Pressman még Goodfriendnek is gyenge volt

Rogán Antal gondolom feldolgozza azt a traumát, hogy néhány hétig rajta lesz egy amerikai szankciós listán. Ez, ha az ember jobban meggondolja, tulajdonképpen kitüntetés. A demokrata kormányzat szellemi színvonalát ha tekintjük, levonhatjuk azt a következtetést, hogy ő jött be a legkevésbé a Pressmannek. Ez egy heterónak sem tragédia.

Mostanában olvastam valahol, ha nem képzeleg a tudatalattim ilyeneket, hogy a Clinton Bush váltáskor a távozó demokrata adminisztráció kitördelte a W-ket a billentyűzetekből a Fehér Házban. Tudják George W. Bush. A fene gondolta, hogy egy átlagos demokrata aktivista-tisztviselőnek ennyi öröm jut csak az életben.

Mondjuk a Pressman se sok jó emlékkel távozik innen, fogadjunk, hogy még ő is undorítónak találta azt a közeget, amelyik Budapesten körberajongta. Na nem azért, mert maga nem ocsmány szintén, hanem azért, mert a birodalmi helytartó nem vegyül a helyiekkel, legfeljebb igénybe veszi a a szolgálataikat.

De tényleg, mit lehet kezdeni egy olyan emberrel, aki abban a hitben töltötte itt az idejét, hogy azért utáljuk őt, mert például antiszemiták vagyunk. Nem értette a finom distinkciót, hogy mi pont nem az olyan zsidókat szeretjük, mint amilyennek ő képzeli a normális zsidó embert. Ez a Pressman évekkel vetette vissza a magyarországi filoszemitizmust. Viszont a jobbikosok szerették. Szegénynek nagy tragédia lehetett, hogy a párt az itt tartózkodása alatt enyészett el, pedig meg is szédereztette a Jobbik utolsó olyan elnökét, akinek a családtagjain kívül mások is tudták a nevét és a titulusát egyszerre.

Az is egy rejtély, hogy Magyar Pétert mennyiben köszönhetjük az amerikai nagykövetet támogató „hárombetűs” szervezetek háttérmunkájának. Tényleg, a „kicsivel” találkozott egyáltalán már? Ilyenkor van zavarban az összeesküvés-elméletes énünk, most ártani nem akart neki, vagy már mindegy?

Az élvezkedést félretéve, Pressman teljes egészében egy hanyatló nagyhatalom hanyatló politikai mozgalmának kifejeződése volt, buta, arrogáns, műveletlen, udvariatlan, gesztusképtelen, a helyi viszonyokat nem ismerő, egyszerre érzékeny és érzéketlen, sértődékeny, kisebbrendűségi komplexussal küzdő senkiházi, akinek valószínűleg a leheletével is rendszeresen probléma volt. Az USA magát alázta ennek az alaknak a diplomáciai karba emelésével. Rémisztő, hogy egy, az amerikai szempontból „problémás” európai országba egy ilyen színvonalú embert merészelnek küldeni az amerikai külügyből, és azt remélik, hogy ennek a számukra bármi pozitív következménye lehet.

Habár talán túl optimista vagyok, amikor azt feltételezem, hogy ezek a kretének nem rontani akartak a helyzeten, hanem javítani. Vagy lehet, hogy az amerikai külügynek már nincsenek „partiképes” karrierdiplomatái, csak progresszív aktivistái? A Goodfriend (az ügyvivő) az egy komoly ember volt ehhez képest. Ő 2013-ban, meg 2014-ben intézte a szankcionálgatásokat az akkori Obama-adminisztráció részéről, ha emlékszik valaki erre a kiváló emberre.

A legszörnyűbb az volt, ahogy a helyi progresszió apraja-nagyja bepucsított a fickónak, hiába tudta mind, hogy mire számíthat. Miféle emberek azok, akik az amerikai nagykövetet tartják az ország alapvető igazodási pontjának, persze csak akkor, ha nem azonos az álláspontja Brüsszellel. Ha azonos, akkor még Manfred meg Ursula is ugyanolyan jó.

Egy nagyhatalom nem lehet kisstílű, illetve lehet, de akkor már legalább nevetséges ne legyen. Pressman nevetségessé tette Amerikát, főleg, hogy a jelenlegi kormány kihúzott már tíz évet vele kirívóan ellenséges demokrata elnökök alatt. Az biztos, hogy amerikai nagykövetet még nem röhögtek ki így a háta mögött, mint ezt a nyomingert. Büszke lehet magára tényleg, többet ártott Amerika tekintélyének itt nálunk, mint a demens Biden és a már jelzővé „nemesülő” Kamala, aki a statisztikáért megőrülő amerikaiak szerint valószínűleg minden idők legostobább elnökjelöltje volt.

Visszatérve Pressmanra, a vége felé meg mindenki az arcába röhög már, senki nem is tesz úgy, mintha komolyan venné ezt a pojácát. Ez egy szánalmas evakuáció, a pánikból ítélve a helyi segítők is úgy tudják, hogy a helytartó távozásával, az új amerikai módi szerint, nem sok segítségre számíthatnak, a korábbi lelkes szolgálataiktól függetlenül. De nem lesz olyan szerencsénk persze, hogy ennek a bandának tényleg az O1G koalíció Magyar Péter rajongó szabadcsapatának a mikroadományaiból kelljen megélni.e Brüsszel az ukrán háború mellett nyilván az ő finanszírozásukat is átveszi.

Egy normális világban egy nagykövetcsere tulajdonképpen minuszos hír, mégha az amerikai nagykövetről is van szó. De ez az ember megpróbált helytartóként viselkedni és erőből politizálni. Sokra ment vele.

Vezető kép: MTI/Hegedüs Róbert