A történelem ítélőszéke

Ott áll szegény az ellentengernagy a történelem ítélőszéke előtt, s döbbenten látja, hogy a história legfőbb bírói testülete olyan elfogult, mint Tutsek Gusztáv és Vida Ferenc alkotta vérbírókollégium. A történelem ítélőszéke ugyanis – éppen úgy, mint bármilyen bíróság – nem a múltra kíváncsi, hanem a jelenre, még inkább a jövőre. Nem az érdekli, mi is történt pontosan, hanem pusztán az, hogy ítélete nyomán milyen jövő születhet.

A dologban az a különösen vicces, vagy az volna vicces, ha nem lenne tragikus, hogy az aktuális kormányzószapulás éppen attól a baloldaltól érkezik, amelyik magát a haladás felkent prófétájának tartja, és – mert ettől lesz igazán furcsa ez az ügy – kritikája egy elavult, már születésekor is kérdéses, tizenkilencedik századból itt rekedt történelemszemlélet alapján áll. Na, ne csodálkozzunk: az egész baloldal a tizenkilencedik századi haladárság bárgyú jelszavaiból él, a korai munkásmozgalom eszméit cipeli, valahogy úgy, mint a kiöregedett jampec, aki – nem véve észre módija szánalmas anakronizmusát – hatvanas éveit taposva is kamaszkorának divatja szerint öltözik, ifjúsága táncai szerint rázza a rongylábat.

A baloldal által állított történelmi ítélőszék ugyanis a testet (és lelket, illetve lelkesült haragot) öltött pozitivista áltudományosság.

Mögötte áll a 19. századi scientista objektivitáseszmény, egy rejtett mítosz, amely szerint a történettudomány képes arra, hogy a múlt teljes történetét, az események egyetlen hiteles olvasatát maradéktalanul rekonstruálja, és objektív rendszerben leírja.

Mivel azonban a múltnak ilyen rekonstrukciója nem létezik, a pozitivista történettudomány már létrejöttekor ideológiai stúdium lett, s a történelemmel szembeni elvárás valójában a múlt uralásának igényét jelentette, hol a polgári állam, hol fasiszta, hol a kommunista diktatúra szándékainak megfelelő tartalommal. A hatalom ugyanis – a történelemkönyveken keresztül – mint az objektív történelmi igazság képviselője fogalmazhatta meg saját érdekeinek megfelelő történelemszemléletét és politikai ideológiáját.

Így vált a hatalom politikai legitimációjának eszközévé a pozitivista tudományos szemlélet, adott esetben az az eszme, amely szerint a múlt egyetlen, egyenes vonalú történetben megfogalmazható.

Éppen a magyar jakobinusokról olvasok. Jó lesz példának a marginális történet. A maguk korában a hatalom szemében Martinovics Ignác és társai veszedelmes összeesküvők voltak, le is fejezték valamennyiüket. Nem sokkal később, a magyar reformkor nagyjai már úgy látták a kivégzetteket, mint a bécsi terror-hatalom túlkapásának áldozatait. A forradalom idején a forradalmárság előképeként váltak szimbólummá, míg a kiegyezést követően a magyar történelem margójára szorultak, mint egy jelentéktelen fun fact szereplői. Persze a kommunisták az emberi haladás nagy alakjait fedezték föl bennük, míg mára talán éppen az a legérdekesebb velük kapcsolatban, hogy miképpen változott megítélésük az elmúlt kétszáz évben.

Jelen a múltban

És ezzel el is jutottunk a történelem ítélőszékének másik hatalmas problémájához, oda ugyanis, hogy kétségbeejtően historizálva hozza meg verdiktjeit. Historizál, azaz saját jelenének kultúráját (feltételrendszerét, gondolkodásmódját, nyelvi struktúráit), s mindezekkel együtt saját jelenének jövőképét (vágyait és céljait) vetíti vissza a múltba, s ezek tükrében alkot ítéletet elmúlt korokról, személyekről.

Fontos kimondani: a historizáló ítéletalkotás nem a múltról szól, mert a historizálás eleve kizárja a történelelmi kontextust, figyelmen kívül hagyja a múlt valóságos viszonyait, s helyükre egyfajta történelmi mesét állít. A historizáló ítéletalkotó saját világképét fogalmazza meg, egy történelmi jelmezbe bújtatott, történelmi díszletek közé állított kosztümös, kardozós világképet.

Persze ilyenkor nem pusztán a tudatlanság beszél a történészkedő ideológusból, hanem a remény is.

Hogy a múlt – és ebből következően a jövő is – olyan, amilyennek ő látni szeretné. Ámde azzal, hogy ezeket a jelenkori koncepciókat ráhúzza a történelemre, magát a történetiséget tagadja meg.

Mindezt nem viccből, hanem jó okkal teszi. A historizálásnak magasztos célja van: segítségével az ideológus egyes értékeket és hagyományokat kiemel a változékony történelem bizonytalanságából és átemeli azokat saját közösségének – vallásos értelemben felfogott – örökérvényű, mitikus világába, hogy biztonságot és önigazolást nyújtson az adott ideológia jelenkori híveinek: a világ nem változik, ilyen volt régen is, s valószínűleg ilyen lesz a jövőben is.

Kriminalizált kormányzó

Ha ezeket tudva tekintünk a miniszterelnöki tiszteletadás miatt kirobbant Horthy-vitára, érdekes tényeket állapíthatunk meg. Kritikusai jellemzően három téma körül toporogva igyekeznek tagadni a kormányzó államférfiúi nagyságát.

Gyakran felemlegetik Horthy konzervatív, ellenforradalmi rendszerét, a nagybirtok fennmaradását, a klerikális befolyást, a neobarokk díszletek között zajló urizáló államrezon avitt és tartalmatlan színpadiasságát, miközben az ország túlnyomó többsége vért és verejtéket izzadva tartotta fenn a fortélyos félelem rendszerét.

Még a legtöbb igazság ebben a képben van, hiszen a Horthy-korszak valóban tagadta a társadalmi haladás szükségességét, sőt leginkább még lehetőségét is. A baloldal hazugsága pedig abban áll, hogy úgy tesz, mintha bűn lenne tagadni. A baloldali historizáló történemfelfogás a maga ideológiai elvárásai mentén felépített modellhez méri a korszakot, s mivel annak nem felel meg, bűnösnek nyilvánítja.

Súlyosabb vádként szokták emlegetni azt, hogy Magyarország – önként és lelkesen – vett részt a Szovjetunió elleni támadásban. Ezzel a későbbi vesztesek oldalán lépett be a háborúba, s természetesen fölöslegesen áldozott föl több százezer katonát, munkaszolgálatost, s később békés polgárt, illetve végső soron e támadás következményeként változtatta az előre nyomuló Vörös Hadsereg romhalmazzá az országot.

A historizáló hazugság ismét tetten érhető. A Szovjetunió ugyanis ekkoriban egy – a Népszövetségből is kizárt – veszélyes agresszornak tűnt, amely egymás után foglalta el a közép-kelet-európai államokat. Bár a baloldal szemében a haladás fellegvára volt, a valóságban a legsötétebb terrorrendszer, amit ember kitalálhatott. Nem árt tudni, hogy a Szovjetunióval szemben – a Finn háború idején – Anglia is, Franciaország is fontolgatta a beavatkozást. Az sem tűnhetett valóságtól elrugaszkodott felvetésnek, hogy a németek, ahogy tervezték, valóban le tudják győzni hat hét alatt Sztálin birodalmát. Ilyen körülmények között a Szovjetunió elleni hadba lépés nem kalandorság, éppen ellenkezőleg, a legjózanabb reálpolitika volt.

Az elkövetkezendő események ismeretében persze könnyű felesleges háborúságot felróni a Horthy-rendszernek. Utólag, s persze a haladár ideológia mentén, Sztálint a népek nagy barátjaként látva, mi sem természetesebb, minthogy ezügyben is elmarasztalja a történelem ítélőszéke a kormányzót.

Miközben a maga korában a történelmi valóságnak egyedül megfelelő helyes és felelős döntését hozta meg a kormány.

S persze ne feledkezzünk meg a korszak és a kormányzó legszörnyűbb bűnéről, vérgőzös antiszemitizmusáról, amelynek következménye – a baloldali ideológia szerint – négyszázezer honfitársunk halála. Ez a vád úgy mutatja be a kort, mintha akkoriban nem lett volna a világ legtermészetesebb dolga antiszemitának lenni, illetve mintha ebből következett volna a zsidók pusztulása. Mintha az antiszemitizmus örökké bűn volna, s mintha annak szükségszerű következménye lenne a holokauszt.

Persze mindez hülyeség. A magyar társadalom antiszemitizmusa a környező államokhoz képest kirívóan alacsony volt, aminek köszönhetően egyébként Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége élhetett Budapesten. Ám tény, hogy Horthy és a kor elitje jellemzően nem szerette a zsidókat, ahogyan az angol, francia, amerikai elit sem szerette őket. A Németországból menekülő zsidók szörnyű kálváriái mutatják, mennyire hidegen hagyott mindenkit, mi lesz az üldözöttekkel. Az antiszemitizmus bűnné nyilvánítása – bár ma elfogadott gondolat – nem volt mindig magától értetődő. A huszadik század első felének rasszista, szociáldarwinista, és persze antiszemita közgondolkodása mellett Horthyéknak csak akkor lehetne fölróni a fajvédelmet, ha olyan kirívó következményei lettek volna, mint amilyenek voltak Németországban vagy Romániában.

De nálunk efféle szörnyűségek csak a német megszállás után eshettek meg.

A baloldali historizáló történelemfelfogás a jelen baloldali, liberális értékvilágát igyekszik számonkérni a múlt szereplőin: a pacifizmust, a szovjetbarátságot, a haladónak tekintett társadalomképet, és modern demokráciát, sőt tulajdonképpen a modern politikai korrektséget, a multikulturális szellemet. Ne csodálkozzunk, hogy efféle értékekkel a Horthy-rendszer nem tud elszámolni.

De a történelem ítélőszéke – mint minden komolyan kivitelezett koncepciós per bírósága – mégis el kell, hogy ítélje Horthy minden olyan bűnért, amit nem követhetett el. Ha ugyanis nem tenné, még valakikben felmerülne az ötlet: lehet konzervatívként is nézni a világot, lehet megvédeni a hazát, lehet szembe szállni az agresszív szomszéddal, sőt még annak sincs különösebb következménye, ha valaki tagadja a mindent és mindenkit egyenlővé összemosó, s ezért mindenkit egyformán szeretni köteles PC-parancsolatot.

Hozzászólások

A szerző: Ratius

Ez is érdekelhet

Nem egyirányú utca! – Nyílt levél Antonio Tajaninak, az Európai Parlament (EP) elnökének

Kár, kedves Tajani úr, hogy nem jut el önhöz ez a kis írás. Kár, mert …

72 hozzászólás

  1. Gratulálok, nagyon alapos, gondos elemzés.

  2. Soha semmilyen körülmények között nem lehetnek helyes döntések amik 1 millió magyar halálához vezettek.

    • Gáspár Anett

      Úgy van! Amúgy nem 1 millió, hanem cca 400 ezer, de ha hozzáveszed a zsidókat mentőket, akiket vittek velük, cigányokat, katonáinkat, málenkij robo ot, a lebombázott civil lakosságot, fosztogatást, zabrálást, bemi erőszakot, van az kétmillió is.

    • Valóban. Végtére is mit ér több millió magyar élete, ahhoz az egy millióhoz képest. Azok élete akiket erőszakkal elszakítottak.

    • 25, azaz huszonöt millióhoz! Tessék, hogy annyi nem volt? Hát, sajnálom. De azért ez az állítás van olyan értelmes, mint az ön alávaló provokációja.

    • Tudod-e, hogy miket mondasz? vagy miröl beszélsz?

      Háború volt vagy nem volt háború?
      Húsvéti tojást kerestek a füben azok, akik abba ott beleharaptak?
      Vagy a Karácsonyfa díszítésekor potyogtak le mind a kisszékröl?

      Már bocs, de megdöbbentö, amiket mondasz. Olyanok mint a valahol bebiflázott leckefelmondás, anélkül, hogy fogalmad lenne miröl mondod fel a leckét. Valszeg nincs is.

      • A gennyzsák horthy vakegér módjára rongyolt bele a háborúba.

        • Milyen egyéb lehetősége volt? Húzta amíg lehetett a hadbalépést. A legfontosabb cél, teljesen természetesen az elcsatolt területek visszaszerzése volt -ma is annak kellene lennie! A németek mellett volt erre esély. Persze utólag kiderült, rossz döntés volt. De a nyugat sem a kiugrásunkat nem támogatta, igazságos területrendezésről mellettük meg szó sem lehetett. Hiszen azokkal álltak szövetségben, akiknek odaadták földünket, honfitársainkat.

          • A gennyzsáknem húzta a hadbalépést, hanem önként rohant hadat üzenni annak ellenére, hogy az oroz külügyminiszter közölte a moszkvai magyar nagykövettel, hogy a SZU a háború után nem fogja megkérdőjelezni a bécsi döntéseket ha kimaradunk a háborúból.

  3. A rasszizmus mindig is embertelen volt még/már a XX.sz első felében is.

  4. A nemzetgyilkos horthy már akkor – az 1920-as évek elején- rasszista törvényeket hozott mikor még sehol sem volt sem hitler sem mussolini.

    • Gáspár Anett

      Hogy te milyen korlátolt félanalfabéta bulvárrasszista vagy, te Szent Isten!

    • Kisréti Magyarka

      Hát még az 1960-as években, Ugyanis az USA-ban 1964 július 2-án lépett életbe az a törvény, ami a feketéket egyenrangúvá tette a fehérekkel. A XX. század első felében ugyanis a fehér országok mindegyikének voltak rasszista törvényei, és Magyarország sem volt kivétel, ha az 1920-ban hozott Numerus Clausus-ra gondolunk, ami 1928-ig állt fenn.

      • A numerus clausus az a magyarországi nemzetiségekre vonatkozott. Miután elcsatolták az ország kétharmadát kizárták az egyetemekről a nemzetiségeket akik ehhez asszisztáltak. Tekintve, hogy zsidó nemzetiség volt a legtöbb ezért ők lettek a legjobban létszámstoppal sújtva. Ráadásul ez kontraproduktív volt ahogyan Szabó Dezső is megállapította, mert a zsidó fiatalok elmentek tanulni Berlinbe, Párizsba, Oxfordba.

        • A számos rasszista törvény -diszkréten: numerus clausus – nem nemzetiségekre vonatkozott, hanem kimondottan egy bizonyos vallás /nem nemzetiség, vallás!/ híveire.

          • Persze, persze, azt már rég tudjuk.

            “..kimondottan csak egy bizonyos vallás /nem nemzetiség, vallás!/ híveire.”

            Kimondottan csak ellene, vele, miatta, a kárára, régtöl, örökké, mindig és még azelött is, csak ezért s másért soha, a jövöben sem mert ez a tervek célok s törekvések egyetlen tárgya, oka, célja, még mielött nem voltak meg már akkor is, millió számra, hogy írmagjuk sem maradt s így most is csak az lehet,
            hogy

            “..kimondottan csak egy bizonyos vallás /nem nemzetiség, vallás!/ híveire.”
            Kimondottan csak ellene, vele, miatta…. idötlen idökig, minden apropóra, mellette, ellenére, helyette…

          • Egy történelmi tény: a magyar parlament felsőházában a zsidó egyház képviselői a Numerus Clausust megszavazták.

        • Gáspár Anett

          Pontosan! A NC nem a zsidók ellen, hanem a kirekesztettek mellett foglalt állást. Ugyanis aránytalanul kevesebben jutottak be más nemzetiségek a felső oktatásba. Ezek már többszörösen feltárt és bizonyított tények.

      • Szállási Árpád

        A numerus clausus 1910 és 1940 között -tehát 30 éven keresztül- az USA-ban is létezett, csak ugye ez nem számít, csak ha a megcsonkított Magyarországon vezetik be kényszerből 7 évre. Mellesleg arról rendelkezett, hogy a bevett vallású egyetemi hallgatók arányszáma megegyezzen a népesség vallási arányszámával. Ebben akkor nemzeti konszenzus volt. A zsidók azért nevezik hátrányosnak, mert az ő köreikből jóval nagyobb százalék volt képes viselni a taníttatás költségeit. Az intézkedés eredményeként a korábbi cca. 35%-ról 10% alá csökkent a zsidó hallgatók aránya, és értelemszerűen nőtt a katolikus és protestáns hallgatók száma. Tehát ezt a rendelkezést rasszistának nevezni helytelen, szerintem tudatlanság, vagy masszív rosszindulat.

        • Egy történelmi tény: a magyar parlament felsőházában a zsidó egyház képviselői a Numerus Clausust megszavazták.

    • István, ne járasd le magad mégjobban. Egyre szánalmasabb vagy, ahogy ezt a nagyszerű embert igyekszel besározni.

      • Ez a “nagyszerű ember ” – mármint a rohadék nemzetgyilkos horthy a román hadsereg segítségével vonult be Budapestre. Állig felfegyverzett különítményesei megszállták a Parlamentet és azok fenyegetésével választatta meg magát kormányzónak, amiről soha többé nem tartottak sem országos sem parlamenti szavazást. Utolsó náci csatlósként /lásd még: csicska, seggnyaló/elcseszte a kiugrást is mert fontosabb volt neki a dilinyós, agysérült fiacskája mint az ország sorsa.

        • Én nem nevezném nemzetgyilkosnak azt, aki több millió magyart megmentett az új államok karmaitól. A kényszertáboroktól, a kisemmizéstől és a megaláztatástól.

          • Egyszerűen nem lehet másnak nevezni csak nemzetgyilkosnak azt a gennyzsák horthyt akinek a lelkén mintegy 1 millió magyar halála szárad.
            Az pedig egy üres hazugság, hogy ő bárkit is megmentett volna az “új államok karmaiból”.

  5. Gáspár Anett

    A Történelem Utálószéke.

  6. Nagyon jó kis írás! A historizálás egyike azoknak abűnöknek, amiket leglább szakmai krörkben azonnal és sólyosan szankcionálni kellene! Ahogy a szcientizmus megnyilvánulásait is, mert ezek vezettek a komcsi és libráci bűnökhöz is!
    Érdekes adalék, hogy a materialista szemlélet XIX. sz.-i apostola, bizonyos Karl Marx nevű tőkés és botcsinálta “filozófus” milyen agresszívan és ingerülten próbált mi ndenkit ledorongolni, aki zagyva ideológiáját akár csak megkérdőjelezni merészelte! További érdekes párhuzamok a ma éppen soros “filozófusaokkal”.
    Az ostoba istvánok, akik sem olvasni, sem írni nem tudnak, hazudni viszont kitűnően, fel se fogják, miről is szól ez az egész.

    • Gáspár Anett

      Az a baj, hogy a mai napi nem tudnak hozzáférni nagyon fontos dokumentumokhoz a valóban elfogulatlan tudós kutatók!
      Pl. ott van László Gyula professzor. Biztos, hogy minden következtetését leírta, leírhatta, vagy le merte írni. Szakmai berkekben közismerten szerény és konfliktus kerülő volt. Bele is döngölték a betonba a kettős állampolgárság elmélete miatt. Bolsi “tudósok” leszamarazták, lekezelték még a 90-es évek közepén is! Mi van az életművével, a kutatási anyagaival, kik diszponálnak felette, valóban jó kezekben van? Biztos, hogy kutatható a teljes anyaga?
      És így van ez számos tudósunk, írónk életművével is.
      Vannak, akik felvásárolják a jogokat, és nem engedik a kiadást, így törlikk a magyar kulturális kincseinket, szellemi bázisunkat.

      • Gáspár Anett

        ” Biztos, hogy minden következtetését leírta, leírhatta, vagy le merte írni?

        Elnézést: lemaradt a kérdőjel, azzal értelmes.

        • Anett, ha László Gyuláról kicsit többet akar tudni, nézze meg Jelenczki szép fimjét!
          Lászlót egyébként nem döngölték be – ellentétben mondjuk Bakay Kornéllal.
          Az, hogy vitatták – nehezen kerülhető el. Az, hogy elhallgatják, az a mindenkori kultúrpolitika – és az em berek közömbössége. Ami sajnos részuben érthető.
          Ugyanakkor nézze meg, ,milyen harcokat kell vívni a legkisebb haladásért a valóság felé az oktatásnban!

          • Gáspár Anett

            Nem kell nekem ahhoz Jelenszky, hogy tudjam, ki volt Gyula bácsi. 🙂
            Ha még csak vitatták volna! De lesöpörték, lekezelték, gúnyolták, “szamárságnak” bélyegezték a következtetéseit, feltételezéseit egészen a haláláig.
            Nem lehetett akadémikus (később már nem is bánta). Igaz, meghívták a Széchenyi Akamédiára, tagja is lett. De ugye, ismered a SZ.A. megalapításának történetét, és azt, hogy hirtelenjében Makovecz Magyar Művészeti Akadémiájának ellenpólusaként hozták létre. Sőt, felajánlották, hogy egyesítsék a két akadémiát. … Hosszú a sora ennek. Kérdés: kiknek a kezébe kerül László Gyula életműve, kutatási dokumentumai?! Nem mindegy ám! Nem véletlenül hoztam fel példának, hogy bizonyos szerzők műveinek kiadási jogait balliberális kötődésű alakok felvásárolták, és nem járulnak hozzá a kiadáshoz. Érted, ugye?!

      • Anett, Anett! László Gyula a kettős honfoglalásról írt, nem a kettős állampolgárságról. Amúgy nem döngölték betonba, sőt az egyetemi katedráját mindvégig megtartotta, a kutatásai könyvben is megjelentek, már az elmélet kidolgozása után nem sokkal.(1978) Amennyiben érdekel: https://moly.hu/konyvek/laszlo-gyula-a-kettos-honfoglalas

      • Gáspár Anett

        ” a kettős állampolgárság elmélete miatt”
        Bocs! Kettős honfoglalás.
        Jaj, Istenem, az a napi politika. 🙂

    • Gáspár Anett

      Nem elég, hogy “ledorongolni”, hanem lebunkózni (!), vagyis egyenesen a legyilkolásukra hívott fel!

    • Tudod kérlek a historizálás nem új, sőt. A történetírás mindig is politika volt, igazolandó a regnáló hatalmat. A Gesta Hungarorum éppen úgy önigazolás, mint ma a dákromán elmélet. Már az Ószövetség történeti része is utólagos apológia.

      • Azért a Gesta Hungarorum kissé hamarabb keletkezett, így az önigazolása talán mégsem egyenértékü (ha a jelentösége hasonló is lehetne?) mint a gyerekcipöben bukdácsoló dákoromán elmélet. Abban már akkor sem hitt senki, amikor leírták.

        Felemlíthetö az Ószövetség elsö öt Könyve is, hiszen azok többezeréves múltról szólnak, leírván azt elöször Kr.e. kb. 700 körül. Szájhagyományok alapján, a babiloni fogságban, ahol a szerzök megtanultak írni; irodalmat is.

      • Engedelmeddel Alex: ezt írni a Gesta-ról hülyeség!
        Sértő még csak összehasonlítani is a dákó-román fabrikálással.

        Honnan veszed, hogy a Gesta-át politikai megrendelésre irta P. mester??
        Honnan veszed, hogy “regnáló hatalmat” akart igazolni?

        Ezek komcsi ideológiák propaganda-szövegeinek a dumája, nem egyéb, mint maga a korábban kárhoztatott HISTORIZÁLÁS: honnan gondolod, hogy a XI-XII. sz-ban egy feltehetően papi méltóság ilyen módon gondolkodott??

        A Gesta egy csodálatos szóbeli hagyomány egyik írott formája – a sajnos nem ismert korébbi ősgeszta sokban igazolható, korrekt leírása. Az akkori idők ismeretei szerint mindenképp az, nem pedig egy hatalmi megrendelésre íródott hamisítvány.
        A népek saját – vallási, eredet-történeti mitológiáját – legyen az magyar vagy zsidó – összekeverni a dákó-román baromsággal, nem egy analitikus elmére valló gondolkodás.

      • Gáspár Anett

        “A Gesta Hungarorum éppen úgy önigazolás”
        Ugyan!
        László Gyula bácsinak hiszek. Ő azt mondta, hogy akik írták, azok néhány száz évvel voltak csak a történtek után, sokkal közelebb voltak, tehát ha ők azt írták, az úgy volt. Mármint a tények.

  7. A jelenbol a multat megitelni botor probalkozas

    • Gáspár Anett

      A jelenhez viszonyítva értékelni a múltat, az a botorság.

      • Undok írta helyesen! A jelenből megítélni a múltat. A történetiség azt kívánja, hogy mindent a saját korából kell megítélni, a korabeli valóságot figyelembe véve. A kommunisták ezen is túlmentek amikor pl. Dózsa Györgyből forradalmárt kreáltak.

  8. Waltergabor

    Tökéletes írás. Még soha nem olvastam erről a témáról ilyen értelmes elemzést.
    Az egyértelmű, hogy utólagos történelem itélet, elemzés soha nem lehet teljesen objektív, ezt a fentiekben nagyon szépen kifejtetted.
    Áttérve Horthy Miklós kormányzóra, egy talpig becsületes ember volt, mindig a hazája érdekeiért harcolt, az elvesztett trianoni területek vissza szerzése mindent felül írt minden magyar szemében, így Horthy is ezért küzdött. Utólagos bírálatával csak a kutyák ugatják a Holdat.

    • Ez a “talpig becsületes” gennyzsák állig felfegyverzett különítményeseivel elfoglaltatta a Parlamentet és úgy választatta magát örökös kormányzónak. Soha nem tartott általános és titkos választásokat az országban. Vakegér módján szállt be a háborúba. Félmillió magyart adott át a náciknak /a rá felesküdött csendőrök gyűjtötték össze, vagonírozták be őket/ kivégzésre.
      Területek visszaszerzése: A szovjet külügyminiszter közölte a moszkvai magyar nagykövettel, hogy ők a háború után nem fogják kifogásolni a bécsi döntéseket /Felvidék, Észak Erdély/ amennyiben Magyarország nem lép be a háborúba a németek oldalán. Erről irattárban fellehető a nagykövet távirata.

  9. Horthy Miklós politikája megítélésekor úgy tesznek, mintha mindenhol az ő akarata érvényesült volna. Pont azok akik most “orbánizmusról” beszélnek és úgy vélik, hogy mindenről Orbánt Viktor dönt, mindenért ő a felelős. Nos anno Horthy Miklósnak demokratikusan választott parlamenti ellenzéke volt! (Ilyen nem volt se a fasiszta Olaszországban, a náci Németországban, a Szovjetunióban sem. Ezekben a diktatúrákban megszűnt a parlamentarizmus, vagy paródia lett belőle.)
    Lássuk be dr. Orbán Viktor nem véletlenül emelte ki Bethlen Istvánt és Klebelsberg Kunót. A mai korból éppen úgy ki lehet majd emelni Varga Mihályt, Matolcsy Györgyöt, stb. Olyan ember nincsen aki egymaga vezet egy országot, és minden kérdésben kompetens. Még a királyoknak is voltak komoly tanácsadóik.

    • A gennyzsák horthynak egyáltalán nem volt demokratikusan megválasztott ellenzéke hisz a rémuralma alatt nem volt sem általános sem titkos választás.
      Ő maga is felfegyverzett különítményeseivel fenyegette, félemlítette meg a parlamenti képviselőket és úgy választatta meg magát örökös kormányzónak.

      • milyen demokratikus ellenzékről beszélsz? Áh igen, olyanról, mint ami manapság annak nevezi magát. Nevetséges vagy.

        • Agyatlan fitymaszbirka kaktusz! “Demokratikus ellenzékről” alex beszélt, én azt mondtam és bizonyítottam, hogy olyan a gennyzsák rémuralma alatt nem létezett.

      • “Gennyzsák” az aki mondja. Diktálta már a kisiskolás igazságérzet.

        • Aki annyi bűnt követett el az ország, a nép ellen mint a rohadék horthy arra joggal lehet sőt kell is használni a gennyzsák jelzőt.

          • Troll.

          • Gennyzsák esvánny: maga a posvány. Ha ilyen buta valaki, hogy még a bezápult proaganda- és történelem hamisításokat is csak papagáj mődra szajkózza, akkor kussoljon inkább!
            Ezen a szinten, ahol maga van, legfeljebb a béka seggével tud vitatkozni.
            Ostobaságokkal senki nem akar foglalkozni. Horthy alatt például volt ellenzék. Dutyiban is, ahol szar rákosi éppúgy ült, mint szálasi.

      • Te jó ég, István… Mitől vagy ennyire gyűlölködő? Én tul fiatal voltam Horthy idején s ezért
        nyilván nem tudom se támadni, se védeni. DeE mint mindenkinek, neki is bizonyára voltak érdemei.
        Ezzel a képtelen gyűlölettel csak a tipikus magyar széthuzást és ellenségeskedést támogatod.
        Kérlek, hogy gondold meg ezt.

  10. Mickey Rourke

    Horthy nemcsak a baloldali történészek szerint vállalhatatlan tömeggyilkos, a konzervatív Romsics Ignác is őt teszi felelősség a fehérterrorért, a háborús részvételért és a zsidók deportálásáért: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/51820-romsics-ignac-a-horthy-kultusz-es-az-ellenkultusz-is-meg-sokaig-fennmarad

    • Na igen, és említést sem tesz arról, hogy Horthy hajtatta végre az első és a második bécsi döntést, amivel a szétszakított ország területeit újra egyesítette, csak úgy mint az elszakított magyarokat. És arról sem beszél, hogy Horthy vezette be a nyugdíjjat, és arról sem beszél, hogy Horthy volt az aki újjáépítette az országot és felvirágoztatta. Arról sem beszél, hogy milyen nagy fejlődésnek indult az ország Horthy idejében a kultúra és a gazdaság területén.
      Szóval inkább fogd be a szádat Ignác bátyáddal együtt.

    • Idézhetsz amit jónak látsz ebben a tárgykörben.
      Ratiust eddig még ebben a terjedelemben, mégis a valódi, a lényegre tapintva, nem nagyon elözték meg.

      Az Index pedig különösen passzol ide mint a tárgyilagosan, mint minden ideológiát messze elkerülö, csakis a kendözetlen, hogy ne mondjam, a manipulálást zsigerböl megvetö történelmi fórum.

      Észre sem veheti, de még a vak sem, hogy egy ideje milyen görcsösen folyik a bediktált múltelemzés, de csakis a negatívumok kiemelésével, a büntudat érzésének a keltésével, vagy vádlóan rámutatással. Ha valaki valahogy, valahol, valami korabeli
      nemzeti pozitívumot is mer találni, az biztos lehet benne, hogy rögtön rasszistává lesz.

      Nyugodtan idézhetem Kaktuszt, hiszen hasonló helyzetekben a felmenöm azt szokta mondani : “fogd be a szádat, Andersen meghalt” (merthogy ö írta azokat a rémisztö meséket).

  11. Szerintem nincs is Horthy kultusz sem ellenkultusz- ez primitiv emberek hülyesége.
    Volt egy nagyon nehéz fájdalmas évszázada a magyar történelemnek sok fájdalommal és szenvedéssel na meg tévedéssel és kevés sikerrel. És főleg a legszörnyűbb vezetőkkel akikhez képest ő még aránylag elfogadható országlása kitűnik legkevésbé pusztitó eredményével.
    Tisza István még az aki aránylag elfogadható volt de sajnos meggyilkolták. Ady hazudott és csúnyán tévedett mikor támadta.
    Mint nemzetépitő a legnagyobb a kiejthetetlen nevű Klébersberg Kunó volt.
    A többi mind ocsmány szemétláda volt.
    Közülük a sok szemétdomb közt mégis kimagasló a gyűlölt Horthy.
    Kérdéses hogy bárki jobban tehette volna dolgát egy lehetetlen egérszoritóban.
    A két nagyhatalom közt alig volt mozgási lehetősége. Lehet hogy más még annyit sem tudott volna menteni.
    Ha ő nincs kétszer annyi zsidót és katonát is veszthettünk volna.
    Ahhoz képest hogy egy egyszerű tengerész
    admirális volt politikusként is eredményes volt. És nem ő volt a miniszterelnök akik közül egyik sem csillogott.
    Különben ezerszáz év alatt csak az erdélyiek voltak sikeres politikusok.
    A magyarok mind elszúrták.
    Csoda hogy ilyen vezetés mellett fenn tudtunk mégis maradni.

    • Sokban megint igazad van, de Klebelsberg grófot Bethlen gróf és v. Horthy Miklós hozta helyzetbe.

      Amit a “nép” nem nagyon ért, az többek közt az, hogy nem olyan egyszerű JÓ embereket megtalálni és kiválasztani!

      Ahhoz magának a vezetőnek is vagy nagyon jónak, vagy nagyon szerencsének kell lenni! Már többezer éve ismert kínai bölcsesség, hogy mennyire fontos a jó hadvezérek, miniszterek kiválasztása a császár sikeressége szempontjából! A Shi Ji-ben számos jó adat van erre is!

      És ez egyáltalán nem egyszerű, nem magától értetődő és nem megy egy csapásra!

      Ezért is ritka, és nagyon is megbecsülendő egy jó vezető!!

      Ha ezeket érti az ember, akkor azt is, hogy miért akarják kilőni Orbán mellől az embereit: ha nincs Matolcsy, Varga, Lázár és még sorolhatnám, akkor megáll a munak – lesz viszont zűrzavar! Ami tudjuk, kiknek a vágya …

  12. Horthy szerényen gazdálkodott kenderesi birtokán a Monarchia összeomlása után. Soha nem hallottunk volna róla ,ha nem jön károlyi,cohnbéla,sámueltibi és rablóbandája. Sajnos jöttek,terrorizáltak,megcsinálták Trianont.

  13. Horthy minden idők egyik legkártékonyabb magyar vezetője volt. Nürnbergben őt is fel kellett volna akasztani a többi nácival együtt.

    • De benned egész biztos, hogy nem Horthy tette a nagy kárt.

    • Nürnbergne a hozzád hasonlókat kellet volna felkötni, barom. Horthy még csak háborús bűnös se volt, szóba se került megvádolása, ostoba.

      Ha nem lett volna Horthy, akkor ma nem lenne Magyarország, ahol az ilyen hülyék ma vagy románul vartyognának, vagy sehogy.

  14. Grain Andras

    A Károlyi-féle hazaárulás után Horthy szabadította fel az országot a Balatonig benyomuló szlovák, román, és szerb csapatoktól. Ha akkor nincs Horthy, akkor ma nincs Magyarország (ez a legnagyobb bűne). A csonka ország két háború közötti csodával határos felvirágzása is az Ő műve. A II. világháborúban Magyarország volt Svájcon kívül az egyetlen hely Európában, ahova a zsidók (pl. lengyel zsidók) menekülhettek. Ez egészen addig így volt, míg be nem következett Magyarország teljes német megszállása. A németekkel kényszer szövetségben voltunk, melyben Horthy rendszeresen szabotálta Hitler utasításait. Amikor az angolokkal tárgyaltunk és ki akartunk ugrani a kényszer szövetségből, kis Horthyt Hitler elraboltatta és zsarolta a kormányzót. Ekkor következett be a nyilas puccs és Magyarország német megszállása. A nyilas hatalomátvételig, a német megszállásig, nem deportáltak senkit Magyarországról. A később átállt kisantant Románia viszont, – Hitler kedvébe járva – tömegesen deportált. Horthyt mások bűnével akarják bemocskolni, csakhogy a tények makacs dolgok, és Horthy ártatlanságát igazolják, akárcsak a nürnbergi perben hozott felmentő döntés is. Ezek a történelmi tények, minden más csúsztatás és hamisbeszéd.
    Az is a tényekhez tartozik, hogy a Vörös Hadsereg valóban felszabadította a felvidéket, de az antant kérésére később kivonult onnan. Ezt követően megpróbálta kiszorítani a románokat a Dunántúlról, de a kezdeti sikerek után döntő vereséget szenvedtek. A románok elfoglalták Budapestet, és a vörös kormányzás összeomlott. Horthy ebben a zűrzavarban teremtett rendet, amikor fehér lován bevonult Budapestre és elmondta híres beszédét.
    „Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit, és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat.”
    (Horthy Miklós, 1919. november 16.)
    A trianoni szerződést sem Horthy, sem Bethlen nem írta alá. Azért beszélünk béke diktátumról, mert akaratunk és nyomós érveink ellenére kényszerítették ránk a győztes hatalmak, a tárgyalás csak színjáték volt. Az antant államok Magyarországnak és így Horthynak is ellenségei voltak. Tőlük sem Horthy, sem az ország nem kapott semmit. Az antant a Hitler szövetségéből való kiugrási kísérletünket sem támogatta, karolta fel, pedig praktikusan azt kellett volna tennie. Jaltában, majd 56-ban is ugyan ők hagytak minket sorsunkra. Most gyarmatosításunkon és kifosztásunkon dolgoznak Európai Unió néven.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.