Most, hogy már elfelejtettük, milyen is megszállt országnak lenni, a lakosságot nem sokkolta kellőképpen annak a híre, miszerint az ukránok vállalják katonailag a végső győzelem után Közép-Európa rendjének és békéjének biztosítását.
Hát fasza. Ahogy egyszerűen mondjuk, amikor valami ordas baromság felbukkan a kertek alatt. Én speciel még a hazánkban ideiglenesen állomásozó amerikai csapatoknak és itt-ott felbukkanó NATO kötelékeknek sem örülök igazán. Az is abszurd valahol, hogy mi egy védelmi szövetségben vagyunk majdnem az összes olyan országgal, amelynek a XX. századi balsorsunkat köszönhetjük, de hogy még az ukránokkal is?
Az ukrán kétségtelenül nehéz sorsú nép, már amennyiben Leninék merőben hatalomtechnikai döntését nemzet és állam alapító okozatnak tekintjük. Helyesebb úgy fogalmazni, hogy a XX. század az ukránokat talán a lengyelekhez, zsidókhoz hasonlóan meggyötörte, talán jobban mint minket. Az ukránokat az oroszok, de főleg a kommunisták pusztították, beleértve a gyilkosok közé a jelentős számú ukrán születésű, az orosz birodalmi törekvéseket vadul megvalósító, még egyszer mondom, ukrán főkommunistákat is. Arról nem is beszélve, hogy az ukránok milyen lelkesen vettek részt akár az orosz, akár a német oldalon a lengyelek és a zsidók legyilkolásában. Más népeknél ezt a pedigrét erősen figyelembe venné a nyugat, de a szükség nagy úr.
Az ukránoknak már a háború előtt sem sikerült kedves embereknek látszani. A hatalmat 1991, a Szovjetunió megszűnése után a „független” Ukrajnában mindig is bűnözői csoportok birtokolták, és az állam is ennek megfelelően működött. Ha valakinek nem lenne világos, a nyugati és a keleti bűnözői kultúra jelentősen különbözik egymástól, míg a nyugatiak inkább a pénzügyi rendszeren, meg a gazdaságon keresztül lopnak és csak szélsőséges esetben mennek át rablóba, addig a posztszovjet térség kelet-európai részén a rablás az alapvető viszony a gyenge és az erős között.
A Zelenszkij-féle rezsim realitásérzékének teljes hiányát mutatja az, hogy egy olyan milliós állandó ukrán haderőt vizionál, amelyet nyugati (illetve a közvetlenül fenyegetett országok) pénzen tartanak fenn és amely átveszi az amerikai csapatok helyét Közép-Európában az oroszokkal szemben. A fene se tudná eldönteni így elsőre, hogy ez a haderő véd bennünket, vagy zsarol. Még most sem tudjuk ezt eldönteni igazán, pedig most állítólag háborúznak az oroszokkal keleten, de úgy viselkednek velünk, mintha a csicskáik lennénk. Még a náluk nagyobb és erősebb lengyelekkel is.
Kevés veszélyesebb dolgot tudok elképzelni, mint azt, hogy az amerikaiak kipucolnak Ukrajnából, ahogy mondjuk Afganisztánból és ott hagyják az összes fegyvert, amivel eddig támogatták az ukránokat. A hírszerzési-elemzési és műholdas támogatás nélkül ez persze sokkal kevesebbet ér, mint most, de mondjuk a félmillió harcedzett katona, illetve a frontot látott tisztikar stratégiailag életveszélyt jelent majd minden Ukrajnától nyugatra lévő országra. Az ukránok védelmi pénzt fognak szedni tőlünk, hogy ne járjanak ide rabolni. Főleg akkor, ha véletlenül baloldali, tehát minden külföldi erővel kollaboráns kormánya lesz éppen az országnak. És persze mindez az EU teljes támogatásával, hiszen Ukrajna demokratikus, mi meg mindig renitensek voltunk, már a szegény osztrák császárt is vegzáltuk annak idején.
Ha a nyugat éppen nem az oroszoknak ad el bennünket, akkor majd az ukránoknak. Szerencsére a végső ukrán győzelem nagyon messze van éppen, de józan ember nem akarhat olyan történelmi helyzetbe kerülni, amelyben egy primitívebb és bunkóbb illetve agresszívebb rabló-középhatalom bukkan fel a határainknál, mint amilyen az orosz volt.
Arról nem is beszélve, hogy milyen könnyű Ukrajnát úgy megdolgozni, hogy tokkal és vonóval átálljon, visszaálljon újra az oroszokhoz. Nagy érzelműek ezek a szlávok, tudnak együtt vodkázni azzal este, akivel délután még irtották egymást.
Vezető kép: A 24. ukrán gépesített dandár sajtószolgálata által készített képen az ukrán újoncok akadálypályán gyakorlatozva fejlesztik taktikai készségeiket a kelet-ukrajnai donyecki régióban 2024. október 14-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. MTI/AP/24. gépesített dandár sajtószolgálata/Oleg Petraszjuk
–Nem szeretném a jelenlegi ukrán rezsim katonáit Magyarországon látni, sohasem.
Nagyon nem szeretném.
–Sajnos felmerül annak veszélye, hogyha Magyarországon a liberális ellenzék győzne egy választáson vagy másképpen, akkor a „nyugatnak” való teljes engedelmeskedés jegyében az összes magyar fegyvert elküldik Ukrajnába, és a magyar hadsereget szélnek eresztik.
–Egy liberális kormányzás a legteljesebb szabad rablást eredményezné hazánkban, akár az ukránok által is.
Orvos látott már?
És téged látott már orvos????
–Nagyon gyagya a hozzászólásod.
Nem ! De NATO vagy orosz katonákat sem szeretne a normális magyar.
Ez rettentő, de sajnos teljesen realisztikus lehetőség. Gyanús, hogy eleve volt ilyen terv is, nem véletlenül mondta az ukrán parancsnok hogy pár órán belül már a Balatonnál ltudnak lenni. Hogy jutott eszébe ezt számolgatni , mikor azt hittük, hogy az oroszokkal kell harcolnia keleten?
Amúgy sem érthető, hogy ha élethalál harcot folytatnak keleten, akkor hogyan maradhat meg egy szuper erős ütőképes hadseregük mégis?
Az, hogy ukrán, vagy hozzá hasonló, bármilyen idegen csürhe Magyarországon állomásozzon, és az országot újra kirabolja, ez Magyarország végét jelentené!
Persze, de van aki ezt akarja.
Adolf Hitler is végső győzelmet akart aratni az oroszok fölött és nagyon p~csánrúgták.
Nagyon gyűlölöm már ezt a csürhét, úgy tokkal-vonóval.
Évek óta (sikeresen) tarhálják a világot, hogy még több fiataljukat küldhessék a biztos halálba – hát ez is egy jövőkép 🙁
Egy felmérésben olvastam, hogy az ukránok 70 %-a folytatni akarja a háborúz a teljes győzelemig (…), hát akkor hajrá.
olyan felmérés is van, hogy a Tisza(r) párt már minden kategóriában megelőzte a Fideszt…
Igen, Orbánnak volt egy érdekes kiszólása október 23-án! A sorosista NATO/EU Ukrajnából – annak egyre nagyobb mértékű felfegyverzésével – Kelet-Európa csendőrét akarja csinálni… Így, reális a veszély arra,, hogy Magyarország földjét, újból, szláv katonacsizmák tapossák!…
A POKOLBAN SZERETNÉM LÁTNI MINDEGYIKET, A PIANISTA VEZÉRÜKKEL EGGYÜTT
az ukran zongorista okosabb, mint gondoltam volna. europa katonai megszallasat ajanlja fel brüsszelnek es a natonak, igy pl. a migracios ügyekben meg a szuverenitas kerdeseben meg a NATO felvetel kerdeseben, stb. rakoncatlankodokat meg ellenszegülöket korrektül meg is lehet majd fegyelmezni. Pardon: finoman meg lehet öket gyözni. Van itt valaki, aki ugy gondolja, hogy brüsszelnek tenyleg nem tetszik ez a melysegesen demokratikus, tökeletes europai szellemböl es meggyözödesböl fakado ötlet?
Szeretni? Egy frászt! Élve még látni se!
De az érdekes lenne ha belépés előtt a határon a náci jelvényeiket leszedetnék velük! Gondolom az antifások boldogan segítenének lenyúzni róluk. Annak viszont lenne nézője bőven! Persze ennek hírére az összes azovos meg krakenes figura átmenne ártatlan apácába! Ukrajna hősei … na persze … meg rengeteg ártatlan orosz gyilkosai különösen 2014-től!
„ukrán haderő” – csodálkozom kissé az önnél szokatlan naivitáson; elég lesz a címke rajta, hogy »ukrán« (lásd Gunderich „sokszínű” vandáljai Kr.u. 600 táján)
Én két éve nem veszek húskonzervet. Félek a beszivárgástól.
Erről a békefenntartási ötletről hol lehet olvasni valamit?
IGEN, A HULLAHÁZBAN
„az amerikaiak kipucolnak Ukrajnából, ahogy mondjuk Afganisztánból
és ott hagyják az összes fegyvert” A Vörös Hadsereg is ezt tette anno,
talán ezért is volt drága a jenkiknek az afgán agár.
„a „független” Ukrajnában mindig is bűnözői csoportok birtokolták” és ez
még a lokalitás szintjén, Budapestről nézve is igencsak így volt.
„nyugat éppen nem az oroszoknak ad el bennünket” No nem a nyugat baráti
gesztusai miatt érzem magam biztonságban hanem, hogy az oroszoknak messze
nem hiányzik Magyarország.
Zelenszkíj víziója. No, az sem egy szofisztikált gondolatfolyam, hanem jó szatócs
módjára azt a keveset akarja eladni amit még magáénak hisz. A hangoskodó (Ó jaj!
Pardon! Inkább PC módon mondva) öntudatra ébredt martalóccsapatok basáskodása
nem új a történelemben.