Érkezik a harmadik világ

Most, hogy az Európai Parlament megszavazta a vég és felső határ nélküli, állandó és kötelező elosztási kvótát, azaz a nyakló nélküli kényszerbetelepítést, érdemes szembenézni azzal, mit is akarnak ránk erőszakolni.

Velünk élő tapasztalat szerint a migránsok befogadásával valójában a harmadik világot importáljuk Európába. A bevándorlók hozzák magukkal kultúrájukat, félelmeiket, konfliktusaikat, törekvéseiket, s csak azok képzelik azt, hogy ezeknek nincs jelentőségük, akik amúgy is nyitottak mindenféle társadalommérnökösködésre.

A wilkommenskultur elszánt hívei azt képzelik, hogy a hagyományok, a személyközi viszonyok – mondjuk, a férj és a feleség, vagy a fiatal és az öreg ember kapcsolata – a lelkekben élő indulatok, vágyak, remények, félelmek és mindenféle különös motívumok lecserélhetőek.

Illetve tömegesen is lecserélhetőek.

Ők azt hiszik – talán azért mert személyes élményeik közül hiányzik a közösség erejének megismerése –, hogy a tömeges asszimiláció éppen olyan hipp-hopp megvalósul, mint az egyének beilleszkedése egy működő, hangsúlyozom, működő, jól integrált társadalomba. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy erről szó sincsen.

Nekünk, magyaroknak, illetve tágabban, nekünk, a hajdani Habsburg Birodalom népeinek, tömény élményeink vannak az idegen kultúrából érkezett bevándorlókkal. Nem egymással, hiszen a Duna völgyének népei, ha más-más nyelveken is beszélnek, lényegileg nem különböznek egymástól, hanem például a cigánysággal kapcsolatban láthatjuk, hogy beilleszkedésről, asszimilációról évszázadok alatt is csak alig-alig beszélhetünk. Pedig a cigányok keresztények, pedig ma már többnyire a helyi nyelveket beszélik, sőt ma már saját eredeti kultúrájuk java részét is elvesztették, s töredezett, szlömösödött, roncstársadalmakat alkotnak, mégis, vagy talán éppen ezért, rendkívül nehezen találnak utat a többségi társadalom életviszonyai felé.

Hasonló tapasztalata lehet a gyarmattartó nemzeteknek. A fehér ember a kizsákmányolás lelkesítő perspektíváján túl – amiért persze nem kellett távoli gyarmatokat keresnie, elitje otthon is remekül tudta fosztogatni a kiszolgáltatottakat – azzal a még lelkesítőbb küldetéssel érkezett Afrikába, Amerikába, Ázsiába és Ausztráliába, hogy majd civilizálja az ottani népeket. Egészségügyi ellátást, közoktatást, korszerű mezőgazdasági rendszereket, ipari kezdeményezéseket, hivatalnoki kart és strukturált ügyvitelt, azaz a modern társadalomszervezés ezernyi leleményét vitte magával gyarmataira. Aztán, miután kiszorult e gyarmatokról, döbbenten vette észre, hogy…

Európa és nem-Európa

Pontosabban – döbbenet! – nem vett észre semmit. A hidegháborús szembenállás, s a vele járó propagandahadjáratok kétely nélkül fedték el a szembenálló világok közvéleménye elől a tényt, aminek felismerését most a politikai korrektség bárgyú sötétsége akadályozza: az elmúlt századokban a harmadik világ népei egy lépéssel sem jutottak közelebb az európai civilizációhoz.

Persze nem arról van szó, hogy valamiféle genetikai fátum akadályozná a harmadik világ felemelkedését.

A szociális örökség nagyobb kerékkötője a világ haladásának, mint bármi, amit a DNS kettős spirálja rejthet.

Afrika és Ázsia elmaradott népei nem azért (vagy nem csak) nem elsősorban azért nyomorúságosak, mert nincsenek eszközeik a felemelkedéshez, mert iparuk kevésbé termelékeny, mert munkájuk kevésbé hatékony, mert éghajlatuk mostohább, hanem főleg és leginkább azért, mert olyasmit hordanak a fejükben, a lelkükben, a szívükben, ami akadályozza a felemelkedést.

Hogy pontosan mit kellene tudniuk, gondolniuk, hogyan kellene viselkedniük, azt persze nehéz megmondani. Nem olvastam soha még korrekt leírást arról, hogy miféle viselkedéskultúra, miféle szellemiség, miféle művelődés teszi Európát (és Észak-Amerikát) azzá, ami. Ötletek persze vannak a protestáns etikától az egyén és közösség finom egyensúlyáig, de ezek csak ötletek.

Az azonban tény, hogy Afrika, és Ázsia lakói, de – be kell vallani – még Európa szegényei sem tudják, hogyan kell viselkednie annak, aki európai életnívót akar magáénak tudni.

Ilyenek, olyanok, amolyanok

Van egy jól megragadható fogalom: vállalati kultúra. Azoknak a szokásoknak, viselkedési mintázatoknak, akár szófordulatoknak, azaz gondolati toposzoknak az összessége, ami egy vállalatot azzá tesz, ami. Ha kiderül, hogy valahol félrecsúszott ez a lokális kultúra, olyan elem került bele, ami nem összeegyeztethető a vállalat céljaival, akkor annak átalakítása évekig, olykor évtizedekig tartó munkát adhat trénerek tucatjainak.

Talán még nehezebb egy szubkultúra, netán egy ország jellemző, sajátos kultúrközegét átformálni. Ki ne akarná, hogy a magyarok ilyenek vagy olyanok legyenek. De nem olyanok. Nehezen válnak amolyanná, ha egyáltalán van ilyen átalakulás.

Hogy azonban egy földrésznyi szegényember letegye a határon a maga kultúráját és fölvegye a befogadók szellemiségét, az képtelenség, mint az időugrás.

Jó, ha tisztában vagyunk vele: akik jönnek, önmagukat hozzák ide. Másuk nincs nekik, mást nem hozhatnak. S minél többen jönnek, annál könnyebben őrzik meg kultúrájukat, hiszen egymást támogatva – a hozott szellemi tartalmakat (nyelvet, személyközi viszonyokat, munkamorált, indulat-kezelési hagyományt stb.) használható kultúraként megőrizve – telepednek meg a mi környezetünkben.

Amikor párhuzamos társadalmak kialakulásáról beszélünk, éppen a lényegről nem beszélünk. Arról, hogy a wilkommenskultur valójában a harmadik világot öleli keblére, illetve taszítja a mi keblünkre. A harmadik világot a maga népi és vallásos babonaságaival, törzsi jellegű emberszemléletével, patriarchális családmodelljeivel, preindusztriális munkamoráljával, és gyakorlatilag kontrollálatlan indulati életével, egyszóval mindazzal, ami a harmadik világot azzá teszi, ami.

Köszönjük, nem kérünk belőle.

Facebook hozzászólások

A szerző: Ratius

Ez is érdekelhet

Az Eszenyi-gyilkosság oknyomozó története

Mint közismert, Eszenyi Enikőt, a Vígszínház (legújabban volt) igazgatóját az elmúlt napokban előre megfontolt szándékkal, …

19 hozzászólás

  1. “Hogy azonban egy földrésznyi szegényember letegye a határon a maga kultúráját és fölvegye a befogadók szellemiségét, az képtelenség, mint az időugrás.” Tényleg? A honfoglaló ázsiai magyarok akkor hogyan lettek keresztény Európaiak egy emberöltő alatt?

    • Ne hazudj, mert nem egy emberöltő alatt lettek keresztyének, ugyanis volt 100-150 évük rá. És azt se felejtsd el, hogy akkor szigorúbb törvények voltak, amiket be kellett tartani. Nem volt helye a mismásolásnak, mint most. Akkoriban a HB-t meg az AI-t simán kíiktatták volna felség és államsértésért.
      Jah és azt se felejtsd el, hogy nyugat-Európában második meg harmadik generációs bevándorlók is követtek el terrorista akciókat, ami egyértelműen annak a jele, hogy az integrálódás nem sikerült.

    • A honfoglalók között már szép számmal akadtak keresztények, (kazároktól átvett) zsidó hitűek, manicheusok, meg mindenféle egyebek. Honfoglalóink egy felbomlóban lévő törzsi-nemzetségi társadalomban éltek, amelynek bomlása hitvilágában is megjelent. A kereszténység felvételére sem egy emberöltőjük volt, hanem legalább három, de inkább négy, öt. A tudatos, szervezett térítés a kilencszázas évek derekán kezdődött, de biztos, hogy voltak szórványos előzményei. Az utolsó pogánylázadás 1061-ben zajlott, és vélhetően a végeken azt követően is éltek a pogány, vagy általában nem keresztény hagyományok, hitek, hitfoszlányok. Szóval szűken számolva is egy széles évszázad állt a magyarok rendelkezésére ahhoz, hogy keresztényekké váljanak, de valószínű, hogy a folyamat előzményei és utózöngéi összesen akár két évszázadot is kitesznek. Négy, öt emberölőt…

    • A magyarok mindig itt éltek. Genetikai bizonyítékok. Honfoglalás nem történt, csak a feketének nevezett (északi magyarok) 200 efő tértek vissza Árpáddal és szervezték meg az itt maradottakkal 600 efő a mai regnáló keresztény Magyar Államot.

    • Ott a pont, benevolus. Ha a szittya magyarok meg tudták tanulni az európai normákat (akik közt nem kevés muszlim és zsidó is akadt), akkor bárki másnak is sikerülhet.

  2. Jó írás. Oda kéne adni Sorosnak is.

    • Gáspár Anett

      Soros és a megbízói ezt pontosan tudják, azért csinálják. Merkel is tisztában volt , hogy mi lesz a következménye annak, amit csinált, csinál. 2015-ben, a 2.vh befejezésének 70. évfordulóján, tavasszal jelentette ki, hogy nehogy azt higgyék Európa népei, hogy újabb 70 évet megélnek háború nélkül.
      Néhány hónap múlva beindította az inváziót, Európa megszállását!

  3. Gáspár Anett

    Ne feledjük mindezek gyökerét sem! DE, igenis GENETIKA! A
    A 60-as, 70-es években az általános iskolában tanultuk, hogy mi az oka a klf. földrészeken kialakult rassz tulajdonságokna (bőrszín, szőrösség erőssége vagy csekély volta; a széles, duzzadt, kiforduló ajkak, keskeny, ferde szem stb.). A jellemző kultúra, gondolkodásmód is földrészekként, a klimatikus jellemzőkként változó. Több tízezer, több százezer éves története van a biológiai, szellemi, kulturális fejlődésnek. Azon változtatni gyakorlatilag képtelenség. Még ha egyénenként, ritka kivétellel néhányan képesek is alkalmazkodni, az alapmentalitás megmarad. Genetikailag kódolva vagyunk.
    Ezt figyelmen kívül hagyni ostobaság, sőt, mint az európai invázió kezelése bizonyítja végzetes.

    • Vidám Park

      A fekete bőrszín kulturális gyökerű, olyan, hogy genetikai – NINCS.
      Elég a nézeteinket megváltoztatni, a bőrszínünk is utána megy.
      A magát elhanyagoló, kulturálatlan hajléktalan befeketedik,
      a fekete művész pedig igyekszik kifehéríteni magát 🙂

  4. Gáspár Anett

    Érkezik a harmadik világHÁBORÚ.

    • Ugye tudod, hogy ezek náci nézetek?

      • benedögölj meg. Mi nem náci, amit nem az ideológiátok talált ki.

      • Rabló Idő

        Az Ószövetségi Biblia és a Talmud rasszista. Meg Izrael.

        A nemzeti szocializmus csak meghekkelte a nyílt forráskódú ingyenszoftvert.

        • Egyetértek, krónikásan rasszisták.

          De ebböl a náci-ból mégiscsak valami multipotenciális ügyintézés szerüség lett. Ez megörökült.
          Mindegy hogy mit, mikor, miért, hogyan és merre, meddig, de kibökik és erre befullad az ész a garat, meg a tudomány, annak mennie kell. A biológia náci lesz, az orvos, a pedikürös, a nem jó helyen virágzó cickafark
          Pedig ez nem egy ártatlan szócska, ez egyenesen vád panasz nélkül

      • Ugylátszik, hogy az antropológia eleve náci,mert elismeri a különböző népek genetikai, IQ, kulturális és szociális különbségeit
        s azt, hogy ezek nyilván a helyi klima, növény és állatvilág, és helyi geográfia befolyása alatt alakultak ki. A mai liberális
        hisztléria alapján minden nép egyenlő minden szempontból, s aki ezt tagadja, az rasszista. A tudomány elferditése, amely téves ideológián alapul, az pl a Micsurin-Liszenko-féle eltorzitott biológiában is megmutatkozott. Emögött persze minidig egy
        érdekcsoport rejtőzik.

  5. Mindennapos tapasztalataimmal egybevag az iras. 30 eve elek Nemetorszagban. Ha vegigmegyek az utcan szinte 100%-ban meg tudom mondani, hogy a velem szembejövö kelet-europai. Az öltözködesük, viselkedesük, gesztusaik csalhatatlanul elaruljak öket. Pedig nagyjabol azonos kulturkör.

  6. Hogyan lehetett hagyni, hogy az a 12 évig tartó, német náciság uralja, eluralja a mi mai szellemi életünket, az elbíráló szempontjainkat?
    Komoly tudás létezett azelött is, azután is, de mindegy, eltekintünk töle, mert akkor valamikor az a rendszer visszaélt vele. Igen úgy volt, elvetendö módon, de azért az ismeret a felelös, vagy azok akik azt kihasználtak?
    Mondjunk le amiatt az ismereteinkröl, tagadjuk el a helyest és a valóst? Hamis tudással szédítsük magunkat és az utódainkat amiatt az akkori visszaélés miatt?
    Ez nemcsak csalás, hanem felelötlen visszaidézése, életbentartása is azoknak az idöknek.
    Mondjunk le róluk és írtsuk ki anyanyelvünk, szavaink, kifejezéseink jó részét, mert akkor szintén hamis, egyirányú jelentések sugalmazásában is használták?
    Nem látja be senki, nem képes senki felfogni, hogy ezáltal az eljárás által nem hagyjuk megdögleni azt azt akkori szellemet? Kell ez nekünk, ez az ostoba szolgaság? Akár ilyen kétséges áldozat árán? Nem annak az oltárán áldoz minden lehetetlen alkalommal is a náciságra figyelmeztetö?
    Táplálni kell mindegyre azt a kísértetet?

  7. „Érkezik a harmadik világ“, szerintem küldik és hozzák.
    Hogy harmadik e, az a szokásos neve, szerintem egy más világ. Földtörténeti, pontosabban, antropológiai szempontból ök az elsö, a második és mi vagyunk a harmadik világ. (az Évának nevezett, ma ismert legrégibb, már embernek (Homo sp.) nevezett személy, lény csontvázát Afrikában találták meg).

    Még csak a „felemelkedésbe“ és a „haladásba“ kötnék bele, udvariasan, hiszen ezek is közhasználatú fogalmak.
    Ázsia és Afrika népei szerintem nem szószerinti „elmaradottak“ és van fogalmuk a “haladásról“ is. Akkor válnak elmaradottakká, ha öket magunkkal hasonlítjuk össze.
    Elvben mondva és nem az elprolisodott vadállatszerüségekröl.
    Máshol élnek és az a helyes, ha ottmaradnak ahol vannak. Megvan a saját kultúrájuk ami egyben biztosítja az életük értelmét, a létük méltóságát, az érzelmeik sajátos tisztaságát.
    Lelkileg és szellemileg azok a méltóságban elmaradottak, akik össze akarják keverni az ennyire nem különbözö, hanem egyenesen ELLENTÉTES kultúrákat és abban képzelegnek, hogy abból békés egymásmellettélés lesz ha idehozzák öket.

    Meg vagyok gyözödve, hogy az egy mélységesen felelötlen gyakorlat, söt, egyenesen gonosz, hiszen mi tudunk bánni a civillizációnkkal, azért mert azt mi hoztuk létre generációkon keresztül. A „harmadikvilág“ pedig normális, hogy nem tud bánni vele, mert nem ö dolgozta ki magának. Azzal viszont amit ök hoztak létre maguknak, azzal tudnak bánni és azt hozzák is magukkal. Erre azonban nekünk nincs semmi szükségünk.

    Ha most több milliós, teljesen más kultúrához tartozó tömegeket vándoroltatnak be Európába -amihez semmi „közük“ nincs- abban nyoma sincs sem a segítö szándéknak sem semmiféle humanitásnak, az egy részben fegyver nélküli, megrendezett hódító hadjárat amelyet nem „a civillizált, felemelkedett, haladó“ fél fog megnyerni, hanem a természetes ösztöneire hallgató fél.

    Az egyiknek megvan külön a jogszolgáltatást ellátó világi intézménye a büntetendö vétkek listájával és a megtartó szabályokkal. A másiknál a vallási intézmény látja el a jogszolgáltatást, a büntetendö vétkek listáján pedig az elözövel homlokegyenest ellentétes vétkek állanak és ellentétes az is amit meg kell óvni.
    Az egyiknél minden személynek egyformák a jogaik és a kötelességeik a másiknál a személy neme, a családi kötelékei szerint oszlanak meg a jogok és a kötelességek.
    Az egyik fél naponta 5-ször vágja magát a földre akárhol égnek emelt hátsórésszel, a másik fél ezt nem teszi, hanem megzavartan és akadályozva érzi magát a dolga végeztében, arról nem is beszélve, hogy mi ennek a gesztusnak az üzenete, emitt és amott. Ahogyan az egyik köszön az sértés a másikra nézve és fordítva,…+ a számtalan stb.
    A kenyerüket nem tudják megkeresni, nem ismerik a nyelveket és nem is akarják megismerni, nincs itt felhasználható képesítésük és készségük sincs, de azért jönnek; hogy eltartsák öket.

    Ha összeeresztek 20 „darab“ 20 éves embert egy írásbeli vizsgára, amitöl nagyon de nagyon sok függ. 10 közülük érettségizett, 10-nek pedig 0-4 osztálya van. Akkor az érettségizettek nekifognak a feladat megoldásának, a 0-4 osztállyal rendelkezök pedig egy darabig bámulni fogják a papírt, majd kereken néznek, majd a terepet. Azután egymásra néznek, felállanak és szét- vagy agyon fogják verni a feladaton kívül mással nem törödöket, a tanári felügyelöket, majd megszerzik a vizsga tétjét.
    Ha kicsit sántít is a példa, de azt tartom, hogy amíg a 0-4 osztályosok egymásközt vannak, addig ugyanolyan boldogok, kiegyensúlyozottak és kreatívak, megvan az életük értelme mint az érettségizetteknek is.
    Kizárt dolog hogy ezt a bevándoroltatók ne tudnák, mégis folyik a bevándoroltatás és azok szétosztása minden tiltakozás ellenére, mindegyre erösödö humánusnak álcázott humanitárius eröszakkal.
    Köszönhetjük, nem kérhetünk belöle, de attól még,…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük