Nem egyirányú utca! – Nyílt levél Antonio Tajaninak, az Európai Parlament (EP) elnökének


Kár, kedves Tajani úr, hogy nem jut el önhöz ez a kis írás. Kár, mert talán nem maradna annyira ostoba, mint amilyennek tűnik, vagy legalább elszégyellné magát, amiért hallgatóit nézi annyira szellemtelenül bárgyú kérődző-fajtának, hogy tudomásul vegyék lapos okfejtéseit.

A minap a migrációs válság és az Európai Bíróság Magyarországot illető döntése kapcsán ön azt mondta a Frankfurter Allgemeine Zeitung riporterének, hogy „valamennyi egykori kommunista EU-tagországnak tudnia kell, hogy a szolidaritás nem egyirányú utca.” Azt is kifejtette, hogy EU sokat segített ezeknek a tagállamoknak a kommunizmus politikai és gazdasági következményeinek felszámolásában, így „máig sok pénzt kapnak” az uniós strukturális alapokból.  Majd hozzá tette: most nekik is szolidaritást kell tanúsítaniuk.

Íme a szolidaritás

Mielőtt bármi mást is mondanánk, szögezzük le, hogy mi pontosan tudjuk, mi az a szolidaritás. Mi, itt Közép-Európában valóban kiálltunk egymásért az elmúlt évtizedekben, lehetőségeink szerint segítve barátainkat. Mi, magyarok kiálltunk a lengyelek mellett 1956-ban, ők pedig, s velük valamennyi elnyomott kommunista ország legjobbjai, kiálltak mellettünk azon a szomorú őszön. Kiálltunk Csehszlovákia mellett tizenkét esztendővel később, kiálltunk a Szolidaritás mellett a nyolcvanas években, kiálltunk a Romániai forradalom mellett, s kiálltunk a német egység mellett.

Talán nem tűnt fel önnek, mint ahogyan senki más nem vette észre, de itt, Közép-Európában – régi sérelmeket, területi követeléseket fölemlegetve – nem estek egymásnak a népek, mint ahogy egymásnak ugrottak tőlünk keletre, mitőlünk délre.

Mi itt talán végre megtanultuk a huszadik század leckéjét, de az biztos, hogy egyelőre jól feleltünk belőle.

Mint ahogyan most is éppen remek példát adunk a világnak a szolidaritásból. A visegrádi országok meglepő egységgel utasítják el az európai öngyilkosság eszméjét, méltóságteljes szolidaritással támogatják egymást éppen az ön által képviselt agresszióval szemben.

Legfeljebb jóvátétel

Ön bennünket nem oktathat ki szolidaritásból. Ön nekünk nem vetheti a szemünkre a kommunista múltat, amelyet leginkább éppen annak az Európának köszönhetünk, amelynek nevében ön beszél. Európa – akkoriban Anglia és Franciaország – gátlás és lelkifurdalás nélkül adta el a kontinens keleti felét a legbarbárabb türannosznak, azért, hogy megfékezze az – ön hazájában is tomboló – ugyancsak rettenetes zsarnokságot.

Amiről ön beszél, nevezetesen az, hogy az EU sokat segített a közép-európai tagállamoknak a kommunizmus politikai és gazdasági következményeinek felszámolásában, nos az a legkevésbé sem szolidaritás. Legfeljebb jóvátétel azokért a bűnökért, amiket önök velünk szemben elkövettek.

Legfeljebb jóvátétel, de valójában nem az. Önök még soha senkinek nem fizettek jóvátételt, ha nem volt égetően muszáj, mint ahogyan most is mivelünk akarják megfizettetni saját felelőtlenségük következményeit.

Színtiszta üzlet, adok-veszek

Tisztázzuk: az uniós strukturális alapokból Közép-Európának juttatott pénz nem szolidaritás és nem is jóvátétel. Üzlet. Színtiszta üzlet, adok-veszek. Olyan alku eredménye, amelyben önök, az Európai Unió régi, és gazdaságilag fejlettebb tagjai éppen olyan jól járnak, mint mi. Önök megvásárolták a mi piacaink egy részét, kvóták közé szorították termelési kapacitásainkat, korlátozták piacrajutásunk lehetőségeit, eltiltották kormányzatainkat számos fiskális és financiális eszköztől, rábírtak bennünket arra, hogy tudomásul vegyük a központi, brüsszeli direktívák érvényességét.

Mindezekért önök hajlandók fizetni, és persze kénytelenek is.

Kénytelenek, mivel mi pontosan tudjuk, hogy önök jó üzletet kötöttek. Jobbat, mint mi. S az előnyös megállapodásoknak köszönhetően előnyük folyamatosan nő. Azóta azt is látnunk kell, hogy helyett, hogy közös érdekeink javára járnának el – ahogy csatlakozásunk idején reméltük, s ahogy európai szövetségünk alapítói megálmodták – a magországokat kizárólag az önérdek vezeti.

Mi azt is látjuk, hogy az egyenlőtlen és a periférikus államok számára rendkívül előnytelen megállapodásainknak köszönhetően számos európai ország került hanyatló spirálba. A görögök, a portugálok, a spanyolok már az önök által ásott gödör alján vannak, s valószínűleg mi is ott lennénk, ha nem tudnánk felhasználni a strukturális alapokból érkező pénzeket, s, ha kormányzatunk olyan sodródó politikát folytatna, mint amilyet ön éppen elvár tőlünk.

Lelkiismeretlen imposztorok

És, ha mindezeket tudjuk, talán megenged nekem egy megjegyzést az emóciókról is. A szolidaritás ugyanis – ön is ebben az értelemben használja – elsősorban érzelmi azonosulásból fakad és nem érdekekből. És, ha abból fakad, tudnia kell, hogy mi, magyarok nem kedveljük önöket. Illetve bizonyára akadnak köztünk európa-rajongók szép számmal, de azért a többség úgy látja, önök nem szeretetre méltó emberek. Vannak nagyszerű történelmi pillanataik, vannak irigylésre méltóan szerencsés geopolitikai körülményeik, és van, illetve ma már inkább csak volt, lenyűgöző kulturális teljesítményük.

Amit lehetett eltanultunk önöktől. Például a szolidaritást, mint az imént kifejtettem.

Most önök, nyugat-európaiak kicsinyes, agresszív és felelőtlen embereknek látszanak, olyanoknak, akik kihasználják a szegényebbeket, akik feladják a saját kultúrájukat, akik megtagadják a szolidaritást a közép- és dél-európaiakkal, akik fenntartás nélkül szolgálják ki a multinacionális nagyvállalatok és befektetők érdekeit, akik tehetetlenül nézik végig népeik haláltusáját.

Mi azt is jól tudjuk persze, hogy ezt a rút képet az európaiakról az európai politikai elit alakította ki, azaz éppen ön és az önhöz hasonló lelkiismeretlen imposztorok.

Ne beszéljen nekünk szolidaritásról! Hitelesebb lenne, ha nyíltan kijelentené, az európai gazdasági-politikai elit ismét egyszer ki akarja rabolni országainkat.


A szerző: Ratius

Ez is érdekelhet

A VAR csak tovább rombolta a focit! (Liverpool-Manchester City 1-1)

  Nem abban kívánok állást foglalni, hogy tizenegyes volt-e az az esemény, amelynek során egy City-játékos …

15 hozzászólás

  1. Tökéletes! Nincs mit hozzàadni. Nagy kár, hogy Tajani és a többi bitang nem olvashatja. De mi igen! Köszönöm, helyettem írta.
    Magyarország a MAG ország. Benne van a nevében.

  2. Vállalhatatlan, hogy EU tagok vagyunk, de magasról teszünk az unió jogszbályaira és bírósági határozataira. Különösen gáz, ha krízis esetén húzzuk ki magunkat a segítségnyújtás alól, miközben jelentős pénzeket húzunk le felzárkóztatásra. Ez nem szolidaritás, hanem nemzeti önzésnek és nettó embertelenség.

    • Paranoid Android

      Gratula, több hazugság egy mondatban, mint amit elvileg bele lehet zsufizni. :)))))
      Erre csak egy libbant képes.

    • Ez a Mi Hazánk

      Értetted a szöveget, fogyatékos? Egyáltalán elolvastad?

    • Pontosan a suletlensegeidre valaszol a cikk. Fogadjunk, el se olvastad.
      Jo hulyenek lenni, meg egetni magadat…? Primitiv troll… :-/

    • Ma, 15-én, kevéssel 11 óra után én is hozzászóltam a témához, majdhogynem én is írtam a becses Tajaninak, akár az egész uniós vezetöséghez. Ugyanis azokat amiket a Tajani kinyilatkoztatott, azokat hallottuk részben már a teljes vezetö uniós bagázstól.
      Itt és most a saját hsz.-ed is ugyanazt ismétli mint Tajani s a bandája.

      Nahát, tessék tudomásul venni, hogy azt amit RATIUS leírt, amiröl csekélységem és még nagyon sokan hasonlóan vélekedünk, azt nehezen, de az uniós bérencek is tudják már, helyesebben, annak az igazát már belátták. Ez azonban nem szolgálja az unió mindegyre növekvö hatalmi érdekeit.

      (Csak Angliának volt mersze az alól kibújni. Az mi? nemzet önzés, vagy ha ANyugatról van szó, akkor mégsem?)

      Magad nem nagyon fogtad fel a mai napig sem, hogy tulajdonképpen miröl is van szó, ezért szajkózod a többi korrekttel együtt a korrekt hülyeségeiteket.

      Vagy minden mindegy, az ország is leúszhat a Dunán, csak szabaduljatok a miniszterelnöktöl.
      Aki régóta az elsö, hogy felfogta az országlási szintek érvényességét és a meghírdetett demokrácia miatt meri, megpróbálja azoknak érvényt is szerezni.

      Különösen érdekes, vagy egyenesen hajmeresztö, hogy a komcsi idökben és most is lehujjoztátok/-zátok az akkori tagsági, szintén uniós jellegü jogszabályzatokat, bírósági ítéleteket, a „gázos gázak” kigözölgését. Most pedig mintaszerü korlátoltsággal állítjátok, hogy az egyébként semmivel nem különb „közösség” fölülírja a „nemzeti önzést”.

      Teljesen fölösleges volt, semmit nem tanultatok az akkori „gázak” belélegzéséböl? Sajnálni valók lennétek, ha egyúttal nem fertelmesen veszélyesek is, képtelenek logikus, önfenntartó gondolkodásra. A legénység.

    • Te mar csak tudod

    • Gamelán. Hülyébb vagy állóhelyben mint Botkáék nekifutásból. megvan még az mszmp által adományozott párttagkönyved?

  3. Nagyon jó! Gratulálok.

  4. Tarjáni úr maga egy elfuserált fehérje, mielött valamiröl véleményt mondana elöbb kéne, hogy tanulmányozza a valos tényeket és ne csak hasból beszéljen.

  5. Ide írom ezeket a szolidaritáshoz kapcsolódó gondolatokat.
    Hamisak-e, ugyanis ilyesmit nem emleget fel senki, én meg azt hiszem, hogy egyáltalán ezzel kéne kezdeni:
    úgy kezdem, hogy „Fogalomzavar van Dániában“ ami „büzlik“, de nem az uniós orrokban.
    Mindegyre felhánytorgatják és sokan, nemcsak Juncker, a magyar kormánynak a szolidaritást, illetve annak a mellözését. Pedig fogalommagyarázó szótárak is vannak még ezen a világon.
    Úgy néz ki, hogy Brüsszel újraírni szeretné ezt a szótárat. Hogy mi a nem anyagi érték/értékek fogalma, miben áll a szolidaritás fogalma, kivel kéne mostszolidáris lenni és azt is hogy mi az az à lá carte fogyasztás, ha az unióban van az ember és nem a vendéglöben.
    Olaszo. és Görögo. nem ingyen, egyébként s azonban különösebb megeröltetés nélkül kontrollálhatták/-hatnák, zárhatták/-nák le a határaikat. A bevándorlási cunámi elején, ahogyan Orbán Viktor tette. Tudta, hogy az mivel jár és tudhatta volna a többi kormány is, ha akarta volna. Mindemellett Görögo. partjain az nem szállt/száll ki aki nem akar. Itáliával hasonló a helyzet, olyan is volt elég sokáig, hogy maga közeledett annyira az afrikai partokhoz, hogy a csempész csónakokból direktbe vette át hajóira a „költözködöket“. Akit pedig egy ország saját hajója szállít be az illetö országba, az törvényesen, jogosan tartózkodik ott.
    Ezekhez még odatartoztak/-nak az elöre látható szárazföldi útvonalak.

    Ha viszont ezek az országok nem ellenállhatatlan kényszer eredményeként,(mint sok más ország sem) maguk szerezik be maguknak az ottartozkodókat, vagy nem tesznek semmit az ellen ami végsö soron még sem kell nekik akkor miért, hogy hogy a szolidarítás dolga öket a túlkapásaik miatt tehermentesíteni?

    Hiszen szabad akaratukból teszik/tették azt, amit. Felelösen vagy felelötlenül. Mégis kötelezöen elvárják, egyáltalán lehet-e szó ilyen esetben szolidaritásról?
    Vagy ha humanitásnak nevezik azt amit én túlkapásnak, az sem követel meg mesebeli-többmilliós szolidaritást, hanem legalább és minimális, elözetes érdeklödést és megállapodást arról, hogy „én ennyi nem európait hozok be s te abból mennyit, vagy egyáltalán, veszel-e valakit át?“

    A német kancellárról nem is beszélve, hogyan árasztotta el az országát, amikor még a helyettesének, de a testvérpárt fötitkárának sem szólt.
    Az szolidáris volt?
    Mellesleg ugyanaz, amit most, a választasi kampányán teljes lelki nyugalommal szintén az Orbán kontójára utalt át.

    Továbbá, komolyan vehetö-e, ha valamiböl többmilliós „többlet“ van, akkor abból egy 1238 egységre szóló mennyiségnek tehermentesítö, „szolidáris“ hatása lehetne? Nem gyanít emögött akár egy hülye is kimondatlan trükköt: a kisújjammal a kezemet majd azzal a karomat és így tovább-ot? Akkor nem szégyellhetik magukat mindazok, akik mégis ezt 1238-t hajtogatják és gonosz, gyülölködö kicsinyességgel vádolják az ellenállót; hogy azok maguk vagy tényleg korlátoltak vagy manipulálnak vagy ök a gyülölködök? És szó sem lehet valamilyen humanitásról.

    Azért sem mert a bevándoroltatottak nagy része egészen mást várt el mint amit feltalált és egyfolytában“tiltakozik is“ szakadatlan büntettekkel a maga részéröl. ( a terror-támadásoktól ezúttal eltekintve!) a humanitás nevében

    Azt sajnos, ki sem lehet kimondani, hogy az ország anyagilag, terület szempontjából sem bírna meg semennyi ellenörizhetetlen kiosztottat, mert erre következne a hitel felajánlás. Azt pedig nem lehet, szabad még el sem képzelni. Egy miniszterelnöknek elsösorban a saját népével, országával szemben kell a humanitást érvényesítenie. Ez nem érzelmi szint, ez a jól felfogott, ELSÖRANGÚ kötelesség szintje. Az unió a másodrangú szint

    Hát ez is „megéri az uniós pénzét“, ez az folyamatos zsarolás a kitekert értelmezésü, fölülmúlhatatlan uniós „ értékekkel“.

    Az a szolidaritás, hogy egy NEN ELKERÜLHETETLEN NEMEZIST kötelezö különbözö, az elörelátó, figyelmeztetö országoknak is, a hátukra venniük?
    Azt sajnos, nem lehet kimondani, hogy az ország anyagilag, terület szempontjából sem bírna meg semennyi ellenörizhetetlen kiosztottat, mert erre következne a hitel felajánlás. Azt pedig nem lehet, szabad még el sem képzelni. Egy miniszterelnöknek nem elsösorban a saját népével, országával szemben kell a humanitást érvényesítenie?
    Hát ez is „megéri az uniós pénzét“, ez az folyamatos zsarolás a kitekert értelmezésü, fölülmúlhatatlan uniós „ értékekkel“.

  6. DKskskdkddk

    Tajani – n+1. hulye. Egy brusszeli trolisofornek tobb esze van.

Hozzászólás a(z) Ez a Mi Hazánk bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük