Pope Francis (C) arrives to lead a mass in Kampala, Uganda, November 28, 2015. REUTERS/Stefano Rellandini TPX IMAGES OF THE DAY

Kihez beszél a pápa?


Most, hogy minden médium beszámolt arról a világrengető eseményről, hogy a katolikus egyházfő lengyelországi látogatása során egy nagyszabású rendezvényen elesett, érdemes lenne azzal is foglalkozni, hogy vajon miért szögezi le újra és újra, hogy Európának, a keresztény Európának be kell fogadnia a migránsokat.

A felmondott egyezség

A pápa migránsbarát elkötelezettsége több szempontból is érthetetlen. Egyfelől a bevándorlók jobbára hithű mohamedánok, olyan emberek, akiknek legfeljebb annyi közük van a keresztényi szeretethez, hogy szeretnék, ha a világban nem lennének keresztények. Másfelől a jövevények érkezése olyan terhet ró Európára – akár a szociális, akár a biztonsági szempontokat nézzük – amelyeknek a felvállalására a kontinens nem alkalmas.

A pápa ebben a tekintetben gyakorlatilag felmondta azt a lassan három évszázados modus vivendit, amely a szekuláris és érdekorientált Európát összebékíthette a hívő és értékvezérelt egyházzal. A katolikus egyház mindeddig kínosan ügyelt arra, hogy Jézus tanításait a megfelelő átvitellel, a politikai, gazdasági tényezők figyelembe vételével, de semmiképpen sem a maguk konkrétságában értelmezze. Tulajdonképpen az egyház tudomásul vette, hogy Európát nem a hit irányítja, s kontinensünk hitetlenségének gyümölcseit – a tudományos és technikai haladásból, a gyarmati, és osztályjellegű kizsákmányolásból, a társadalom sokrétű szervezettségéből eredő előnyöket – éppen úgy élvezte, mint földrészünk minden más lakója.

Mindeddig.

Most azonban a pápa valami egészen mást képvisel, mint elődei, s ezzel nem csupán a kereszténydemokrata és keresztényszocialista politikusok körében kelt megrökönyödést, de az európai egyházi vezetők is mély megdöbbenéssel fogadják szavait. Valójában Európában Ferenc pápa migránsbarát szónoklatai csak egy nagyon szűk réteghez, egy mélyen hívő, esetleg karizmatikus közösségekhez tartozó, szinte szektás gyülekezetek tagjaihoz jutnak el.

De, hát akkor kihez beszél Ferenc pápa?

Atyátok megoldja

Egyfelől feltételezhető, hogy a Szentatya egyszerűen komolyan gondolja, szó szerint veszi (mint ISIS a Koránt) az evangélium szavait: „Ne aggódjatok életetek miatt, hogy mit esztek vagy mit isztok, sem testetek miatt, hogy mibe öltöztök! Nem több az élet az eledelnél s a test a ruhánál? Nézzétek az ég madarait! Nem vetnek, nem aratnak, csűrbe sem gyűjtenek – mennyei Atyátok táplálja őket. Nem többet értek ti náluk? Ugyan ki toldhatja meg életét csak egy könyöknyivel is, ha aggodalmaskodik? Hát a ruházat miatt miért nyugtalankodtok? Nézzétek a mezők liliomait, hogyan nőnek: nem fáradoznak, nem szőnek-fonnak, mégis, mondom nektek, még Salamon sem volt dicsősége teljében úgy felöltözve, mint egy ezek közül. Ha a mezei virágot, amely ma virít, holnap pedig a kemencébe kerül, így öltözteti az Isten, akkor benneteket, kishitűek, nem sokkal inkább? Ne aggodalmaskodjatok hát, és ne kérdezgessétek: Mit eszünk, mit iszunk? Ezeket a pogányok keresik. Mennyei Atyátok tudja, hogy ezekre szükségetek van. Ezért ti elsősorban az Isten országát és annak igazságát keressétek, s ezeket mind megkapjátok hozzá! Ne aggódjatok tehát a holnap miatt, a holnap majd gondoskodik magáról! A mának elég a maga baja.”

A ma baja pedig a migránsok problémája, tehát – gondolhatja Jézus hűséges követője – ezzel kell foglalkozni. A többiről majd a Mennyei Atya gondoskodik. Megírja helyettünk a posztot, elmegy bevásárolni, megjavítja a tetőt, lenyírja a füvet, még ki is takarít – nekünk semmivel semmi dolgunk ezen a világon…

Szóval a keresztény szekták tagjaihoz beszél.

 pápa 3

A katolikus érdek

De az is feltételezhető, hogy a Szentszék egészen másféle megfontolások miatt áll ki a migránsok mellett. Hogy e feltételezés mögé láthassunk, el kell mondanom, hogy a Katolikus egyház a harmadik világ hatalmas régióiban ma is úgy működik, ahogyan, mondjuk a Horthy-korszakban Magyarországon működött. Vagy korábban, a középkor kevésbé cizellált világában.

A katolikus egyház Latin-Amerikában és – esetünkben ez a fontosabb – Afrikában hatalmas latifundiumok ura, milliók munkaadója, rendíthetetlen politikai befolyás birtokosa. S, ha azt hinnénk, ez a helyzet valami évszázados örökség szomorú maradványa, hát szögezzük le: nem csak az. Dinamikusan növekvő, térben, erőben lelkek számában gyarapodó katolicizmus uralja déli félteke két nagy kontinensét. És, ami még talán ezeknél is fontosabb: lendületes növekedésre, térítésre, evangelizációra, s az ezekkel járó vagyon és hatalom további bővítésére leginkább Afrikában van esélye.

Nagyon is könnyen lehet, hogy Ferenc pápa migránsbarát szavai, bár Európában hangzanak el, valójában Afrikának szólnak.

Nagyon is könnyen lehet, hogy a pápa lemondott a szekuláris Európáról, érdekeit nem tekinti lényeges érdeknek, mert felismerte, vagy felismerni vélte, hogy a katolicizmus jövőjét, erejét és hatalmát ma már nem Európában, hanem Afrikában kell meglátni. Éppen azokban az országokban, ahonnan a jövevények jelentős része érkezik.  Előttük kell bizonyítania, hogy képviseli az érdekeiket.


A szerző: Ratius

Ez is érdekelhet

A VAR csak tovább rombolta a focit! (Liverpool-Manchester City 1-1)

  Nem abban kívánok állást foglalni, hogy tizenegyes volt-e az az esemény, amelynek során egy City-játékos …

9 hozzászólás

  1. Dupla csavar: Azért törekszik Európa eliszlámosítására, mert azt reméli, hogy ha üldözni fogják a keresztényeket, akkor egyre több hívő lesz a hippi fiatalok között és a meglévő hívek is megerősödnek a hitükben. Végül is láttunk már példát arra, hogy az üldöztetés összetartó erővel bír.

  2. EZ A PÁPA ELÁRULTA A KERESZTÉNYSÉGET,MINŐSÍTHETETLEN A SZABADKŐMŰVES VATIKÁN ALJASSÁGA!

  3. Nos, annyi bíztos, hogy eddig Dél-Amerika is katolikus fellegvár volt, de az ottani emberek kezdenek kiábrándulni a katolikus egyházból és éppen ezért növekednek a kisegyházak, protestáns egyházak. Ázsiában is inkább a protestantizmus uralkodik. Elég, ha csak Dél-Koreára gondolunk, ahol fele-fele arány a keresztyének és a buddhisták száma és ezen belül is a protestánsok(prezsbiteriánusok) száma növekszik a legélénkebben.

  4. Jobboldali vagyok és nacionalista, katolikus de nem vallásos. Elborzaszt néhány vallásos ember vaksága aki egy szűk elit által megválasztott dél-amerikai jezsuita pap minden szavát szentírásnak veszik. Szégyen ahogy ez az ember elárulja a nyugati katolikusokat és Európát. Ha vallásos lennék most térnék át valamilyen protestáns keresztény vallásra.

    • Ugye tudod, hogy a katolikus egy vallás.

      • Paranoid Android

        Nem feltétlenül. A keresztény vallás megélhető Istenhit nélkül is, pusztán a világhoz, embertársainkhoz fűződő (ideológiai) viszonyként. Fából vaskarika, tudom, de én érteni vélem mit akar Taksony mondani.

        • A katolikus vallás nem élhető meg istenhit, mint morális alap nélkül. Anélkül legfeljebb keresztény értékrendet (kultúra, neveltetés stb. miatt) (még) tiszteletben tartó (vagy csak el nem ítélő) ember lehet. Egy vallás akkor szűnik meg, ha a követői elveszítik hitüket istenükben (Lásd. fáraók, görög istenek, császárok, állatok). Nagyrészt azért, mert találnak ugyanilyen új isteneket, mint az ember mindenhatósága (tudományok, jogalkotás), a pénz, vagy éppen alláhu akbárr.
          Aki meg olyan kijelentést tesz, hogy „Ha vallásos lennék most térnék át valamilyen protestáns keresztény vallásra” annak inkább nem szeretném érteni a mondanivalóját, mert nyilván valóan fogalma sincs arról, mit beszél.

          • Paranoid Android

            Túl szigorú vagy.:))
            Az értékrenddel igazad van, de ezidáig a katolicizmus egy közösség illúzióját is nyujtotta, emelyet a pápa képvisel.
            Én magam is elfogadtam valamiféle spirituális vezetőnek az előző pápákat, annak ellenére, hogy nagyon sok mindenben nagyon nem értettem egyet velük (például isten létezésében).
            A jelenlegi pápa azonban teljesen hiteltelenné vált a számomra és azt látom, hogy rengeteg katolikus számára is. Ez példátlan ezidáig, nagyon el kell gondolkozni rajta.

          • Ugyan kérlek! A Pápa mára csak egy szimbólum (igen régen volt valamiféle vezetői hatalma), nem ő alakítja a vallást, hanem a hívők maguk azáltal, hogy a saját tapasztalataik szerint értelmezik és alkalmazzák, bővítik a vallás tanait. Értsd: azért, mert a Pápa, vagy egyéb egyházi személy hülyeségeket tesz, a vallás nem lesz hirtelen rossz.
            Egyébként mit értesz „Isten létezése” alatt?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük