Nevelj idiótát?

Az ember azt hinné, hogy valahol azért van határa az embermentő ámokfutásnak, de úgy tűnik, hogy a butaság galaktikus végtelenje kiapadhatatlanul termi az újabb és újabb szürreáliákat. Ez alkalommal egy facebookon terjedő felhívás hökkentett meg.

A Konzervatív család nevű blog, amely azzal az alcímmel hirdeti magát, hogy normálisnak lenni jó, ordenáré abnormalitással támadt neki egy igen-igen méltányos francia intézkedésnek.

A széles skála

Franciaországban ugyanis megjelent egy – mindjárt tegyük is hozzá, rémesen hazug – kisfilm, amely arra buzdítja az érintett anyákat, vállalják fel Down szindrómás gyermekük világra hozását. A Dear future mom című két perces propaganda-videón mongoloid idióta gyerekek és felnőttek beszélnek arról, hogy az ő életük bizony boldog.

A blog elmondja, hogy Franciaországba a down kóros embriók kilencvenhat százalékát elvetetik, ami mindenképpen arra vall, hogy a Francia szülők nem annyira hülyék, mint a kisfilm alkotói meg a Konzervatív család szerzői. A down-kór ugyanis az esetek döntő többségében rövid életet és élhetetlen vegetálást kínál. Bár akadnak közöttük szerencsések, még olyan down-kóros ember is van, aki több diplomát szerzett, azért a túlnyomó többség nyálcsorgató idióta. A Down-szindrómában szenvedők IQ-ja átlagosan 50 körüli, ami rémisztően alacsony pontszám. Azt pedig senki nem tudja előre megmondani, hogy a meg nem született, de felismerten down-kóros embrió a széles skála melyik végére kerül.

Örökké tartó rabszolgaság

A blog felveti a témával kapcsolatban a lehető legbutább kérdést: „egy downos kisgyerek miért nem mondhatja el nyilvánosan, hogy szereti az anyukáját, és boldog, amiért élhet. És hogy egyedül meg tudja szerelni a biciklijét. Hogy lehet ezt megindokolni egy elvileg civilizált, kulturált, szabadság- és emberi jogok mellett elkötelezett országban?”

És válaszoljunk is rá: azért nem, mert a downos kisgyerekek túlnyomó többsége semmi ilyesmit nem tud elmondani. Akik a filmben megszólalnak, ők a szerencsés minoritás.

Na, meg azért sem, mert a túlnyomó többség szülei sem mondhatják el, micsoda pokol egy olyan élet, amelyben egy elmebeteget kell gondozni. Örökké tartó rabszolgaság.

A nácik és az idióták

Hogy el ne felejtsem, a kreatív szerző, mindjárt le is fasisztázza azokat, akik szerint nem szabad baromságokat terjeszteni. Az alkotóknak ugyanis nem az a bűne – ahogy a Konzervatív család állítja –, hogy „a Down szindrómásokat emberként mutatják be”, hanem az, hogy elferdítik a betegséggel kapcsolatos tényeket.

Senki nem gondolja ugyanis azt, hogy a véletlenül értelmesre sikeredett, emberszerű downosokat ne lehetne szeretni. Azt viszont jó, ha tudjuk, hogy az összes többi downos, azaz a túlnyomó többség igazi idióta. Hogy őket lehet-e szeretni, azt nehéz eldönteni. Én például nem szeretem őket. Bizonyára érett megfontolás után hozza meg józan döntését az érintett nők kilencvenhat százaléka, amikor nem vállalja annak esélyét, hogy élete végéig ki legyen szolgáltatva egy efféle szerzetnek.

S most, hogy a butaság felhőtlen égboltjának heves napsütése ismét megmutatta magát, lássuk be, azért is jobb, ha nem születnek meg a down-kóros idióták, mert már így is éppen elég hülye él – és publikál – ezen a bolygón.