Ki ette meg? Ki ette meg a misszionáriust? (Mi.)
Most, hogy Emmanuel Macron Vlagymir Putyin mellett állva hőbörgött egy sort az orosz propagandaújságírók miatt, ízlelgessük kicsit ezt a felvetést!
Azt ugyanis, hogy ezek az orosz bérfirkászok mindenbe beavatkoznak: megnyerik Trumpnak az elnökséget, kigolyózzák Angliát az EU-ból, felsrófolják a szélsőjobb (esetleg a szélsőbal – érdekektől, értékektől függően) ázsióját, beleköpnek mindenféle levesbe… Legalább is újabban ezt szajkózza a nyugati média, lelkesen újramondva mindazt, amit saját kudarcaival szembenézni nem tudó politikusaitól hallott.
Hackerhadsereg
Na, rendben, elég hihetetlennek tűnik, de tegyük föl, hogy az oroszoknak tényleg van egy jól képzett, nyelveket beszélő, a célországokban jól beágyazott, kapcsolatokkal bíró, népszerű portálokat így vagy úgy támogató hackerhadserege. (Mondjuk, mindjárt fölmerül a kérdés, hogy akkor az amerikaiaknak, akik nagyjából tízszer annyit költenek védelempolitikára, mint az oroszok, szóval, hogy nekik miért nincs, de ez a kérdés valahogy nem hallatszik soha sehonnan…) De ne erre menjünk, hanem arra, hogy a hackerhadsereg, ha már van, tényleg lehet olyan, mint a fegyvergyártás.
Időnként kell egy háború, ahol le lehet szórni a bombákat.
Most képzeljük el, hogy az oroszok rendszerve állítanak egy csomó hackert, egy teljes informatikai és dezinformatikai hadosztályt, majd ezek a szerencsétlenek, csak ülnek és várják a parancsot. Parancs meg sehol. Naná, hogy demoralizálódnak. Még akkor is, ha végignézik a tavasz valamennyi pillanatát, és Stirlitzhez hasonlóan rendelkeznek kellő türelemmel.
Szóval világos, ha vannak, be kell vetni őket. Hackeljék csak meg az amerikai elnökválasztást, meg a magyar aikidosportot! Mikor mi tűnik fontosnak.
Hackerügyosztály
Eddig eljutottunk. De figyeljünk csak! Azok, akik a lappangó orosz befolyás rákfenéjéről sikítoznak, a leghatározottabban tagadják a NGO-k létét, jelentőségét, befolyási igyekezetét. Pedig mindközönségesen tudjuk, hogy jelentősebb nagyvállalatok teljes osztályokat működtetnek azért, hogy korrumpáljanak politikusokat.
Sőt a civilek mozgósítása sem idegen tőlük.
Én még évekkel ezelőtt ismerkedtem meg egy kissé titokzatos, vagy titokzatoskodó emberrel, akinek – mint az a megfelelő mennyiségű unikum után kiderült – az volt a munkája, hogy lobbizott vállalata érdekében. Ennek is civil kapcsolatokért felelős bonyolítója (hogy ezt a managerek által kiszorított jópofa magyar kifejezést visszacsempésszem ide) volt. Ő általában vállalatközi érdekeket képviselt. Ha a rivális olajtársaság benzinkutat akart nyitni az utcában, ő szervezett mindenféle civil tiltakozás, meg helyi környezetvédelmi mozgalmat, vagy ami eszébe jutott. Ezek aztán tüntettek, petícióztak, szórólapoztak, a polgármester nyakára jártak, addig, addig, míg a rivális benzinkútból semmi nem lett.
Történetei nyomán az volt az érzésem, kievés valódi civil kezdeményezés van az országban. A legtöbbjük álcivilekből áll, legtöbbjük mögött vállalati érdek bujkál. Még akkor is – és ez külön pikantériája a dolognak –, ha a tagok talán nem is sejtik, miféle érdek mozgatja mozgalmukat.
Multik a spájzban
Részleteket persze nem tudok a dologról, de könnyen elképzelhető, hogy ismerősöm történetei óta végigsöpört a befolyásolás innovációja a multinacionális világon, s ma már a lobbitevékenység a korrupció mellett a civil szervezetek felkarolását, támogatását, sőt alapítását is jelenti. Ha lenne nagyvállalatom, nálam ezt jelentené. S ugyan mi az akadálya annak, hogy másoknál is ezt jelentse?
Az azonban elképzelhető, hogy a dolog iszonyú nehéz, drága, és rendkívül kockázatos. Csekély a megtérülése, nagy a belebukás veszélye. Mindenféle veszélyes mutációk adódhatnak, kicsúszhat a vezetés a kezdeményezők kezéből, ellenkező irányt vehet a mozgalom. Ha valamiért, hát ezért nem alkalmazzák a nagyvállalatok. (Meg az amerikaiak.)
De akkor persze nyilván az oroszok sem.
Vagy megeshet, ez a veszély rendkívül kicsi és jelentéktelen az elérhető nyereséghez képest. De akkor nyilván a globális tőke is használja az efféle álcivil mozgalmakat. Az ugyanis nehezen elképzelhető, hogy ami megéri az oroszoknak, az nem kifizetődő a multinacionális tőkének. (Meg az amerikaiaknak.)
És, hát akkor persze jó lenne tudni, milyen szerveződés mögött, milyen érdek áll.
„Mondjuk, mindjárt fölmerül a kérdés, hogy akkor az amerikaiaknak, akik nagyjából tízszer annyit költenek védelempolitikára, mint az oroszok, szóval, hogy nekik miért nincs”
Mert a becsületes, tisztaszívő obama nem nyúlt ilyen nemtelen eszközökhöz!
Becsületes…tisztaszívű…és Obama hogy kerül egy mondatba? Hihihi…
Nos, ellenségképet kell az embereknek mutatni, hogy leplezzék a valódi szándékot, s a valós helyzetet.
Mi békét akarunk, kiabálják az utcára vonuló emberek, akiket a fegyvergyártó terelt rendszerbe, más szóval civil szervezetbe. Persze ahogy az írás is jól példázza, szerencsétleneknek fogalmuk nincs arról, milyen érdekeket szolgálnak. Amikor a hóhér tiltakozik a halálbüntetés ellen…Kész röhej, emberek ébresztő! Persze ez a felszólítás csak az Embereknek szól. A „civilek”, az álcivilek nem tartoznak ebbe a körbe…Pedig ők azt hiszik…Mert bábok egy színházban…
Óh, igen, amikor a fegyvergyáros azzal nyugtatja a lelkiismeretét, hogy a békepárti tüntetőknek felajánlja adója egy százalékát..
Jelen soraid megalapozott, és többnyire kiegyensúlyozott, felkészült munkáidra rácáfolnak.
A Kerek Világ legügyesebb, leggazdagabb, legerősebb és legkíméletlenebb despotája VP.
Ettől még lehet és muszáj vele pragmatikus alapon jóban lenni.
Ám Ő egy pusztán magának beszámolással tartozó teljhatalmú főnök, aki a Kerek Világ legnagyobb hadseregének és atomarzenáljának parancsol.
A mintegy 400-600 fős – nyilván amerikai példa alapján létrehozott – szentpétervári dezinformációs hadsereg – talán igaz lehet.
Mi, magyarok Önmagunkat megvédeni képtelen, apró és gyenge ország vagyunk, ahol a fegyveres testületek 50%-a sírva elfutna, ha harcolnia kellene.
Területileg függetlenek pedig azért lehetünk, mert hagyjuk magunkat – legalább részben – gazdaságilag kizsákmányolni.
„legügyesebb, leggazdagabb, legerősebb és legkíméletlenebb despotája VP.”
Ebből csak a leggazdagabb, a legerősebb meg a legkíméletlenebb nem igaz. Esetleg még a legügyesebb. A többi rész mind stimmel.
„aki a Kerek Világ legnagyobb hadseregének és atomarzenáljának parancsol”
Ebből is csak a legnagyobb az, ami nem stimmel.
A többi itt is teljesen rendben van.
„ahol a fegyveres testületek 50%-a sírva elfutna, ha harcolnia kellene”
Ilyen az, mikor valaki saját magából indul ki… 🙂
Miért akarna Putyin az egész világ despotája lenni? Neki elég, ha az oroszoknak parancsolhat.
Az amerikai befolyás ott van a számítógéped majdnem minden programjában, mert a windowstól kezdve a vírusirtóig szinte minden program amerikai. A vírusirtó pedig teljesen jogszerűen nézi végig a gépedet a padlástól a pincéig, ráadásul még fizettél is érte, hogy ezt csinálja..
…”A Kerek Világ legügyesebb, leggazdagabb, legerősebb és legkíméletlenebb despotája VP.”
Huh, ezt most nagyon jól megmondtad. Információidat nyilván az USA budapesti nagykövetségétől szerzed be.
Esetleg megosztanál velünk ez ügyben morzsákat, hogy alátámaszthasd azt amit a kommentedben írtál?
Hogy a jövőben még jobban higgyünk, ha ilyen sommás véleményt írsz…
Most akkor ki retteg kitől?
Kell mindig egy EGYSZEMÉLY – jelen esetben „putyin” – régebben „hitler” vagy báááááááááármi más, hogy összeszoruljon a segged luka, ha a szót kiejtik? A szó – putyin, vagy trump, lenin, holokauszt, zsidó, cigány, orbánviktor, vagy mi még? Lesznek újabb szavak amiket nem lehet kimondani?! LÁTOD MÁR HOGY ez egy nemzetközi pszihológiai program az „ellenségkép” megalkotására?!