Gyurcsány összefogdossa az ellenzéket

Gyurcsány kiváló stílusérzékre valló gyakorlatiassággal március 15-én jelentette be, hogy mint szupranacionalista, exbolsevik liberális kész megegyezni a demokratikus polgári rendszer megdöntése érdekében a nyilasokkal is, akiknek a vezetője egy frissen megtért mohamedán.

Molnár Gyula, Karácsony Gergely, Szél Bernadett és Vona Gábor szellemi képességeivel tisztában vagyunk, nehéz lenne közülük kiválasztani a leghülyébbet, de azt gondolná az ember, hogy egy buta embert is legfeljebb nyolcszor-tízszer tud becsapni ugyanaz a csaló.

De nem, ezeknek még mindig nem ismerős a Gyurcsány fizimiskája.

Mint ismeretes minden egyes ellenzéki pártnak az az érdeke, ezt mutatja az összes közvélemény-kutatás, hogy egymás között csináljanak rendet április nyolcadikán. Az összefogásnak ugyanis pont annyi esélye van, mint 2014-ben, a Jobbik belekeveredése az exbolsevik-liberális-haragoszöld katyvaszba, csak a Fidesz mandátumszámát növeli, nem az ellenzékét.

Annyit tehettek volna, még valamikor hónapokkal ezelőtt, hogy azon körzetekben, amelyekben van az ellenzéknek nyerési esélye demonstratívan és közösen keresnek egy független jelöltet, aztán reménykednek. De a probléma ugyanez volt akkor is, hogy a független jelöltek általában hajóágyúként elszabadult elmebetegeknek szokta bizonyulni, mint Kész Zoltán vagy valamelyik párt kriptoágensének, akire csak a saját érdekei kielégítésében lehet számítani.

Talán nem meglepő, de valahogy a fent nevezettek egyikének sem áll szándékában a másik miniszterelnöki ambícióit támogatni. A nem túl okos választóik, akik veszik a fáradtságot, hogy elfáradjanak a fórumaikra, meg a hülye „értelmiségük” viszont folyamatosan arra ösztökéli őket, hogy fogjanak össze.

Vagyis tartósítsák az ellenzék fragmentált helyzetét és segítsenek politikailag túlélni egy rakás náluk is sokkal súlyosabb dilinósnak.

Az ellenzék eddig egy komoly összefogási sikert tud felmutatni, Fodor Gábort egyikük sem viszi be a parlamentbe.  Ez tényleg siker az ő szintjükön, de a kormányváltáshoz csak nem lesz elég.

A problémájuk a fragmentáltság, ami részben az egymást kizáró ideológiai elkötelezettségeikből fakad, másrészt a komolyan vehető vezetők teljes hiányából. Ebből a társaságból ugyanis senkiről nem hiszik el a saját szavazóik sem, hogy képes lenne vezetni az országot. Kivéve persze a Gyurcsányról, de ő nem is összefogáspárti, ő a többivel ellentétben pontosan tudja neki mi a jó, és azt ki is fogja verni a többiekből.

Gyurcsány ugyanis nem akar összefogni a Jobbikkal, ő azt akarja, hogy a többi hülye fogjon össze a csávóval, aki a müezzin hangjára ráveti magát a legközelebbi lábtörlőre.

Gyurcsány ugyanis ezzel tudja a saját szavazatait maximálni, ha mint „„„hiteles””” balos elmondhatja magáról, hogy azok a rohadt árulók összeálltak a nácikkal. Ez szerencsés esetben tíz százalék alá viheti az MSZP-P listát, aminek következtében egy csapásra Gyurcsány lenne az egyetlen „baloldali” párt az országgyűlésben.

Az LMP tényleg teljesen zakkant vezetői komolyan elkezdtek belehátrálni a nyilasok és a Gyurcsány ölelésébe, csak a végén fognak rádöbbenni, hogy Gyurcsány otthagyja nekik Vonát, ami a pesti rétegpárt szavazóit erősen frusztrálni fogja és ez esetleg öt százalék alá viheti a politika mástalanságának reprezentánsait.

Gyurcsány gyakorlatilag elintézte, hogy politikai ellenfeleinek vagy tényleg el kell követniük az összefogás hibáját, vagy viselniük kell annak elmaradásának politikai következményeit a szavazóik előtt. Gyurcsány ezzel csökkenti az ellenzéki oldal többi pártjának szavazatszerzési képességét, már önmagában a káosszal is és ezzel növeli saját elkötelezett szavazatainak súlyát.

Gyurcsányt nem zavarja a Fidesz kétharmada, mert tudja, hogy önálló frakcióval rendelkezve ő lesz az ellenzék vezére a többiek képességeinek következtében.

Monomániásként nem vesz tudomást arról, hogy miközben mindent bevet a hatalom megszerzéséért, esetleg megszűnhet a homokozója, amiben ő megkerülhetetlen politikai szereplőnek gondolja magát, mert a játszóteret is bedózerolja a muszlim áradat, amit ő nem is tekint valóságosnak. Jól van ez így, mert ezt talán a szavazóik is észreveszik.