Magyar kontra robot

Tételezzük fel, hogy Tóta W. nem őrült meg! OK, legutóbbi cikke alapján nagyon nehéz efféle hipotézist megfogalmazni, de azért most mégis próbáljuk meg a tótawéi értelemben vett racionalitás szemüvegén keresztül látni a népesedéspolitikát. És fogadjuk el kiindulópontnak szerzőnk ötletét: „Nosza, ezt számoljuk ki: mibe kerül felnevelni egy átlagmagyart, és hogyan aránylanak a képességei egy hasonló árú automatáéhoz? Megéri-e magyart tenyészteni?” Nosza!

A magyar kontra robot versenyben, ha csak a számokat nézzük, a robotok állnak jobban. Egy gyermek felnevelésének költsége átlagosan úgy harmincmillió forint, egy robot pedig… Őőőőő…

És itt mindjárt bajban is leszünk. Mert, hát miféle robot. A Marson idétlenkedő Rover – valószínűleg mostanában az egyik legismertebb robotunk – a harmincmilliónál biztosan sokkal többe kerül, különösen, ha hozzászámítjuk például a kapcsolattartás költségét. Egy emberrel nem kell folyamatosan beszélgetni. Elvégzi, amiért jött, azt hazamegy… No igen, a Rover, mint Lajka kutya, valószínűleg marad…

Hát, nézzünk egy másik robotot! Mibe kerül például egy menő szexrobot? Rövid guglizás után kiderül: „Jelenleg négy gyártó foglalkozik szexrobotok gyártásával, ezek ára átszámolva 1,3 millió forinttól egészen négymillió forintig terjed…” Szóval olcsóbbak, mint a gyerek, viszont sokkal hamarabb elhasználódnak (és nem is sikítanak őszintén)… Egy embert szexuális célokra kimondottan sokáig lehet használni, kivált, ha figyelembe vesszük a pedofil, gerontofil, esetleg nekrofil igényeket. És egy efféle célra tenyésztett emberpéldány nyilván nem is kerül harmincmillióba.

Jóval kevesebb oktatással beéri és hamarabb is tud profitot termelni.

De, ha persze a klasszikus munkagép-rabszolga relációban gondolkozunk, akkor nyilván a munkagép nyer. Ám ezt a mecset jó száz esztendeje lejátszottuk. Fel is szabadítottuk a rabszolgákat, jobbágyokat, peonokat, de még a nőket is.

Akkor esetleg nézzünk valami Hy-tech automatát! Mondjuk egy hiperszuper harci drónt. Mibe kerülhet. Ezercsilió dollárba? Ja. Nagyjából. Szóval az ember olcsóbb. Nem is értem, mi a rossebnek fejlesztenek mindenféle pilóta-nélküli harci eszközöket a csúcshadseregek. Tán csak nem kímélni akarják azt a pármillióért előállítható, szóval ebben a relációban tényleg baromi olcsó emberéletet?

Fene sem érti ezeket a hadiipari technogurukat…

De vissza a HVG szerzőjének cikkéhez! Azt is megemlíti a baloldali publicista, hogy gyermekvállalás, illetve a gyermekvállalás ösztönzése helyett jobban járnánk a migránsok befogadásával. Nagyjából ezt gondolták a rabszolgakereskedők is a tizennyolcadik, tizenkilencedik században. A kész, felnőtt, szobatiszta, beszélni tudó munkaerő – még Afrikából behozva, még ötven százalékos üzemi veszteség mellett is – sokkal olcsóbb, mint az otthon tenyésztett rabszolga. Nincs miről beszélgetni!

Illetve egy kérdés azért marad. Ha Tóta W. kimondottan hasznosság alapján ítéli meg a gyermekvállalás kérdését, akkor vajon számíthatunk-e arra, hogy a jövőben az idősek, esetleg a betegek, netán a fogyatékosok létét is efféle szempontok alapján osztályozza. Hiszen kétségtelen, hogy egy munkaképtelen vénség, egy ápolásra szoruló nyomorék, vagy egyszerűen egy haszontalan alkoholista csak viszi a pénzt, nyereséget meg nem termel. Többségük még szervdonornak sem jó.

Miért tartjuk el őket mégis?

Meg tudná ezt mondani Tóta W. szerkesztő úr?

Facebook hozzászólások

A szerző: Ratius

Ez is érdekelhet

A „n” betűs szóval jelölhető leszbikus „nő” legendája

Bizonyára mindenki ismeri azt a klasszikus hetvenes évekbeli viccet, amelyben az amerikaiak kémet küldenek a …

10 hozzászólás

  1. A tótawé csak azt interpretálta, hogy mennyit érünk mi, “hétköznapi” emberi lények az ő kenyéradó gazdáinak szemében.
    A hadiipari gondolatmenet meg sántít, mert ott pont az a lényeg, hogy minél drágább legyen valami, legalábbis annak a szempontjából aki a hasznot bezsebeli rajta. Az emberélet természetesen nem szempont ott sem.

    • Hú ez nagyon jó cikk!,,,
      Gondolkodom tehat vagyok. A robot is ugy gondolkodok mint tótavé?

  2. Szerintem Tóta W. találóan figurázta ki a kormány szaporodáspolitikáját, ami a nőket két lábon járó “erőforrásnak” tekinti, nem embernek.

  3. A szabadnak látszó ember a legjobb robot. Eltartja magát, szaporodik (általában), sőt még a munka mellett hódol is a rabszolgatartójának. S nem beszélve arról a nemes élvezetről, amikor egymásnak eresztve az urak oly jól szórakoznak rajtuk, cirka 6000 éve biztosítva a pszichopata napi élvezetüket.
    Másért kell, Tóta W, tenyészteni a magyart: 1. lehessen kiket gyalázni. 2. legyen aki majd amikor maga már a hamut is mamunak mondja, kiganéz maga alatt, mikor bepiszkít az ágyában.
    S leginkább azért, mert a “buta magyar” fel tudja találni a robotokat.
    A muszlim importszolga ugyanis egyik célra sem alkalmas!

  4. Inkább az a kérdés merül fel Bennem,hogy minek tartjuk el a tótaw féléket?
    Utál Minket. Igyekszik megalázni….. És még él. Nem értem,hogy miért?

  5. Homoródkarácsonyfalváért

    Kb. a libnácizmus lényegét írta le a szerző. Akkor ezt a Tótát úgy kell érteni, hogy mindenki mehet a levesbe / gázba,csak a zsidókkal helytelen ez? Mert ők nem lesznek szegények?
    Ezekért az írásokért miért nem jár börtön, miért csak a holoKaszt tagadókat zárják be?

  6. És vajon megéri-e Tótawéket szaporítani?
    Hiszen forintban kifejezhető hasznot nem hajt, mint netes tárcaíró lényegében csak a kattintások arányában kifejezhető reklámértékkel bír…
    A származásával összefüggésben írni az emberi értékéről pedig nem is merek, mert jönne azonnal a tett és védelem holokauszt ügyi feljelentő szervezet…

  7. Dőzsi mama

    Naccerű dolgozat. A tanulóifjósághoz is el köllene juttatni, gramofonlemezen és szalagos kazettán!

  8. grummanavenger

    Egy tótavé – feltéve, ha nem változik tetűvé – rendkívül hasznos. Mire eléri a leadási súlyt, ugyan felzabál egy csomó tápot, de szinte minden része hasznosítható. Több kéne belőle. Persze az ujjait még malac korában le kell kapni, mert akkor sok kárt tesz, ha billentyűzethez fér. (Lásd: tótavé átváltozása tetűvé)

  9. Ugyanaz, mint Androidnak.
    Az emberi munkaerő hetven százaléka akár holnap kiváltható robotokkal. Ha nem kell félni, miért írtok hazugot, csúsztatót, nem értőt?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük