Ami abszurd, és ami nem az

Most, hogy ismét ránk támadtak a migránssimogatók barátai és ismét megöltek néhány jó európait, értelemszerűen háttérbe szorult a Momentum mozgalom sajtó-agressziója. No, hát igen, végső soron ők nem géppuskákkal mentek be a szerkesztőségbe. De azért kár lenne szavak nélkül elmenni Orosz Anna, a Momentum elnökségi tagjának néhány nappal ezelőtti nyilatkozatai mellett.

A derék mozgalmár a közelmúltban efféléket fejtegetett az Egyenes Beszédben:

„A legfontosabb dolog az az, hogy mi nem tekintjük az origó munkatársait a sajtó munkatársainak, mert az Origó az egész egyszerűen az állami propagandagépezet része, az állami propagandaminisztériumnak egy kihelyezett főosztálya, és semmi más céljuk nincsen, mint, hogy a Fidesz bebetonozásának célját, azt szolgálják. Egész egyszerűen. Én azt gondolom, hogy rájuk nem lehet úgy tekinteni, mint a független sajtó részei, s ezért nem is érvényesek rájuk azok a szabályok, amelyek, mondjuk, a sajtó más munkatársaira érvényesek.”

Kicsit később így folytatta a gondolatmenetet:

„Nekünk – tényleg – az volt a célunk ezzel az akcióval, hogy rámutassunk, hogy abszurd, hogy 2017 Magyarországán működik egy propagandagépezet, ami gyakorlatilag semmi mást nem csinál, mint egymás ellen fordítja a magyar állampolgárokat…”

Végezetül így zárja a Momentum krédóját:

„Minket az zavar, hogy az Origó, a Pesti Srácok, és a hasonló, önmagukat sajtóorgánumoknak tituláló szervezetek egyszerűen mérgezik a közbeszédet, mérgezik a társadalmunkat azzal, hogy alaptalanul hoznak le lejárató cikkeket, és keltenek ellenségképeket a társadalomban.”

Elnézést kérek a hosszas idézésért, de annyira szép, kerek ostobaságot beszélt a fiatal pártaktíva, hogy meghatottságomban nem is tudtam eldönteni, mit lenne érdemes kihagyni a szövegből.

Azt viszont tudom – bármilyen mélyen is érintett elsuhant ifjúságom agitprop szövegeire emlékeztető nyilatkozat –, hogy mire érdemes reflektálni mindebből. (Úgy is, mint „az állami propagandaminisztériumnak egy kihelyezett főosztálya” szorgalmas munkatársa.)

Kiváltságok

Kezdjük talán azzal, amit a gyermeklélektan úgy nevez, hogy egocentrikus gondolkodás. Ez az az dolog, amikor a kiskölök nem tudja elképzelni, milyen lehet a homokvár a túloldalról nézve. Egyszerűen nem tud ilyen fogalmat alkotni. A homokvár olyan, amilyennek ő látja, és kész. Erről nem is lehet vitát nyitni. Hogy a másik oldalon van esetleg egy innen nem látszó tornyocska, meg alagutacska, meg egy lábnyom is, mert Lóci bácsi, a gázszerelő rálépett, nos, az innen nem látszik.

Zavaró ez az egyszempontúság, mert attól még, hogy a baloldali, liberális nyilvánosság szereplői – a maguk valóságának megfelelően – azt képzelik, hogy amiképpen ők pártmunkások, azonképpen mindenki más is pártmunkás, attól még ez nem igaz.

Meg persze azt sem egészen értem, miért kellene mindenkinek a független sajtó részének lennie? Van független sajtó, meg nem el nem kötelezett, van bulvárlap, meg irodalmi folyóirat, van szakmai kiadvány, meg propagandabuletin. Mindegyik újság. Nem egészen érthető, mi a baj pont az Origóval, meg a Pesti Srácokkal, és miért nincs semmi baj, teszem azt az Amerikai Népszavával, vagy a Klubrádióval, amelyek szemlátomást sokkal elkötelezettebbek, mint az említett orgánumok, tetejébe marhaságokat is közölnek valóság gyanánt.

Csodálatos bepillantást enged a Momentumos gondolkodás mélylélektanába Anna kiváltságokkal kapcsolatos megjegyzése:

„azt gondolom, hogy rájuk nem lehet úgy tekinteni, mint a független sajtó részei, s ezért nem is érvényesek rájuk azok a szabályok, amelyek, mondjuk, a sajtó más munkatársaira érvényesek.”

Körülbelül egymillió éve vagyok újságíró, de soha nem halottam arról, hogy a tollnokokra különleges szabályok vonatkoznának. Régebben volt olyan, hogy újságíró igazolvánnyal be lehetett menni rendezvényre, vagy múzeumba, de ma már csak a legkonzervatívabb helyeken létezik ilyen kiváltság. Hülyeség is lenne.

Az új médiumoknak köszönhetően az újságírás fogalma vált értelmetlenné, értelmezhetetlenné.

Ki az újságíró? Kinek van joga újságírónak neveznie önmagát? Lehet valakit leújságírózni? Ildomos szerkesztő úrnak szólítani egy bloggert? Újság-e a Mandiner? És a Huffington Post? Újságíró-e a blogger, akinek szerzeményét a Mandiner közli? És a Huffington Post? És, ha szemlézi a New York Times is?

Gyűlölet és gyűlölködés

Persze, értem én: újságíró az, aki a haladás barátja, baloldali, liberális, még újságíróbb, ha a CEU-n szerzett diplomát, aki meg nem, az túlnyomórészt fasiszta uszító. Mi más lenne?

Mulatságos ám ez, mert, ahogy egyre többször mutatja ki a baloldal rólam és a barátaimról, hogy fasiszták vagyunk, lassan már afféle megtisztelő megszólításnak érzem. Akit ők lefasisztáznak, az jó eséllyel közel áll a normalitáshoz. És ezzel rá is kanyarodhatunk arra, mi abszurd és mi nem az. Az ugyanias,

„hogy 2017 Magyarországán működik egy propagandagépezet, ami gyakorlatilag semmi mást nem csinál, mint egymás ellen fordítja a magyar állampolgárokat”

nem abszurd, hanem nem igaz.

De oké, nevezzük propagandagépezetnek a kormánypárti sajtót.

Nem pontos, nem tükrözi a valóságot, ám legyen: egy agresszív ellenzéki arc fogalmazhat így. Rendben, nevezzük az üzenetek tartalmát egymás ellen fordító igyekezetnek. Ez sem pontos persze, sőt ez is marhaság ugyan, de végső soron a kormánybukatató szándékba sok minden beleférhet. Az azonban logikailag sem jön ki, hogy a kormányzati kommunikáció a magyar állampolgárokat akarná összeugrasztani. Miért tenne ilyet? Miért jó a Fidesznek, hogy a magyarok utálják egymást? Ez megint inkább olyasmi lehet, amit a Momentumosok fejében van: gyűlölet és gyűlölködés.

A kormányzatnak az a jó, ha szembenállás helyett a magyarok egységesek. Egységesen támogatják a kormány politikáját. Mondjuk, közösen kiállnak a betelepítések, a kötelező kvóták, a multikulturális emberkísérletekkel szemben. Vagy közösen lépnek föl, hogy megfékezzék az összeurópai állam hagymázas álmait kergető brüsszeli ámokfutókat. Esetleg egyetértenek olyan dolgokban, hogy a család fontos dolog, hogy a férfiak és a nők… (Na, ezt nem is kell bonyolítani), hogy vannak férfiak és nők… Nem sorolom. Ez a kormány jól felfogott érdeke.

Abszurd pedig mindaz, ami ezen kívül van. Abszurd a politikailag korrekt beszéd, a safe space-kultúra bárgyú kérődzése, a genderideológia gyermekbugyikban turkáló perverzitása, abszurd a családok felszámolására törő ultraliberális igyekezet, abszurd a gyilkosaink befogadásáért lelkesülő szuicid indulat. Abszurd a Momentum mozgalom és mindaz, amit képvisel.

Hozzászólások

A szerző: Ratius

Ez is érdekelhet

Nem egyirányú utca! – Nyílt levél Antonio Tajaninak, az Európai Parlament (EP) elnökének

Kár, kedves Tajani úr, hogy nem jut el önhöz ez a kis írás. Kár, mert …

14 hozzászólás

  1. Ezt, a magát mozgalmárnak tituláló némbert sem az eszéért szeretik.

  2. Abszurd mese

    Hol volt, hol nem volt az állami vagyon. A moszkvai világbirodalmon túl, az átláthatatlan privatizációs üveghegyen innen, a nagy varázslók korában eltűntek a gyárak, üzemek, kastélyok, földek, erdők az állami tulajdonból.
    Az elvarázsolt ország, nevesincs királysága (nem király a neve, de a királynál is nagyobb a hatalma) kedvenc, sőt kegyenc miniszterére bízta az állami birtok (f)osztogatását. Kopasztották is az államot, mint Márta asszony a vasárnapi húslevesbe való tyúkot, forró víz nélkül.
    Rózsa Sándor és a világ valamennyi, valaha volt útonállója szájtátva bámul ránk, hogy ez lehetséges? Elvenni a vagyont azzal, hogy az Államé, mindnyájunké, kicsit pihentetni, aztán magamévá tenni aprópénzért, mint az olcsó utcalányt. Mindezt a jog, és az állam palástja alatt.
    Az útonállás magánvállalkozásban soha nem lenne ennyire „hatékony”. És mindezt a magánvállalkozás elsődlegessége jelszavával! A lényeg: mindent jól összezavarni, akkor lehet igazán sikeresen a zavarosban halászni!
    Az ostoba becsületesnek meg: „száraz tónak nedves partján, döglött béka kuruttyol!”

    Megjelent a Magyar Fórumban „Nem mese ez gyermek címmel” 1995.

    • ” „száraz tónak nedves partján, döglött béka kuruttyol!”

      Hallgatja egy süketnéma ki a vízben lubickol.
      Sej, haj, dennevér, benned vanna a csiggavér!
      Sej, haj,
      Sej, haj, dennevér…..

  3. Már máshol is leírtam, anno Reagen elnök mondotta volt: “Liberális barátaink legnagyobb hibája nem az, hogy tudatlanok, hanem az, hogy sok mindent tudnak ami nem úgy van.”
    Ennél tökéletesebb megfogalmazást megmondom őszintén – lehet, hogy butuska vagy kevéssé olvasott, netán tájékozatlan vagyok – még nem olvastam mostanság. Ime az élő példa, ez az elvakult kislány olyanokat mondd, hogy a 19-es Lenin Fiúk ha élnének minden bizonnyal közéjük tartozónak tartanák, befogadnák.
    Isten ments, hogy valaha is a hatalom közelébe kerüljön, beleértve arrogáns, tolakodó, vagy inkább szemétkedő mondhatni unintelligens mozgalmár társaival együtt.

    • Ilyet is mondott, amikor egy abortuszpárti szarkupac képletesen szólva döngette a fehér ház kapuját:

      “Észrevettem, hogy akik a leglelkesebb hívei az abortusznak, már mind megszülettek valahogy.”

  4. Tisztelt a kormánypropaganda gépezetének részét képező Pesti Srácok!

    Mint megvezetett, agymosott kormánypárti szavazó meglehetősen gyakran, és szívesen olvasom a cikkeiket. Az emiatt bennem kialakult mély megbánás miatt rendszeresen forgolódok álmatlanul éjszakánként, vagy riadok fel zihálva álmomból. Ezért ezúton tisztelettel kérem Orosz Annát és körét arra, hogy az általuk hősiesen védett demokrácia alapját képező véleményszabadság, és kapitalista piacgazdaság szabályainak megfelelően, szíveskedjenek olyan véleménytartalmakat előállítani, amelyek jobban illeszkednek az én, és a magyar társadalom többségének értékrendjéhez és világszemléletéhez, mint a kormánypropaganda rút és gonosz sajtótermékei, és máris boldogan hagyok fel a Pesti Srácok blog posztjainak olvasásával. Addig azonban amíg ez nem sikerül, és amíg a többségi társadalom számára szinte minden akciójuk rendkívül irritáló, addig a saját beképzelt önhittségükön kívül nincs semmilyen más jogalapjuk arra, hogy a szakmaiságot, vagy annak hiányát bárkin számonkérjék. Tetszenének kevesebb baromságot mondani, és máris gyakrabban figyelnék magukra.

    Üdvözlettel
    A média fogyasztó

  5. A cikk ismét találó és pontos. A homokvár-tudat kíváló példa.

    Ratius, engedd meg, hogy ötleteljek: ami egy egész cikksorozatot megérne, az az, hogyan sikerült a fősodor médiának kb egy évtized alatt a gazdag európai ember jó részének tudatát oly módon átprogramozni, hogy a túlélési ösztönig bezárólag kiirtottak belőle mindent, ami kiemelte az állati sorból.
    1) Nem szaporodik 2) nem védi a területét 3)nincs félelemérzete 4) nincs személyes jövőképe – hogy csak a legelemibbeket soroljam.
    Sok barátom él külföldön, de az ozi, skóciai és dél-afrikai tudja és érti, mit teszünk, a német és belga nem.
    Az amerikai pedig szarik rá, Ő utálja Trumpot, mert a szomszéd azt mondta.
    És minde szövegnek rtelmezhető formában el kéne jutnia a liberális térfélre is, mert itt finoman szólva belterjesek vagyunk.

    • homoródkarácsonyfalváért

      Nagyon vicces, ahogy a tanácsköztársaságiak elvesztik a hatalomból való újságírással járó vélemény – monopóliumot, úgy egyből kirekesztik a többi újságírót.
      Rohadt kis nép, soha nem érti, mit akarnak a tanácsköztársaságiak. 🙂

      Amúgy nem vicces, előbb utóbb megint akasztani akarnak, ezt gondolom.

    • Nem egy évtizeden keresztül dolgoztak rajta. Ehhez a művelethez minimum két nemzedék kell (gyerekként meghülyítik, ő pedig az utódainak már normaként állítja a retardáltságot. 50-70 év alatt jutottunk ide.
      Jogok vannak, kötelezettségek nincsenek, egyén van, társadalom nincs, divat és trend van, hagyományőrzés nincs. Közösségi oldalak vannak, ott valódi közösségek nincsenek. Lakhely van, Haza nincs. Véleményed mindenről legyen, saját véleményed semmiről.
      Végtelenül alattomos a rendszer: az emberi gyengeségre épít. Elhiteti, hogy mindenki egyformán okos, ügyes, bárkiből lehet bármi/valamiben mindenki tehetséges, mindenki egyforma. Beléd táplálja, hogy neked minden jár a két szép szemedért.
      Egészen addig működik a rendszer, míg van egy minimális normális réteg, aki nem az álomvilágban él és képes áldozatot hozni másokért.

  6. Vicces ahogy az “egyszempontúság” vádjával illet másokat a prosti srácok miközben éppen a prostisrácok egyetlen szempontja a fitymasz agitproposai által kiadott napi irányvonal hangos sivalkodása.

  7. nagyongyoztunk

    Kíváncsi vagyok, hány adóforinttal tömik ki a tisztelt szerzőt, hogy az agymenéseit szponzorálják, vagy tévednék és esetleg egy hasznos hülyéhez van szerencsém?
    Konstans projekció a létezésetek és minden megnyilvánulásotok, szánnivaló szerencsétlenek vagytok mind.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.