Gyurcsány Ferenc újra miniszterelnöknek képzeli magát

Nem elég a járvány, a háború és az aszály, újra a saját és Gréczy Zsolt saját érdeklődése középpontjába került Ferenc, az etalon miniszterelnök, aki valószínűleg a sáskajárást helyettesíti a Sátán terveiben.

Érdemes egyébként felsorolni, hogy az elmúlt húsz évben kik és milyen összefüggések mentén képzelték már magukat miniszterelnöknek a balliberális rémálomvilág szereplői közül. Medgyessy Péter 2002 és 2004 között élt miniszterelnöki álomvilágban, máig rejtély, hogy ki a bánat intézte helyette az ügyeket, mert róla nem feltételeztük már előzőleg sem, hogy bármire is képes lehet magától. Miniszterelnöki két évéből a gazdasági csődön kívül az az emlék maradt, hogy realitásérzéke jeleként feltétlenül megbízott Gyurcsány Ferencben és annak családjában. Azóta is azt hiszi, hogy ő mindent jól csinált, csak az irigyei megpuccsolták.

A következő öt tragikus évben Gyurcsány Ferenc képzelte magát miniszterelnöknek, ami azért bizonyult rettentően kellemetlennek, mert a körülmények szerencsétlen összejátszása következtében a valóságban is ő volt a végrehajtó hatalom feje, amit sem az ország, sem a valóság nem viselt túl jól. Ferenc programírásban és egyéb, a nárcizmussal együtt járó tünetekkel foglalta le magát, miközben az elszabadult reálfolyamatok és a bűntársai kivégezték az országot.

Bajnai Gordon csak azért nem képzelte magát miniszterelnöknek, mert neki még képzelőereje sem nagyon van, igazi technokrataként azt csinálta, amit parancsba kapott bárkitől. Emlékeznek rá ugye? Ő az, aki Magyarországra települt gazdag oroszokkal a budapesti városháza eladásáról leül nem tárgyalni.

Mesterházy Attila legalább nem képzelte magát 2010-ben miniszterelnöknek, azóta is eszelősen gyűlöli a baloldali elit, vajon mit ronthatott el? 2014-ben is ő volt az egyik fő arca a bukásnak, gyanítom akkor már eljátszott a gondolattal, hogy esetleg megválasztják.

Igazi bőség képzeletbeli miniszterelnök-(ön)jelöltekből azonban 2018 óta van, Szél Bernadettek, Karácsony Gergelyek, Vona Gáborok, Jakab Péterek, Fekete-Győr Andrások, Dobrev Klárák, Márki-Zay Péterek tülekedtek azért, hogy néhány percnyi illúzióért feláldozhassanak mindent, esetleg az egész országot is.

Csak az a fránya Orbán Viktor ne lenne. Ezen bukik meg az egész. 2002 után mindenki tudta, hogy Orbán egyszer visszajön és akkor az ő esélyeik arra, hogy megpuccsolják az aktuális baloldali miniszterelnököt, lévén az már nincs, nullára csökken. Orbán legyőzésére is csak azért nagyobbak az esélyeik, mert amerikai megszállás még nem volt és ezt nem is lehet teljesen kizárni. Ráadásul az amerikaiak, ez köztudomású, mindig a leghülyébbet teszik meg főnöknek az érdekszféra független gyarmatain. A képzetes ellenzéki miniszterelnök-jelöltek nem kontraszelekció, hanem igazi kemény szelekció eredményei, azé a felismerésé, hogy ennyire hülyének nem születni kell, hanem ki is kell rá képződni. Tanácsadók és szakértők garmadája kell hozzá, mert ez még Jakab Péternek sem menne egyedül. Talán csak Fekete-Győr Andrásnál lehetünk biztosak abban, hogy ő önerőből gagya. Ennyire még az amerikai mesterséges unintelligencia sem lehet fejlett.

De most azzal a gondolattal kell eljátszanunk, hogy Gréczy Zsolt lelki társa, Vadai Ágnes férfiideálja újra miniszterelnöknek akarja képzelni magát. Még szerencse, hogy ez nem ígéret, hanem fenyegetés. Csak azért, mert még nem volt elég bajunk. A majomhimlő nem jött be, akkor legyen a Ferenc.

Ha MZP lenne a miniszterelnök és a CIA megtiltotta volna Ferencéknek, hogy megpuccsolják vagy lelökjék a lépcsőn (tragikus baleset), akkor ő csak szolgaian végrehajtaná azt, amit a kapcsolattartója, az USA külügyminisztériumának közép-európai alosztályvezetőjének titkárnőjének az asszisztense gondol. Ezekhez az információkhoz nem közvetlenül jutna persze hozzá, hanem a CNN-ből, mert bizonyos méret alatt az amik még emailt sem küldenek. Feri azonban nem csak teljesítene, ha ő hívhatná magát miniszterelnöknek, hanem állandóan azon járna a kicsi agyacskája, hogy miként árthatna többet. Biztos van CIA érdemérem erre: Ki ártott a legtöbbet a parancson kívül a saját országának? Ha nincs, akkor lesz, és a Feriről fogják elnevezni.

Feri nem veszélytelen. Feri bármilyen irányból érkező hadaknak képes lenne megadni magát és azonnal átállni.

Fletó, ellentétben az ellenzék döntő többségével, nem ostoba és nem is buta, ha más embereket kell manipulálnia a saját érdekében. A tények sem zavarják, például az, hogy őt és a szövetségeseit pont a válságkezelési képességeikre történő rádöbbenés keretében hagyta el egymillió szavazó áprilisban. Feri mindig tud nagyot álmodni, ha önmagáról van szó.

Feri az ország katasztrófájában és a bevonuló idegen hadakban bízhat egyedül, mint a másik Feri, a Szálasi Feri.

Feri meglepő nyíltsággal jelentkezett be, J. Péter nevű nyilas segédszolgálatos szolgájához hasonlóan, a főhazaárulói szerepre. Vegyük ezt komolyan. Az elmúlt évszázad minden országrontója pont olyan nevetséges kis senkiházi volt, mint a Feri. Egyetlen apró szerencsénk, hogy Feri miniszterelnöki ambíciói már nincsenek leegyeztetve Klárával. Klára most már mindig józanabb, mint Feri, és habár méreteset bukott az EP-ben, azért annyira nem undorodnak tőle, hogy nekünk ne akarjanák ártani az ő igénybevételével. Szóval vigyázó szemünket vessük a Ferire, mert Klára majd mögüle érkezik, habár Feri kitakarni már most sem tudja.