt, már Csurka is megmondta. A kettős kereszt meg egy kis túlzás a török félhold árnyékában (a szürke farkasok súgták).

  3. grummanavenger

    Valaha a MIÉP főleg egy budapesti (inkább budai) rétegpárt volt, amelynek szavazói összetétele többségében értelmiségi, vagy az oly vékony polgári rétegből került ki. Vidéken inkább csak vergődött, nem tudott igazán gyökeret verni, annak ellenére, hogy a gondolatvilága többet merített a népi mozgalomból, mint bármely (a megbélyegzés szerinti) széljobb ideológiából. Konzervatív nacionalizmus volt, némi népiséggel a programmal, elitizmussal a soraiban. Ennek maximuma kb. 5%. A jobbik viszont egy prolipárt, kezdettől fogva. De abban vegytiszta. A tagjai prolik, vezérei prolik, polgár alig, elv nuku, a retorika karcos (bugris), a vezér metroszexuális wannabe-celeb, a szárnysegédek rossz értelemben vehető karrieristák, eladó lelkek, a szavazók pedig a lumpentől a tudatlan tinédzserig, de tkp. ex- és potenciális balos (azaz segély-) szavazók.

  4. grummanavenger

    Ennek a különbségnek felel meg az a tény, hogy ugyan nem félt a MIÉP-től a pesti belvár “nyugatos” csőcselék (legyen akárhány diplomája is), de imádott tőle rettegni, ugyanakkor persze undorodott is tőle, és joggal ők örültek titokban a létezésének, hiszen lehetett mutogatni a Csurkára, hogy ő a magyar bugimen.
    A jobbik viszont gerincre vágta ezt a körúti kergemarha réteget, azzal, hogy a főfax Vona elkezdett orbánozni, ezek a zsenik már el is felejtették a tabudöntögető kis húzásait (kizárunk valakit, mert zsé, ugatunk a zsé követség előtt, mint a vérpincsi, kollektíve tervezünk etnikumokkal foglalkozni, félkatonai szervezetekkel mozgunk együtt stb.). És most mi van? Most a jobbik ugyanúgy felel meg a Fidesznek, mint régen a balnak a MIÉP. Lehet rá mutogatni, hogy lám, ezeket vertük le, a nácikat, meg az eszetlen kis szövetségeseiket, hisz ha ők nem is hajlanak az egységre, a kormányellenes sajtó látványosan beveszi őket.

  5. grummanavenger

    A mai választás meg a legjobb, ami a kormány szempontjából történhetett. Ugyanis egy Toroczkai elnökséggel akár gyors irányváltással a migránstéma felé, némi újranyitással a libsi politikával szemben, és a cé kérdés felmelegítésével vidéken akár szavazatokat is szerezhetett volna a Fidesztől.
    Ugyanezt egy esetleges (de egyáltalán nem biztosan létrejövő) Toroczkai-Novák-Dúró féle új párt csak sokkal lassabban, sokkal kisebb mértékben tudná megtenni.
    Így meg a párt gerince (???) maradt a Vona-vonal, tehát a bukó irány, lehet veszekedni a maszoposok gyerekein a Bernadett asszonnyal. És persze Ferivel, aki örök. És persze a kisírt szemű, takonypóc anti-olimpikonokkal. És ha véletlenül mégis elvesz öt-tíz százalékot a Fidesztől egy neoJobbik, vagy ősJobbik, vagy tudomisén, hát azzal úgysem fog együttműködni a belvár csürhe. Akárhogy nézem, ez csikicsuki. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük